horgolok

Újra!

2019-07-08T18:23:00.004+02:00

Siker! kb két éve nem tudtam belépni. De most - némi szakértői segítséggel - megint sikerült. Néha jó lett volna elmondani ezt- azt, megmutatni ezt azt. Na, majd ezentúl!

Az elmúlt időszak dióhéjban:

Örömhír

És neki:

Persze volt más is, de azokról most nincs képem.
Volt biológusnap: az idén csibék kerültek az ajándéktasakba. 50-en voltak.

És az doktorok gyerekei is kaptak ezt-azt:

Voltak új betegségek - ezekkel nem foglalkozunk, új receptek, sajnos nincsenek leírva.
Most ennyi.

Megszállt az ihlet

2017-10-19T11:04:00.001+02:00

Mióta itthon lebzselek, próbálom az időt kihasználni - már amikor nem az orvosnál várok, nem kezelésre megyek, vagy nem bármire képtelenül fekszem. Igaz, ez korábban volt, most az utóbbi a jellemző.
A hasznosság sokféle, leginkább alkotás.
Pl mindenmentes étkeké. Mint a gombócos paprika. Ez viccesen hangzik, de csak annyiból áll, hogy parikát, hagymát megpárolok és különféle lisztekből nokedlitésztát keverek, és a paprika gőzében megfőzöm. Kár, hogy sok benne a szénhidrát, én meg állandóan éhes vagyok.
Rákaptam - ismét - a kenyérsütésre is. Szafi-féle gm lisztből hihetetlenül egyszerű a dolog, csak a pihentetés és a sütés tart sokáig. A liszt csak látszólag drága, hiszen 3,5 kenyérre elég egy kiló, ha kész kenyeret veszek, abból sem olcsóbb fél kiló, és nem tudom, milyen adalékanyagok vannak még benne.
Azután meg muffinokat is gyártottam. Az eredeti recept itt: http://veganeeta.com/narancsos_szilvas_muffin/ De mivel a második adag készítésekor elfogyott a zabliszt, viszont volt itthon zabpudding - és tudtam, hogy eredeti formájában soha nem enném meg - , a hiányzó mennyiséget pótoltam ezzel. És már szilva sem volt, almát vagdostam kis kockára, fahéjas "cukorba" forgattam , és ez lett a gyümölcsfeltét. Így is finom.
Horgolok is, főleg mióta a you tube-on fennlevő (valószínűleg) összes Hamburg-filmet megnéztem. :o)
A legutóbb ezt a macskát álmodtam . Szemet és egyéb alkatrészeket J fog rá rajzolni, hímezni - mittomén!
Amikor tegnap kkora reggel kezelésre mentem , átgyalogoltam az újonnan átadott parkon. Ilyen lett. Egy kicsit vegyes a hangulata, az ősz melankóliája és a szökőkút modernsége reményt ébreszt. A kacsák meg ... kacsák.

Elszállt a nyár

2017-10-09T16:34:00.001+02:00

Leszokunk a blogolásról. Az örömbefőttről is lassan. Pedig volnának apró örömök. Talán csak lusták vagyunk. Elővenni, kibontani, megírni, beletenni, visszazárni. Kár. Pedig lehetne örömködni azon, ogy 96%-osnál rosszabb holland leckét csak egyszer írtam. Hogy a Ken je me nog c. könyvben egyre ritkábban (na, ez nagyképűség!) szóval, van hogy 3-4 mondatot sem kell megnézni magyarul.
Hogy a nyáron még idejében rájöttünk a gyógyszermérgezésre. Hogy 6 év után végre valaki foglalkozik az élelmiszerallergiámmal. Már ha az. Hogy 2 hónapja itthon vagyok, mert beszéd közben fulladozom. Ja, ennek nem örülünk. Szóval csupa öröm az élet. De például a nagy batátatermésre igencsak büszke vagyok.

Tavasszal J gyerekei a kék bálna ellenében lila pingvin mozgalmat hirdettek. Persze, hogy készültek kabalaállatok.

A macsek ajándék volt valakinek, akinek már nincs is macskája. Most kutyája van. :o)

A nagycsalád meg J munkájában segít.

Most, hogy jó sokat itthon vagyok, megint sok időt töltök horgolással, bár a filmnézés és az olvasás valahogy jobban leköt.

Mindjár itt a nyár!!!

2017-03-25T11:29:00.000+01:00

Elképedtem, hogy január óta hallgattam. Nahát! Pedig voltak változások. Némelyek publikusak, némelyek kevésbé. És közben gyártottam sünt, kokárdát -nem, virágot -, babát és egyebeket. Néha főztem, illetve érdekes ételeket kreáltam. Egyet leírok, hogy megmaradjon az utókornak.
Szóval: Céklás kenőce
2-3 közepes főtt cékla (ha egészben főzzük, könnyű levetkőztetni)
egy nagyobb főtt édesburgonya - én a céklákkal együtt főztem. Hámozás és aprítás után bele a robotgépbe velük. Hozzá egy jó marék napraforgó és annyi napraforgó olaj, hogy kenhető dolog legyen a végén. célszerű apránként adagolni. Só, bors, és egyéb fűszerek. Én már tettem bele tormát és almát is. A hűtőben egy hétig eláll. Jóóóóó. Kép nincs. Piros.
És a figurák

Ja, és kész 53 apró sün. A sulis programra.
Volt még részmunkaidő - nagyon okosan megoldva. Ja, idézőjel. Aztán sok-sok kiütés.
És ez - élőben. Hatalmas élmény volt 11 ezer ember lelkesedését megosztani, és a fegyelmezettségét látni a végén. Nagy veszteség lett volna, ha kihagyom.
https://www.youtube.com/watch?v=9A3Fo3rc684
Meglepő, hogy még Majka is belefért. Nekem is.
https://www.youtube.com/watch?v=kQMM7CHmSc8
És a 11ezer
https://www.youtube.com/watch?v=ahnYqPjqjM0

Január

2017-01-23T11:34:00.001+01:00

Gazdag Erzsi: Január

Január, január
Mindig hócsizmában jár
Jégbajusza, jégkabátja
Zúzmara a jóbarátja.

Január, január
Palotája nyitva áll.
Jégtükörű padlóján
Korcsolyázik fiú, lány.

Áll a tánc, áll a bál
Kicsi szánkó csengve száll
Meg sem áll tán tavaszig
Mindaddig, míg havazik.

Ez járt az eszemben, amikor kinéztem. Szállingózott a hó. A képen ez nem nagyon látszik. Jó régi vers, jó régi életérzés. Hol van ez már! A minap a hó pont addig tartott, amíg a kölkök iskolában voltak. Mondtuk is, ha valamelyik szülőnek van esze, otthon tartja a gyereket, és szánkóznak egyet. Én meg ismét itthon, de nem a jól megérdemelt pihenésemet töltöm, hanem a múlt heti jégverem - hőguta váltogatás ártott meg. Így itthon szórakozom. Beneveztem egy képszerkesztő tanfolyamra, azokkal szórakozom - sajnos olyan vagyok, mint a kölkök, ha nem kérik számon, magamtól nem csinálom meg. Így mégis csak hajt a ... nem is tudom, mi. De valami arra késztet, hogy megcsináljam a "házit". Szóval képeket macerálok, aztán örülök neki. :o) És olykor olvasok, meg horgolok, meg sok-sok filmet nézek - ékes német nyelven.

Horgoltam egy kendőt. Íme:

2016

2017-01-02T10:28:00.000+01:00

Tavaly láttam egy jó ötletet, és kedves volt kolléganőm meglepett egy befőttes üveggel. Így semmi nem akadályozta, hogy "örömbefőttet" készítsek. Igaz, nincs minden jó pillanat megörökítve, de sok mégis. És jó volt újra átélni gondolatban egy-egy eseményt pillanatot. Pl az esküvőt, pl, hogy milyen kedves üzeneteket kaptam,amikor kórházba kerültem,hogy kedves nyugdíjas kolléganőm csak azért jött be, hogy felköszöntsön, hogy mekkora dolog, hogy már 45 percet tudok szobabicózni, és délutánonként M barátnőmmel sétálunk a tó körül, de nem sorolom, minden benne van a zacskóban. Megszülettek az idei év első bejegyzései. Csak remélem, hogy legalább annyi színes cetli lesz az idén is az üvegben, ám nem lesznek mellette még gondolatban sem a feketék. Bár az idei év veszteségeit és ezek folyományát soha nem fogom kiheverni. De tekintsünk optimistán a jövőbe!

Ez új esztendőben

2017-01-01T13:17:00.002+01:00

Egyrészt Török Mónika: http://torokmonika.blog.hu/
másrészt Muzsikás https://www.youtube.com/watch?v=2rKTlLxT5VU&sn

Harmadrészt:

Lackfi János

ÚJÉVI KÉREGETŐ
Adjon az, kit kérve kérek

Öreg évnél újabb évet,
Igazságot, hozzá érvet,
Terhektől ne kapjak sérvet,
Sok örömet, kevés mérget,
A szívekre vékony kérget,
Az almákba sovány férget
Jusson és maradjon étek,
Felvágottból dupla réteg,
Elkerüljön vaskos vétek,
Ne károgjon varjú néktek,
Ne járjon rosszkedv felétek.
Se finánc az adó végett,
Legyen szesz és vágy, mely éget,
Az öröm ne érjen véget,
Legyen kisbárány, mely béget.
Kívánok szép föstött képet,
Égboltból mindig csak kéket,
Szövetből végtelen véget,
Bort, búzát és békességet,
Bölömbikát, banyát, béget,
Halom betűt, nem csak béket,
S még sok mást, mit én nem kérek.

Negyedrészt: sünkonda - még szemtelen.

Szép karácsony

2016-12-26T17:53:00.004+01:00

Mostanság képszerkesztést tanulgatok. Vicces. Azt hittem, hipp-hopp megy az majd, de kiderült, hogy nem addig a'! Azért gyakorlással menni fog.

Közben horgoltam ezt, azt, a karácsony jegyében. Pl manókat egymással és manót fával. Ilyen fa több is készült, persze elajándékoztam mind. Naná, azért készültek. És a manók is gazdára találtak már.

Olvasok, pihenek, filmeket nézek - többnyire németül. Igyekszem nem törődni a világ gondjával. Bár az betör, ha akarom, ha nem. Most pl eléggé izgulok. A lány Lisszabonba ment. Féltem őket.

Fodor Ákos: Három negatív szó

Nincs

Semmi

Baj

Áttéve jövő időbe.

A karácsonyi üdvözlet mellé még egy parainézist beillesztek ide. Annyira szép és bölcs gondolatok, hogy magam sem ... (Ez vicc volt, eddigre már kiderült, hogy nem sok költői van bennem. De a verseket értem, és ez a lényeg. Hogy olyan legyen, mintha én mondtam volna. :o) )

Szabó T: Annak: Tizenkét szabad légzőgyakorlat

1. A csillagos ég, az legyen felettünk.
Ha nem néz: nézz fel, veszítsd el magad.
Szemedbe fér, agyadba és szívedbe.
Mind kicsik vagyunk, de bennünk a törvény nem emberi léptékkel mérhető.
Az égre nézz – visszapofázni hiába.

2. A lét legyen erősebb, mint a semmi.
Ebben egyenlő növény, állat, ember.
Aki öl: a létből tör le egy darabot.
Vissza nem szülhető egy hangya se.
Körbeforog, de sosem ugyanaz.
Tiszteld, ha tiszteletet követelsz.

3. Senki sem tárgy. Nem, kor, vagyon, bőrszín nem foszthat meg jó szótól, türelemtől, jogtól és szabad élettől. Soha nem sajátod más teste, ideje, lelke.
Nem uralkodhatsz a másik felett.
Ha uralkodni vágysz: csak magadon.

4. A közösből se lopj, nem jár neked.
Elnök, főnök: nem posztjától különb.
Csalás, harácsolás, aljas hazugság eltorzítja az arcod, jellemed, és nem több leszel: egyre kevesebb.

5. Ne hízelegj a gonosznak: kerüld.
Farkasmosollyal, kétszínű beszéddel ígér, fenyeget, befon teljesen, kézfogásával leránt, földre lök, megaláz, talpnyalóvá bélyegez.

6. Ne higgy a hízelgőknek: mind hazug.
Nyalnak, mert félnek. Vagy mert éhesek.
Nem vagy se bölcs, se megváltó, se isten.
Aki vaskézzel irányít, ki sem lát a gyávaság rossz rostélya mögül.

7. Legfőképpen magadnak ne hazudj.
Láss arcod mögé este a tükörben, vizsgáld meg minden tetted és szavad, tudd, mi vezeti a lépéseid, s ha mohó hatalomvágy: védekezz.

8. Ne akarj mindent irányítani.
Ha nem vagy szabad, akkor sem. A mások kiküzdött szabadságát el ne vedd.
Ha megszólalnak, figyelj oda rájuk.
És ha jót tesznek: ne légy akadály.

9. Olvass, gondolkozz, kételkedj, figyelj.
Nem vakhit kell: újraértelmezés.
Filozófia, pszichológia,
irodalom, antropológia
nem sallang: forrás, eleven erő.

10. A folyamatos tanulás a cél.
Nem zord iskola: élmény és tudás.
Nincs jobb, mint újra s újra élvezettel elsajátítani, ami érdekel.
Szeretet, tudás: komplementerek.

11. Ne gyűlölj, ne gyűlöltess.
Mind, aki eloldozza az ösztönök kutyáit és ráengedi bárki idegenre, az más ajtaján hiába kopog majd, és otthon is érzi a vérszagot.

12. És végezetül: nevess magadon.
Minden komoly és semmi sem komoly, bolhaverseny és kakasviadal, egy bábszínházban ágálsz, szónokolsz – nevess rajta, és nem lesz, aki rángat.

Ja, és már 45 percig bírok szobabicózni. (Pont egy Soko - Leipzig ideje) Megyek is.

Sün

2016-12-13T06:31:00.003+01:00

Egy apróság. Születésnapi sün.

Hajt az idő.......

2016-11-06T19:46:00.005+01:00

Hajt az idő, nem vár, rendes útján eljár.
Aztán csak tátjuk a szánkat, hogy elhúzott.
A szünet is. Alig vettem észre, hogy volt. Igaz hivatalos ügyek intézésével telt a csütörtök. A szerda meg jó nagy takarítással. Fly-lady ide vagy oda, azért csak akad nagy munka.
Pénteken meg megfőztem a régóta esedékes szülinapi ebédem, és elvittük Pestre. Ha már nem tudnak ezek a gyerekek jönni. Szegén J nagyon összeszedte a nyavalyát. Még soha nem volt tüdőgyulladása.
De a suli pl eszembe sem jutott. Csak ma, amikor rájöttem, hogy nem javítottam ki a dogákat. Szerencsére csak keddre kell. Soha nem hittem volna, hogy ilyen nyögvenyelősen fogok majd valaha hozzá. Pedig régen a megírás napján nekiestem a javításnak. Hát, most nem.
Viszont 25 perc szobabiciklizésnél tartok. És majd minden nap járjuk a tópartot. Még ma is elmentünk, amikor volt egy óra esőszünet. Szóval a sztrók után nagyon aktív lettem.
Sajnos a gyógyszerek csak sokasodnak, és teszik a dolguk - jót is , rosszat is. Pedig már olyan jó volt, hogy alig kellett tömnöm magam mérgekkel.
Vannak büszkeségeim.
Az első, hogy néhány kollégám felköszöntött a szép kerek évfordulón. A kis levélkékből ilyen szépség nőtt ki:

Aztán meg "Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Adorján, Sün Dorottya, Sün Demeter, Sün Tihamér s a legkisebb: Sün Balázs". És valahány név a naptárban. Ugyanis kitaláltam, hogy ez lesz a jövő évi biológusnap kabalaállata.

Aztán még készült két kendő is

És a szokásos vezetős kesztyű. Amit még nem fejeztem be, pedig már erősen esedékes.

Meg ez a baba. Az egyik kolléganőm kislányának. A színei nem túl jók, de a baba aranyos - szerintem. Nem, szája nem lesz. Majd anyuka hímez rá, ha akar.

Azt hiszem, ma biciklizés helyett vasalok.

Elvagyok

2016-10-11T08:03:00.004+02:00

Telik az idő, javulgatok. Agyalok dogokon, mit hogyan lehetne. Tervek már vannak.Közben mást is tervezgetek. Már kétszer készítettem a biológusnapra kabalaállatot. 4 éve békákat, két éve baglyokat. M,ost készítettem néhány prototípust,

még nem tudom, melyiket választom. Illetve majdnem biztos, hogy a sünt. Persze nem kék lesz, csak most ez volt a szőrös fonál itthon.

Minden elmúlik - szerencsére

2016-10-05T17:55:00.000+02:00

Elszaladt a nyár. Hipp-hopp, szinte itt sem volt, már el is tűnt. Mintha nem is lett volna. Persze azért volt. Események is voltak. Azt gondoltam, elég lesz az a néhány hét, kiheverni a sulis dolgokat. Balgaság volt. Csak most indultak be igazán az események. Tele volt vele az internet is nemrégiben. Ez persze megviseli az egészséges embereket is. Én meg ... Csak azt vettem észre egy pénteken, hogy elállt a szavam. Főleg németül. Mondtam volna én a szokott tempómban, de nem gyött. Vagy éppen más hangok hagyták el fogaim kerítését. Még vihorásztunk, hogy milyen is ez az iskola. Belém fojtja a szót. Aztán délután a barátnőm erősködött, hogy menjek már be a kórházba. Mondtam, nem érek én rá ilyenekre. Aztán mégis. Hallgatok én a jó szóra. Szerencsém volt - már megint: a dokibácsim volt az ügyeletes, megmutatott egy neurológusnak. Ő meg már haza sem akart engedni. Mondtam, nem érek én rá ilyenekre. Meg egyébként is, ha maradnék, éhen halnék. Ez be is jött volna. SEMMIT nem tudtak nekem enni adni. Eléggé ijesztgetett, de nem hagytam magam. (Ma már hagynám.) Hazamentem, és összecsomagoltam, meg neki álltam főzni. Gyorsan összedobtam három ebédet, lefagyasztottam, meg reggel beszereztem ehető cuccokat, majd elmentünk, hogy polgárilag is megesküdjön az a gyerek. (Mert nálunk fordított volt a sorrend.) Este aztán berukkoltam. Nem részletezem, sztrók. Szerencsére idejében elkapták - már tudok beszélni. Sokat is. De nincs kedvem. Viszont a kórházból hoztam olyan fertőzést, hogy attól kódultam. 5 napig halódtam, még az is kijött, amit meg sem ettem. Most még rehabos vagyok. Közben drámánk utolsó(?) fejezete zajlott, az utolsó (?) ember távozásával. Volt búcsúparti. 15-en is el mertek, akartak jönni. Minden tökös legény (leány), aki ott volt, kapott egy tököt. ez csak 13 , mert ennyyi lett készen, a többit utólag.

És még mindig nem nyugdíjaznak.
Azt nem sikerült kiderítenem, hogy hogyan kell a saját bejegyzésemhez megjegyzést fűzni, tehát itt: Kedve Patrícia, kedves Zsuzsa, köszönöm szépen. Javulok, pihenek, hamar elfáradok, de majd csak lesz valahogy.

Minden elmúlik,

2016-08-22T19:09:00.000+02:00

elmúlt a várakozás, a készülődés ideje, és elmúlt a nagy nap is. Ma már szomorú, esős ~~szeptemberi~~ augusztusi iskolakezdés volt. De a képek még sokáig érkeznek, és az emlékek melengetik a szívünket. Például ez, ahol repül ~~a nehéz kő~~ csokor, és végre az kapja majd el (én már tudom a jövőt), aki nagyon szerette volna. Előtte apáé volt a dicsőség, de ő nem akar férjhez menni.
A hetven virág jól mutatott az asztalon, a szütyő, tatyó nagy siker volt, és minden (majdnem) várakozás szerint sikerült.
Ebben a tanévben igyekszem majd megfelelni a blog címének.

Készülünk 2.0

2016-08-03T09:22:00.003+02:00

Szóval készülünk. Én csak úgy mellékesen, a fő(szervező)szerep a menyasszonyé. Én csak a mellékszálat engedem. Azaz mindent, amit horgolni lehet. Pl egy kis zsebkendőtartót, hátha sírni kell.

Azóta van rendes bélése is.

Aztán magamnak egyet - még több zsebkendőnek. Ennek is lesz bélése.

Az asztalra nem férnek majd rendes csokrok. Ezért horgolt virágok lesznek rajta. De ugye én úúúútálok minta alapján - és sok egyformát, hát ilyenek lesznek. Illetve majd gyöngy jön a közepükbe. És még kell néhány. Úgy negyven.

ÉS végül: a minap kukoricagölődint ( :o) ) készítettem. Szilvásat. ÉS mivel a kukoricaliszt nem igazán akart összeállni a krumplival, kipróbáltam a csicseriborsó-konzerv levét mint tojást. Kiválóan bevált. A borsót sajnos megettem. Jó nagy pukli lett a szemem fölött. Mindkettő fölött. De ez már haladás - egy éve még mindenhol lett volna. Szóval gombóc. Szilvás. Tovább kell főzni, minthogy feljön.

Készülünk

2016-07-18T08:56:00.001+02:00

Most éppen nem ki-, hanem fel-. Még pedig a nagy napra. Aug 20-án lesz. ÉS a menyasszony ebben viszi a ~~mobilját~~ zsebkendőjét. Hátha sírdogálhatnékja támad.

Mert bár az előző dolog is nagyon szép lett, mégsem praktikus. Viszont nekem magamnak is kell valami hasonló, mert hajókofferrel mégsem mehetek. Viszont kell zsebekendő - hátha sírdogálhatnékom támad. Szóval készülünk.

Ittanyár!

2016-07-04T17:27:00.003+02:00

Fájó szívvel elbúcsúztunk a sulitól. (Hogy lehet az iróniát jelölni? ) És augusztus 22-ig felé sem akarok nézni. Pedig nemrég ez még másképp volt. Sok keserűség árán elérték a hatalmasok, akiknek a hatalma sok, hogy nem akarok. Sem új tehetségeket felfedezni, sem versenyeztetni, és már az is kétséges volt, hogy "reggel felkelek, és tudom a dolgom." Hogy tisztességgel el akarom végezni a feladatom. Mert nem tudom, van-e feladatom. És romokban minden, amit olyan féltve, szeretettel építgettünk. Szóval újra ki kell találnom magam, mert már nem akarok workaholic lenni. Valakinek ötlete?
Egyelőre el kell hinni, hogy nyár van. És nem csak republicot hallgatni, hanem ... mit is? Ötlet?
Próbálgatok egy táskához való mintát, de még nem alakult ki a végleges elképzelés. Valami ilyen elemekből áll majd:

esküvőre kell. Mert lesz. Ez jó. Legalább valami.

2016-06-27T07:29:00.004+02:00

Már mondtam, hogy funkcionális felhasználó vagyok. De kreatív is. Mégis eltelt egy kis idő mire kitörpöltem, hogyan lehet ezzel a jó kis új programmal belépni ide. de most benn vagyok. Bár nem felelek meg a blog címének. Gyakorlatilag alig van tű a kezemben. "ködképek a kedély láthatárán." És még ki sem tudom írni magamból. Vagyok. Filmeket nézek. példáu:
https://www.google.hu/search?q=der+bergdoktor+martin+gruber&client=firefox-b&biw=1024&bih=680&tbm=isch&imgil=70SVOVhmZRpGAM%253A%253BmZKww8mm7OoNHM%253Bhttp%25253A%25252F%25252Fwww.wilderkaiser.info%25252Fhu%25252Fder-bergdoktor.html&source=iu&pf=m&fir=70SVOVhmZRpGAM%253A%252CmZKww8mm7OoNHM%252C_&usg=__JNTr5ceDR6weDeNhi3c580t_TfQ%3D&dpr=1.25&ved=0ahUKEwin2dLQvMfNAhVpApoKHVsUAcAQyjcIJQ&ei=eLlwV6e9NemE6ATbqISADA#imgrc=70SVOVhmZRpGAM%3A
Gyakorlom a németet.
Hát ennyi.
De benn vagyok.

Mi van?

2016-02-08T06:49:00.001+01:00

Rengeteg minden. Le sem is tudom írni a rendelkezésre álló időben.
J lakást vett. Kívülről már láttam-. Belülről is, de csak képen. Jó lesz.
A pedagógustársadalom forrong. Remélem, lesz eredmény is, és nem hal hamvába, mint a szlovák. Tényleg nincs idő tanítani. A gyerekekre odafigyelni.
ÉS horgolni. Így az utóbbi időben nagy nehezen ezt a táskát hoztam össze. A színek bénák, a telefonommal vettem fel. Igazán szép piros az a piros. Egy anyukáé lesz, akinek a leánykája elkommunizálta az előző tiszta feketét. :o)

Apró

2016-01-30T10:18:00.000+01:00

Lassan leszokom a horgolásról - gondoltam, hisz egy ideje nem sokat foglalkoztam vele. Főleg mióta rájöttem, hogy a telefonomon is lehet filmeket nézni. A tévénk elromlott, én meg rákaptam a telefonra. (Mondta is tegnap a doki bá', hogy nem nézte volna ki belőlem ... Igaz, ő a laborom nevű programra gondolt.) Szóval a horgolótű - miképpen a nyomtatott könyvek - nyugodtan elvoltak tőlem a helyükön. Ámde a minap rájöttem, hogy esedékes egy látogatás, és ott két kicsi gyerek van. Meg láttam egy jó ismerősöm munkáját, így megihletődtem. Ezek mentek tegnap a babákhoz:

Remélem, tetszett nekik. Apukának igen. Na, ma ennyi, most még utazunk. Aztán meg hamarosan kész egy táska - a harmadik számú ugyanannak, mert .. de ez hosszú történet, most nem érek rá.

Boldog új év?

2016-01-03T10:29:00.001+01:00

Először is boldog(abb) új évet kívánok mindenkinek, aki kitartott, és néha-néha idenéz.
Eléggé leeresztettem ebben az évben. De a barátnőm, aki miden évnek feladatot ad, (és a tavalyi - neki - bejött) nagyon jót gondolt erre az évre. (Bár nekem a tavalyi is megfelelne). Igyekszem úgy élni, hogy rám is igaz legyen. Mindig azt mondom, én semmiféle távra nem tervezek, mert az élet bebizonyította, hogy a terveket egy vonással érvénytelenítheti, erre kiderült, hogy erre az évre - titokban - már két tervem is van. Nem bakancslistás, hanem olyan hétköznapi. Az egyik nyárra: el akarok menni Szegedre. A másik egy örömtréningszerű - észre kell venni a szépségeket a hétköznapokban. Eddig is igyekeztem, igaz, egy időre a sötét erő átvette a hatalmat a kedélyen fölött, de meg kell ettől szabadulni. Ha az ember nem változtathat a körülményein, neki kell változnia valamelyest. Márpedig a körülményeken valószínűleg nem tudok változtatni - így hát el kell engednem gondolatokat, érzelmeket, és arra összpontosítani, ami a hétköznapokat kellemessé tudja tenni. Erre jó a befőttes módszer. Kipróbálom. Általában elfelejtem ezeket a fogadalmakat, de majd szem elé állítom az üveget. :o)
Az elmúlt két hétben igyekeztem kikapcsolódni, törekedtem arra, hogy eszembe se jusson az iskola - persze nem sikerült maradéktalanul, de az idő túlnyomó többségében mégis. Olvastam, horgoltam, filmet néztem. (Hehe, a kis okoson egészen jól lehet filmeket nézni.)
És ezek készültek. Mindkettőt elajándékoztam már. :o)

Ismét

2015-12-20T13:29:00.000+01:00

Annyi minden történt, annyi mindenről kellene írni. És annyi mindenről nem lehet. De "amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell." Vagy verset írni. De én csak tanítom.
Szóval eseménydús féléven vagyunk túl, volt itt minden, barátok, pályák elhagyása, irigység, gyűlölség, Jó volna már egy kis nyugalom, hogy lenne idő, kedv energia, amit másra fordíthatunk.
A legutolsó nagy élmény a tanfelügyelet, a kicsi egy üzenet, ami bántott vagy 2 napig (inkább egy), de annyira érdektelen, hogy csak ennyi álljon itt a magam emlékeztetésére. Emlékeztetésre arról, milyen hamis képet alkothatunk magunknak valakiről, ha úgy akarjuk.
És a Volvo meghúzása. Meg az, hogy vannak még becsületes emberek ebben az önös érdekű világban. Ezúton is köszönöm a másik autó vezetőjének, hogy nem hagyott magamra a dühömmel és a keserűségemmel. Sőt .. így a düh már el is szállt.
Szóval tanfelügyelet. Tartottam - olyan órát, amilyet akkor szoktam, amikor még akartam. És milyen jó lenne most is akarni. Persze ez elhatározás kérdése. Szóval majd akarom. (Csak ne tenne a hideg meg a sötét nyomottá is.)
Néha nem tudtam ráállni a lábamra. de azt már tudom, mitől vannak a "végkimerültségi" rohamaim. Csak nem kell hat után ennem. Akkor minden rendben.
Egyébként meg sok-sok okból nem nagyon "alkottam" (elég nagyképű szó). Kendőket horgoltam, el is ajándékoztam őket megörökítetlenül.
A karácsony meg meglepetésszerűen egyszer csak itt van. Még adventi koszorú sem készült. Mint ahogy a szokásos ajándékkészítés is elmaradt. Néhányan kaptak angyalkát, de valóban csak azok, akiket nagyon meg szerettem volna becsülni.
8-9 ilyen készült:

Aztán megláttam, hogy a portás (mondtam volna: néni, de fiatalabb nálam. :o) ). És muszáj volt kipróbálnom:

Aztán volt még kiselefánt meg másik angyalka. Angyalkák. Ők is kevesen. A horgolós csapat tagjaihoz kerültek:


És hipp-hopp itt a karácsony.
Viszont nagyon jó volt, hogy sok-sok névnapi-karácsonyi ajándékot kaptam, és minden látszott, hogy törődtek a kiválasztással. Csupa (vagy majdnem csupa) olyan, ami nekem való. Pl ilyet:


Jó lenne gyakrabban jelentkezni. Juc szerint azokkal a kajákkal kellene, amiket kitalálok magamnak. De egyrészt időtlen idők óta borsó, kukorica, csili, rizstejszín, citrom, húsleves kreációt eszem, mert ahhoz sincs kedvem, hogy ebben újat alkossak, másrészt meg ... hát a depi. De legyőzöm! Le én! És kész!

Bonyolult az élet

2015-08-03T13:54:00.002+02:00

Anniyra, hogy azt hittem, elvesztettem a blogo(jai)mat. de csak a goolge viccelt meg. És valami kukikról is ír, de számomra sajnos érthetetlen nyelven. A javaslatuk értelmében azonban most mindenkit figyelmeztetek rá(mert kötelességem, mondta), hogy vannak itten kukik.
Aztán értse, aki tudja! Meg akarja. Csak ne félre.
Mocsok egy nyár ez. A nevelőapám infarktust kapott - Szabolcsban, de már jól van, szerencsére, haza sem jön októberig. A nagynéném (90) kórházba került, megoperálták (kivették a tumort, meg egyebeket), már egyedül megy ki, sőt, tegnap főzött magának. Voltam nála egy csomószor a kórházban is, meg otthon is. Anyósom ... szóval van aggódni való elég. Magamról már ne is beszéljek! Nem is beszélek. Majd kiderül.
Eddig egy olyan dolog volt, amire azt mondom - a nyári feltöltődést szolgálta, voltam Sopronban, igaz csak egy napra. de oda AKARTAM menni. Persze a nagynénémhez is akarok menni - de az más. Viszont olyankor találkozom a tesómmal is. Őt meg küldték nekem. Az biztos.
Sokat nem horgolok, és recepteket sem nagyon van kedvem kitalálni. Kettőt azonban leírok, nem hármat. Mind a tévéből lestem , csak lefordítottam magamnak. Az egyik a vadas mártás - sok répákat és egyebeket aprítóval összeaprítok, megpárolom, fűszerezem, behabarom rizstejszínnel,teszek bele sok citromot, és csinálok hozzá gm zsemlegombócot. A ch értékét ne nézzük! Több inzulin a megoldás. A másik a spenótvagdalt - a megpárolt spenótot összekeverem zabpehely- és rizsliszttel, útifűmaghéjjal, fűszerekkel, zabkorpába forgatom, kisütöm - salátákkal finom. És egy "mediterrán leves": kukoricát megfőzök, megy bele borsó (a tévében fekete olajbogyót tettek bele, de az nálam nem játszik) egy csiliparika rizstejszín - meglepően finom. Érdekes a csili csípőssége meg a tejszín simasága együtt. Hát, amikor nem zöldborsót főzök rizstésztával (többnyire ezt a levset ettem mostanában), akkor efféléket gyártok. És horgoltam is: sok minyont meg sok táskát. JA, és megnéztem a Minyonokat - még soha nem voltam egyedül moziban. Nagyon büszke vagyok magamra. :o)

Ez meg itt "anyukám orchideája". Így nem is látszik, mennyi virágot hozott. Pedig igen.

Eltűnt idő

2015-07-02T21:02:00.000+02:00

Írtam vagy 2 hete, de úgy tűnik, nem mentettem el valahogy. Pedig a kor lenyomata felettébb fontos. És már soha nem fogom megtudni, hogy 2 hete mit tartottam megjegyzésre érdemesnek. Biztosan a ..., na arról nem írok. Majd.
Viszont horgolni sem volt kedvem, időm, energiám. Így csak a dokibácsi kisfia kapott egy Minyont. remélem, tetszett neki. A rokonság pedig baglyot, elefántot, sálat kaptak. Most pedig táskák készülnek. Háát, röviden ennyi. Hosszan most nincs kedvem. Ami elveszett az bezzeg hosszú volt.

Gyorsjelentés

2015-06-21T20:50:00.003+02:00

Nagyon megy az idő, mindig elhatározom, hogy holnaptól rendes leszek, de sose sikerül. Persze azért látszik a haladás. Pl rendszeresen eljárok jógázni. Igaz, itthon még nem vettem rá magam, de már ez is valami. Talán a nyáron ...
Viszont itt a nagy dilik közepette nem igazán volt időm - kedvem bármit is csinálni. ez nem teljesen igaz - karácsony óta készítettem a bilógusnapra a kabalaállatot - baglyokat. Mielőtt még valaki megró, hogy nem egyformák, meg mittudomén mi volt a baj 2 éve a békákkal, közlöm, hogy nem is akartam egyformákra, meg hogy nem fizettek érte. Úgy nem is vállaltam volna. Szóval készült durván 50 bagoly - nem pontosan tudom, mert közben el-elajándékoztam belőlük , de nagyjából ennyien voltak.

Aztán mindenféle madarakat gyártottam húsvét ellőtt, és elvittem őket Debrecenbe. Nem, pulykakast nem hoztam helyettük. (Szerencsére oda most csak félévente kell járnom - ilyen jól vagyok.

Ezek csak úgy, időtöltésképpen - relaxként.

Megint eltelt egy év, a dokibácsi fia már 7 éves (- én meg 8. éve vagyok nyavalyás.) Lassan már nem lehet neki ilyen ajándékokat horgolni, mert kinövi őke. De még utoljára készült egy kis (nem is olyan kicsi) Minion - magyarul Minyon.

Majdnemsüti

2015-03-08T15:58:00.002+01:00

Céklafaló korszakomat élem. Így ma borscs (saját verzió) és mákos süti volt az ebéd. A borscs nem nagy száma: húslevesben főztem répákat meg céklát - jól megfűszereztem, a végén adtam hozzá egy kicsi felkockázott krumplit, tálalás után összekevertem egy nagy kanál rizstejszínnel és sok citromlével.
És kitaláltam egy sütiszerűséget:
3 kicsi céklát lereszeltem, összekevertem 8 kanál darált mákkal 3 kanál eritrittel (elbírt volna egy negyediket) 2 kanál olajjal, egy kiskanál útifűmaghéjjal 2 kanál karobporral és 3 kanál gm-liszttel, jénaiba tettem és 5 percet kapott mikróban. Talán ki kellene próbálni egy kis sütőporral. Melegen nem volt annyira jó, hidegen jobban kiadja az ízeket.
A banános zabkekszen kívül nem nagyon ettem sütit az utóbbi 5 évben. De a lehetőségek korlátlanok. :o)))