351

Az előző volt a 350. bejegyzés. És már elmúlt 3 éves a kicsike. (torta, petárda, ihaj-csuhaj) Úgy lehetünk ezzel mint a gyerekek fényképeivel, az első 3 évben sok-sok kép készül, 6 éves kora után vannak a sulis, a szülinapi meg a nyaralós képek. De mivel azt a blogot horgolósnak szántam, és mostanában keveset horgolok,  hát egyre kevesebbet is írok. Hisz nincs mit mutogatni. Persze nem akarok teljesen elszakadni tőle: kedves volt a szívemnek, hogy barátságokat, jó ismerősöket szereztem általa, és sok dolgot ismertem meg, szóval a blog marad, ha ritkán  horgolok is.
Tehát nem horgolok mostanában. Lehet, hogy címet változtatok. :o)
Ám most ismét képmutogató leszek, bár nem különösen nagy a termés.  De tényleg. Rengeteget vagyok itthon, már a 2. hetet ebben a félévben - pedig elhatároztam, hogy nem leszek beteg annyit az idén -, hol egy ocsmány vírus dönt le a lábamról, hol a ...  Hát nem is tudom. Talán attól a gyógyszertől, illetve a hiányától, amelyiktől a kiütéseim voltak. Hehe, lehet választani, 210-es vérnyomás vagy kiütések? Ti mit választanátok? Mert az újonnan kapott vérnyomáscsökkentőtől is lettek kiütéseim -bár a vérnyomásom mintha normális lenne. Ma. Szóval nem leszek annyit beteg.  de attól tartok, hogy ez a nyamvadt autoimmunitás nem fogja hagyni, hogy kövessem az elhatározásaim. :o(  Ez baj.
No,  a konyhaművészet csúcsi mellett- amikor már nem voltam rosszul - horgoltam is. Befejeztem a fodros macit - jó ez fonalfalónak is. És készült néhány őszi dekor is: helyes kis tökök. Mert a régiek valahol a garázsban vannak.  Íme:

 A bal szélső egy tökéletesen formás igazi kicsi tök, nagyon szép.

Felirat hozzáadása

 Lassan,-lassan készül egy ajándék-sbs, de éppen elfogyott a fonal. Azért decemberig talán elkészül. .o)
És némi gasztronómiai kalandozás:
céklafőzelék: 2 kis céklát megreszeltem, megpároltam egy kevés olíván, sózta, édesítőztem, fahéjaztam, majd megszórtam rizsliszttel, felöntöttem rizstejjel, és tettem bele zabtejszínt (az volt itthon),  reszelt krumplit  sütöttem hozzá - szépen összeáll lepénnyé. A cukros dokim és Földes doktor szerint is igaz, hogy a színes növények nem ártanak annyit, mint amennyire értékesek. Mikor a múlt héten egy kardiológusnak elmondtam, hogy 4 éve teljesen vegán vagyok, azt válaszolta, hogy de elhagyhatta a szteroidot. Ez igaz. Szóval jó is ez a vegán lét. Egyébként a zuram a minap gépsonkát sütött tojással, és majdnem elmentem itthonról, annyira büdösnek érzem. Szagra megmondom a fel nem ütött tojásról, hogy állott-e vagy friss. :o)) Pályát kéne módosítanom. Lehetnék tojásmegmondó a piacon. Mint a gombavizsgáló. :o)
Most pedig megyek és csinálok köleskását: húslevesen zöldséget párolok (színeseket), majd összekeverem egy adag főtt kölessel. Finom.

Hát ezért...

Ezt rögzítenem kell, hátha egyszer csak elfelejtem. :o) (Meg különben is.)
Pénteken az éppen aktuális nyavalyámmal az ügyeletről kijövet bementem egy olyan gyógyszertárba, ahol még soha nem jártam. Ezt-azt vettem, fizetéskor adom a kártyám, mire a gyógyszertáros felkiált: "Ön volt a némettanárom!" Értelmes képet vághattam, mert rögtön hozzátette,"csak egy évig, aztán elment a suliból". Ez így is volt. Majd így folytatta: "Azóta is emlegetem, mert ha végig Ön tanít, biztos leteszem a nyelvvizsgát érettségi előtt. Így meg nagyon sokat kínlódtam, mire meglett. Miután elment, megkaptuk.... nem is emlékszem a nevére. Nem sokat tanultunk." Hát ezért érdemes. Nem a pednapi virágért (ami manapság már nem is akkora divat) és nem az érettségi előtti egyenajándékért, hanem ezekért a felkiáltásokért. :o)
A héten nem sokat forgattam a tűt, mert sok behoznivalóm volt. Írtak a bébik házira elemzést, és megint eldurrant az agyam. Úúútálom az internetet! (Nem is, de néha mégis.) Már lassan semmit nem lehet otthonra feladni, mert MINDEN megvan a neten. A leggagyibb versek elemzését is felteszi valami jótét lélek, és a lököttkék, azt hiszik, ha fenn van, akkor szentírás. Holnap megint rászánunk egy órát arra, hogy értelmezzük a szöveget, amiből mindenki koppintott, és megnézzük, hol van benne bődületes nagy baromság. Na, és ilyenkor milyen jegyet ad az ember? 12-ből 9 az első guglis szöveget lemásolta, néhányan átalakítva, de volt aki pofátlanul még azzal a befejezéssel is megajándékozott, hogy "nekem azért tetszik a vers..." és szó szerint az a marhaság olvasható , mint netes szövegben.:o((( A cél pedig az lenne, hogy gondolkodni és önálló véleményt alkotni tanítsuk meg őket. :o(
Na, nem östörgök tovább, majd holnap.
Szóval néhány gyorsan elkészíthető őszi dísz készült, a felét már elajándékoztam, a többi még gazdára vár.

Árnikából is elkészült már a teste és a fél lába. :o))

Szent András hava

"Eljött már november didergő hónapja,
Hideg szele a fák ágait megcsapja.
Meghalva elhullnak a sárga levelek,
Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.
Az ajtónál álló télnek hideg zúzza
A zöld ligeteket s mezőket megnyúzza.
Hideg eső csorog, csepeg egész éjjel,
A fázékony Auster havat is hány széjjel.
A borongós égnek sűrű felhőzése
Házba zárt szívünknek kedvetlenedése..."

Ez a bejegyzés Csokonaival indul, mert ugyan ma még hét ágra süt a nap, de nem marad ez így sokáig.
Hamarosan fordul a hónap, és újabb importált ünnep kellékeit vásárolhatjuk meg garmadával. A hangulat engem is megihletett, pedig nem tartom jónak, hogy a saját mindenszentek és halottak napi megemlékezésünk mellé odatolakszik az idegen halloweeen is. De a narancssárga és a sárga fonál színe nagyon tetszik, ezért szívesen tettem leget a kérésnek, hogy legyen ajtódísz. Lett.

Több is.


Az alábbiak már csak lelkesedésből és nem megrendelésre készültek, és most töröm a fejem, hogy kinek ajándékozzam el őket. A macska nem túl fotogén felülről, pedig szemből vagy profilból nagyon jól mutat.

Gyerekkoromban még csak nem is hallottuk a halloween kifejezést, de töklámpást azért készítettünk. Nagyon félelmetes volt, amikor este, sötétben meggyújtottuk benne a gyertyát. Szerintem jól kifejezi a hangulatot az alábbi kép. (Amit egyébként a guli talált nekem, mert akkoriban nem nagyon fényképeztünk. Színes képről ne is beszéljünk!)