Ezt rögzítenem kell, hátha egyszer csak elfelejtem. :o) (Meg különben is.)
Pénteken az éppen aktuális nyavalyámmal az ügyeletről kijövet bementem egy olyan gyógyszertárba, ahol még soha nem jártam. Ezt-azt vettem, fizetéskor adom a kártyám, mire a gyógyszertáros felkiált: "Ön volt a némettanárom!" Értelmes képet vághattam, mert rögtön hozzátette,"csak egy évig, aztán elment a suliból". Ez így is volt. Majd így folytatta: "Azóta is emlegetem, mert ha végig Ön tanít, biztos leteszem a nyelvvizsgát érettségi előtt. Így meg nagyon sokat kínlódtam, mire meglett. Miután elment, megkaptuk.... nem is emlékszem a nevére. Nem sokat tanultunk." Hát ezért érdemes. Nem a pednapi virágért (ami manapság már nem is akkora divat) és nem az érettségi előtti egyenajándékért, hanem ezekért a felkiáltásokért. :o)
A héten nem sokat forgattam a tűt, mert sok behoznivalóm volt. Írtak a bébik házira elemzést, és megint eldurrant az agyam. Úúútálom az internetet! (Nem is, de néha mégis.) Már lassan semmit nem lehet otthonra feladni, mert MINDEN megvan a neten. A leggagyibb versek elemzését is felteszi valami jótét lélek, és a lököttkék, azt hiszik, ha fenn van, akkor szentírás. Holnap megint rászánunk egy órát arra, hogy értelmezzük a szöveget, amiből mindenki koppintott, és megnézzük, hol van benne bődületes nagy baromság. Na, és ilyenkor milyen jegyet ad az ember? 12-ből 9 az első guglis szöveget lemásolta, néhányan átalakítva, de volt aki pofátlanul még azzal a befejezéssel is megajándékozott, hogy "nekem azért tetszik a vers..." és szó szerint az a marhaság olvasható , mint netes szövegben.:o((( A cél pedig az lenne, hogy gondolkodni és önálló véleményt alkotni tanítsuk meg őket. :o(
Na, nem östörgök tovább, majd holnap.
Szóval néhány gyorsan elkészíthető őszi dísz készült, a felét már elajándékoztam, a többi még gazdára vár.
Árnikából is elkészült már a teste és a fél lába. :o))
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: boszi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: boszi. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. október 3., vasárnap
2010. szeptember 26., vasárnap
"Kisgyerek lett újra szépen ..." avagy sorsoltam
De jól eldugom az eredményt, hogy fokozzam a feszültséget. :)
Először bemutatom a hétvégi termést. Mivel még mindig nem nagyon merek kimászkálni - bár ebben (mármint abban) a jó időben minden délután megkockáztattam némi sétát. Utána simán elég lett volna sampont önteni a fejemre, majd leöblíteni. Ha ez így lesz a jövő héten is, a suliban levő jégverem kész tüdőgyulladás. Vagy agyhártya. (Még választhatok is.) De ez "mellékszál". Minthogy az is, hogy a gyógyszerallergiás érgyulladások általában csak 2-3 napig nem engedik kiteljesíteni a szabad akaratom - no ez megint milyen fogalmazás :Szabad Akarat. "Az akarat szabad", csak azt kell akarni, amit a lehetőségek engednek. (Ezt már a bölcs király is megmondta a kis hercegnek.)
Szóval pénteken este már a Csodálatos kutyadoki csodatételei alatt én is csodákat kezdtem művelni. Mivel itt az ősz, és a legtöbb oldalon boszorkányokat meg szellemeket, tököket és egyéb kellékeket látni, én is nekiveselkedtem, hogy megtervezzem a saját boszimat. J azt mondja, őt kirázza a hideg tőle, de szerintem nem elég gonosz.
A mostani időhöz például egyáltalán nem hasonlítanám. Még nem tudom, Jancsi és Juliska lesz-e a párja, vagy pedig ő a Százarcú a Szegény Dzsoniból. Ötlet? Javaslat?
Tulajdonképpen Julisát is elkezdtem, de mikor kész lett, felrémlett, hogy mintha ő szőke lenne. Szóval a leány talán Hófehérke.
Neki meg törpék kellenének. Hát... majd meglátom.
Aztán ma míg a család aludt, én meg már hajnalban kukorékoltam, és nem tudtam, mivel töltsem az időt, ami nem zajos (tegnap kaptak egy nagy tál kiflit, ma nem sütök újat), eszembe jutott, hogy a horgo-blogon volt egy alma, és Altair azt írta, kíváncsi a mintájára. Volt egy elméletem, kipróbáltam.
Tehát még egyszer : a horgo-blogos almát nem én készítettem.
Csak piszkálta a fantáziám. Szerintem így készült. :o) Ha nagyobb lenne, jobban látszana a képen is a formája, de nem akartam sok időt tölteni vele, így ez olyan 3 cm.
És végül a lényeg:
A libáért 10-en jelentkeztek. A neveket felírtam egy cédulára,
körbe raktam nem abban a sorrendben, ahogy a képen látszik, hanem összevissza.
És a "lementem a pincébe" kezdetű örökzölddel kiszámoltam, kié legyen.
A nyertes MICUSKA.
Ha már olyan liba voltam, hogy nem neveztem vele a versenyre :o( (lehet, hogy 5-tel több szavazatot is kaptam volna rá :o)) , legalább az a tudat vigasztal, jó helyre kerül.
Először bemutatom a hétvégi termést. Mivel még mindig nem nagyon merek kimászkálni - bár ebben (mármint abban) a jó időben minden délután megkockáztattam némi sétát. Utána simán elég lett volna sampont önteni a fejemre, majd leöblíteni. Ha ez így lesz a jövő héten is, a suliban levő jégverem kész tüdőgyulladás. Vagy agyhártya. (Még választhatok is.) De ez "mellékszál". Minthogy az is, hogy a gyógyszerallergiás érgyulladások általában csak 2-3 napig nem engedik kiteljesíteni a szabad akaratom - no ez megint milyen fogalmazás :Szabad Akarat. "Az akarat szabad", csak azt kell akarni, amit a lehetőségek engednek. (Ezt már a bölcs király is megmondta a kis hercegnek.)
Szóval pénteken este már a Csodálatos kutyadoki csodatételei alatt én is csodákat kezdtem művelni. Mivel itt az ősz, és a legtöbb oldalon boszorkányokat meg szellemeket, tököket és egyéb kellékeket látni, én is nekiveselkedtem, hogy megtervezzem a saját boszimat. J azt mondja, őt kirázza a hideg tőle, de szerintem nem elég gonosz.
A mostani időhöz például egyáltalán nem hasonlítanám. Még nem tudom, Jancsi és Juliska lesz-e a párja, vagy pedig ő a Százarcú a Szegény Dzsoniból. Ötlet? Javaslat?
Tulajdonképpen Julisát is elkezdtem, de mikor kész lett, felrémlett, hogy mintha ő szőke lenne. Szóval a leány talán Hófehérke.
Neki meg törpék kellenének. Hát... majd meglátom.
Aztán ma míg a család aludt, én meg már hajnalban kukorékoltam, és nem tudtam, mivel töltsem az időt, ami nem zajos (tegnap kaptak egy nagy tál kiflit, ma nem sütök újat), eszembe jutott, hogy a horgo-blogon volt egy alma, és Altair azt írta, kíváncsi a mintájára. Volt egy elméletem, kipróbáltam.
Tehát még egyszer : a horgo-blogos almát nem én készítettem.
Csak piszkálta a fantáziám. Szerintem így készült. :o) Ha nagyobb lenne, jobban látszana a képen is a formája, de nem akartam sok időt tölteni vele, így ez olyan 3 cm.
És végül a lényeg:
A libáért 10-en jelentkeztek. A neveket felírtam egy cédulára,
körbe raktam nem abban a sorrendben, ahogy a képen látszik, hanem összevissza.
És a "lementem a pincébe" kezdetű örökzölddel kiszámoltam, kié legyen.
A nyertes MICUSKA.
Ha már olyan liba voltam, hogy nem neveztem vele a versenyre :o( (lehet, hogy 5-tel több szavazatot is kaptam volna rá :o)) , legalább az a tudat vigasztal, jó helyre kerül.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)