Hajózni Horgolni kell. A horgolás addiktív. Nem lehet kihagyni egy napot sem. (Na, jó, lehet.) A horgolás segít, hogy ne figyeljek a zsibbadt hüvelykujjamra - kb. 5 percig. A horgolás eltereli a figyelmem arról, hogy horgolás közben a többi ujjam is elzsibbad. A horgolás segít az energiaégetésben. :o) Amikor már az összes hangyás, rázni kell a kezem, és karkörzéseket csinálni. A horgolás ébren tart. Minél később kezdődik az éjszaka, annál jobb. A horgolás segít elfelejteni, mekkora munka vár ránk a nyáron. :o( Ja, azt nem. Száz szónak is egy a vége: horgolni kell.
Igaz, mostanában kevésbé termékenyek a napjaim, de az utóbbi napokban elkészült egy kissé lekonyult fejű csiga:
Nem túl jó felvétel, de nem tudom megismételni, mert már messze jár.:o)
És egy - nem hiszitek el! - béka. Mert már annyira régen készült efféle.:o) De most változtattam a küllemén.
Ő is útra kelt már.
Aztán van, amivel már régen el kellett volna büszkélkednem. Valamikor a tavasszal kaptam
Jandótól egy kötőtűtartót. Nagyon szép, precíz munka, ünnep volt kézbe venni. Aztán beletuszkoltam a karácsonyra kapott kötőtűket, és vagy fél órát pakoltam ki-be. Nem tudtam eldönteni, hogy hogy csúfítom el kevésbé Dóri munkáját. Végül a zacsis változatnál maradtam, így nem tekerednek össze-vissza a zsinórok.
Végül egy másik
Dórától is jött meglepetés ajándék, egy helyes ajtódísz. Nagyon szép munka. Dóra új blogos, és két helyes gyerkőc anyukája. Igen kreatív, szép munkái vannak.
