A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gasztro. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gasztro. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. szeptember 3., kedd

Vegán rakott krumpli

 Túl nagy aktivitással nem dicsekedhetem, egy sbs-be kezdtem bele, de 50 cm-nél rájöttem, hogy vastagabb tűvel kellene horgolni, mert így túl merev. Tehát Pénelopé-effektus. De már ismét megvan vagy 15 cm, és tényleg puhább a 4,5-ös  tűvel.
4 napja A padlás-t nézem a youtube-on, az eredeti szereposztással. "a la recherche du temps perdu". Néha bőgök. Most is.
A suliról egyelőre semmit. Pudding.
 Jut eszembe evés. Majd megvesztem a hétvégén, amikor rakott krumplit készítettem, és jött az ő illata bele az orromba.Kitaláltam, hogy én is akarok ilyet. tehát elkészült a  vegán rakott krumpli  :o)  Egy jénait kiolajoztam, bele jött egy réteg karikázott krumplit. Rá egy réteg párolt hagymával zöldborsó, (és mindenféle fűszernövénnyel, ami csak nő az erkélyen)., erre egy adag megpárolt, jól megfokhagymázott leveles spenót.Újabb réteg krumpli, rizstejszín és egy kevés apróra vágott szalonna (elmaradhatatlan.). Nem tom milyen lesz. Végtére is a borsó íze egy kicsit hasonlít a tojáséra, a fokhagymás spenót meg mintha jó kis gyulai lenne :o))). Majd meglátom.


Most látom, hogy az ott zabtejszín, de alezanc - ahogy a nagymamám mondotta volt. (Alles eins - ahogy vén fejjel megfejtettem. ) Egy kicsit sok lett benne a bazsalikom. :o)
Azért ezt belinkelem. Sajnos így lesz. És nem  "tartjuk a markunkat", meg majd "hozzászokunk, hogy a pénzért meg kell dolgozni."  Eddig is megdolgoztunk. A többség legalább is.  Különben csupa írástudatlan idióta ülne a parlamentben. Is.
Mellesleg tegnap meg ma már 15 órát töltöttem a suliban munkával (tanmenetek, játék kitalálása,a 7.-esek  fogalmazásainak átolvasása (még nem jegyre természetesen, csak Levél a búcsúzó Vakáció barátunkhoz. Ennek a mintájára.
Balogh József: Kedves Vakáció barátom!

Komolyan mondom, szégyellhetnéd magad.
Június közepén mellém szegődtél, barátokká fogadtuk egymást,
S lám: két és fél hónap után megtagadsz.
Tudom, jövőre ismét eljössz, megígérted a búcsúzáskor.
Nagyon jó volt veled!
Pedig anyuék mennyire izgultak, amikor megérkeztél…
Mi lesz a gyerekkel?
Akasszunk a nyakába kulcsot? Küldjük táborról táborra,
Vagy fogadják felváltva a nagymamák?
Szóval szörnyű családi vitákat okoztál, kedves Vakáció!
Én magamban mégis nagyon örültem, mert tudtam,
Te minden gyereknek a legjobb barátja vagy…
Tanév végére bizony alaposan elfáradtunk.
S nem csak mi, de a tanáraink is.
Ők – nekem elmondta az osztályfőnököm – éppúgy várták, mint a diáksereg.
Kedves Vakáció! Tudatom veled – mindenre te sem figyelhetsz oda - ,
Az összes gond megoldódott.
A nagyik szívesen fogadták az ő aranyos csillagukat,
A szemük fényét, vagyis engem.
Képzeld, Vakáció, megtanultam úszni, úgy, hogy egyszer sem fulladtam meg.
Uralkodásod ideje alatt kiváló famászó lettem,
Bár anyuék maradi nézetei szerint:
A nagymamáék idegeire többször másztam fel…
Kedves Vakáció! Egyre bölcsülő eszemmel nagyon jól tudom,
A te időd sajnos lejárt. A naptárt pergető idő nem ismer könyörületet,
S akkora hatalmad még neked sincs, hogy legalább októberig maradhass…
Köszönöm, hogy közel 80 napig jó barátok lehettünk, s ez a lényeg!
Te most majd békésen telelj át, s az új tavaszt várd annyira, mint mi!
Drága Vakáció! A suli, az suli, író kezekre vár a kréta, a könyvek
Olvasókat remélnek, a padok elárvulnának,
S a füzetek sem akarnak üresen maradni…
Isten veled, Vakáció! Vigyázz magadra, mert tíz hónap múlva
Megint nagy szükségünk lesz rád!
Aztán majd időben küldd ám el hozzánk a kistestvéreidet:
A téli és a tavaszi szünetet! Ők is jó fejek,
De legjobb fej te maradsz mégis, Kedves Öreg Nyári Vakációt!


Aztán a típushibákból feladatlap készítése (kritikán aluli a helyesírásuk). Ma kedd van, a héten kötelezően megtartandó 26-ból 5-öt tartottam meg. Lehet számolni. Szerintem bőven meglesz a 32. Mint ahogy eddig is megvolt, csak nem kellett beszámolni róla. Most utálom is!


2013. július 28., vasárnap

Néhány dolog

Nem telt ám lustálkodással az elmúlt időszak, bár nem voltam annyira aktív mint szerettem volna -és lassan vége a nyárnak. Illetve a szünetnek. Ilyenkor én már nem akarok iskolába menni!
Szóval voltam Pesten találkozni horgolós sorstársakkal - utána egy napig hevertem, meg voltam Debrecenben szkanderozni - ezúttal egy doki bácsival, de akkor is én nyertem. (Valami ilyesmit kell elképzelni, de én a lábaimmal is játékban voltam. :o) )
 



Megnyertem 2 hónapot. Csak decemberben kell visszamenni. A kiütéseim változatlanul virulnak, mindig belefutok valami tilalmas dologba, hogy egy szójával dúsított cukorkába, hol az isten tudja mivel dúsított mustárba vagy csak simán őrölt piros paprikába.) Ezért aztán kértem is és kaptam is beutalót a fő-fő bőrgyógyászatra, hogy nézzék már meg , mi a fenére vagyok allergiás. (állítólag 50 dologra tudnak keresgélni), és csodák csodája, júliusra kaptam is időpontot. Sőt, akkor hívtak be, amikorra ígérték,percre pontosan. El voltam ragadtatva. Most látom, hogy ezt már írtam. ezért baj, ha nem ír rendszeresen az ember naplót. Aztán egy elég abszurd jelenet játszódott le, a doktor megnézte az éppen aktuális kiütéseim (A fenébe, előtte egy joghurtot be kellett volna nyomni, mert már múlófélben voltak.), majd közölte, hogy ez nem allergia. Hanem intolerancia, és biztos van valami gyulladás a szervezetemben. Indul a góckutatás - úgysem tudtam, mivel töltsem a hátra lévő 4 hete, ha már nem megyünk nyaralni. Amikor pedig megjegyeztem, hogy  kiütéses leszek a paradicsomtól meg a piros húsú paprikától, akkor megállapította, hogy inkább reflux. (Ha meg elalszom a kádban, akkor mégis inkább lépfene lehet - Rejtő után szabadon.)
És még kaptam tablettát is - még Debrecenben, de ő is jóvá hagyta. Aminek a mellékhatása kiütések (az magának már úgyis van) illetve aluszékonyság, gyomorbántalmak ... stb. Na az első kettő bejött, Most nem tudom, pontosan mitől is vannak kiütéseim, a kajától, az idegbajtól vagy a gyógyszertől. de vannak - pl most a tenyeremen és az összes ujjízületemen. Fincsi.
 Idáig.
Idegbaj: Kaptam egy levelet a lakásszövetkezettől.
Küldik a végrehajtót (behajtó céget), ha tüstént nem fizetek be 40350 Ft-ot.
Idegbaj, telefon, "tavaly augusztusban kiírták a vizet." ?????? De jöjjön be reggel a számlákkal, megnézzük." Vízmű:" Nem tartoznak, higgye már el!"
OTP: Minden számlát megnéztünk, minden rendben,
itthon minden számlát megnéztem, összeszedem, éjjel nem nagyon aludtam, mert tudom, hogy rendben van minden, de mégis.
Abszurdisztánban bári előfordulhat.
 Reggel a nő: Már éppen hívni akartam, sajnos félreértés volt, a itt számla az ön nevén van, a víz meg másén (a férjemén -  30 éve). Kérdeztem, hogy most minden postaládába bedobják-e, hogy nem is tartoztam. Azt mondta: Nem, nem, majd a decemberi elszámolásból látszik" Hm. Abszurdisztán.  Máig nem értem, miért csak 40 ezret akat, és nem az összes vízdíjat 5 évre visszamenőleg.
Na, inkább másról.
 J lánybúcsút szervezett, arra készült néhány dísz. J kitűzőt gondolt, készítettem néhány változatot. A káposztákat (eredetileg rózsának készültek, de arra hasonlítottak a legkevésbé) szántam erre a célra, de végül asztaldíszek lettek, és a másik virágból kértek 8-at. Azt is legyártottam gyorsan - szerencsére éppen Pesten voltam - nála. Nagy tetszést arattak. - meglepetésemre.


 Aztán kötni támadt kedvem, úgyis készülünk meglátogatni a soproni barátnőm, akinek már 110-es az unokája. Elég nehezen találtam mintát, nem is pontosan olyan, számolgatni kell(ett), de eddig megvan. Vajon elkészülök-e holnapig a két ujjal is?

 
 Kitaláljátok, mi az apuka foglalkozása?

Gasztró: tegnap megtörtem a zöldnapot, és lett piros és fehér is a kajában. Kapros salátafőzi meg sült répák.


Kitaláltam magamnak egy töltött paprikát - paradicsomszósz nélkül. Majd eldicsekedem vele, ha jó lesz. :o)

2013. június 22., szombat

Bazsalikom

Rozs- és rizslisztet kikevertem vízzel palacsintatészta sűrűségűre, tettem bele, sót, borsot, vagdostam bele petrezselymet, és BAZSALIKOMot, beleforgattam vékonyra szelt bébicukkinit, ezt óvatosan meghempergettem zabkorpában és olíván kisütöttem. A bazsalikomtól nagyon különleges íze lett. Napok óta nem jövök rá, mi a fenétől vannak újra kiütéseim!!!  Bors, borsó, fenyőméz?

2013. május 7., kedd

Kint is, bent is

A cím az egyik virágos képről jutott az eszembe, erről:


De tulajdonképpen a többire is igaz. Egyre szebb a város, zöld, virágos,

 
 és bár a minap azt hittem, milyen sok növényt szereztem be a ládákba, elvész benne az a pár tő petúnia. A hámlós korlátot azért mutatom meg, hogy mindenki gyönyörködhessen benne a fekete petúniámban.

És már ettem egy szem saját termésű epret is!

A szombati ballagáson elballagott egy kedves tanítványom, akit az utóbbi két évben már nem is tanítottam, mégis rengeteget segített; nem tudtam úgy hívni, hogy ne jött volna azonnal lecipelni, felcipelni, ki-be, stb. Ő kapta a baglyot meg hozzá a Biff evangéliumát. Mert még mindig az az utóbbi évek egyik nagy kedvence.
 
 És hogy, hogy nem a héten megtelt a lakás bagolyfiakkal.
 

 Ismét kalandoztam gasztronómiailag, egyre gyakrabban lepem meg magam egy -egy gyors zöld levessel. Van benne minden, reteklevél, zöldhagyma, káposzta (ebben éppen kínai kel), cukkini, medvehagyma, zöldséglevespor (bio) és némi kókusztej. Jóóóóóó!

Vasárnap pedig rakott kelt készítettem: a kellevélen kívül spárga, hagyma, köles van benne, illetve zabtejszín rajta - valahogy meg kellene oldani a sajt helyettesítését, mert az azért nagyon hiányzik róla. Ami pedig úgy néz ki, mint egy adag darált hús, az egy adag párolt répák.

Ha valaki aggódott, hogy nagyon fogom unni magam, amikor nem kell az érettségik miatt tanítani, azt megnyugtatom, a fentvalók gondoskodtak napi foglalkoztatásomról: apu elutazott, így anyut szórakoztatom délutánonként, amikor meg nem,  a mamánál vagyunk a kórházban. :o( És lehet javítanni is.
De én most olvasok. Újabb skandináv krimit. Karin Slaughter: Hitetlen. Valami motoszkált az agyamban, amikor olvastam a Cathy Linton-féle csokoládétortáról, az Ernshaw család Ed nevű fejéről, de csak akkor esett le, hogy ez egy vicc, amikor  Tessa  Lockwoodról panaszkodott Sarah-nak . Talán ha szerepel benne Heathcliff, hamarabb leesik. :o)))

2013. március 7., csütörtök

Ha már egyszer ...

Nyúkfi2 is elkészült. Tulajdonképpen már vasárnap este olyannyira kész volt, hogy csak a pulcsija háta hiányzott, de sikerült úgy kikészíteni magam - pedig szerintem nem is dolgoztam sokat -, hogy a teljes kimerültség állapota úrrá lett rajtam. Hidegrázás, hányinger meg effélék. Ilyenkor egy gyógyszer van, aludnom kell vagy 2 napot. Aztán mehet újra a verkli. Holnap.


Szóval aludtam, aztán ma már nem voltam rosszul reggel sem, ezért befejeztem a nyúlfit. Egy dokibácsi kisfiának akarom majd adni amikor el kell mennem kontrollra. Jó kajakos lett a válla, mert a pulaj hátát egy kissé nagyra sikerült kötnöm. de ki van zárva, hogy bármit változtatok rajta. Legfeljebb másik nyulat csinálok.
Aztán csibéket akartam készíteni, de valahogy sosem az lett a kezdeményből. Hiába, a fonalnak megvan a saját akarata.

És ha már itthon voltam, új recepteket kreáltam. Céklakrémlevest és batátakorongokat. A céklakrémlevesbe két közepes céklát és egy közepes krumplit (majdnem azt írtam, burgonyát, de nem vágok fel, nem vagyok én hivatásos. :o) ) lereszeltem, a biolevesporos vízbe söpörtem őket a tányérról, és jól összeforraltam. Amikor szerintem megfőtt, tettem bele a tegnapi brokkoli főzővizéből meg a brokkoliból is, és leturmixoltam. Szép bordó szmötyi lett, azt meg behabartam rizsliszttel és zabtejszínnel, majd hajigáltam bele brokkolikat, bazsalikomot és rozmaringot. (nagyjából 4 adag) Szerintem jó lett. Egy kicsit még sózni kellet, de akár cukor és citrom is mehetett volna bele. Ehettem volna hozzá Wasa rozsszeletet, de mégsem, mert utána jött az atrakcióóóóó! 1 szem batátát (Aldi) lereszeltem, besóztam, hogy levet engedjen, tettem hozzá 2 kanál kukoricakenyér-lisztet és két kanál rizslisztet (ettől jó ropogós lesz), összegyúrtam, és lapos izéket nyomogatva belőle egy kis olíván megsütöttem. És sok zöldsalátával fogyasztottam. (Azért mégis csak van bennem valami séfvér, vagy csak sok szakácskönyvet olvastam.) A batáta azért jó, mert tényleg alacsony a glikémiás indexe (30). Ja, 10 db lett belőle, és a fele megmaradt holnapra..

Az angol tányért pedig a bolhapiacon lőttem, de sajnos csak egy volt belőle. Illetve kettő, de a másik csorba. De talán még lelek hozzá párokat.

2012. november 13., kedd

Boldog, szomorú



Van már kenyerem, borom* is van,
van gyermekem és feleségem.
Szívem minek is szomorítsam?
Van mindig elég eleségem.
(Bort J hozott Tokajból, finom volt, de már alig van belőle, feleségre pedig a dolgok jelenlegi állása mellett nincs szükségem. De ki tudja,még sok minden lehet... :o) az állítás többi része pedig egyelőre igaz. Majd ha januárban  ...)
Addig-addig kísérleteztem, hogy sikerült az abszolút mentes kenyeret előállítani. Se liszt, se élesztő, se tej, se cukor. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. Lapos, morzsálódik, nagyon rossz, de kenyér!


Ami van benne: rozsliszt, vagy zabliszt (kb 40 dkg) egy fél dl olaj, egy dl víz (kb) egy fél doboz zab- vagy rizstejszín,  és egy evőkanál szódabikarbóna. Ja, és só. Egy kávéskanál kb. Kenyérsütőbe a cuccot, és aztán kis őzgerinc formában kisütni. Lehet a kenyérsütőben is hagyni, de a keverőlapát körül akkora barlang keletkezett, hogy váram, majdcsak beleköltözik valami  denevér. De előbb elfogyott, mint hogy felfedezték volna. Nem így a cinkék a kendermagot az erkélyen. :o))) Jönnek lopkodni, és derül a szívem.
És hogy valamit a  jó hírekről: (copyright by Grecsó K.) befejeztem a kesztyű párját. Elég lassan készült, de megvan. Nem lehet folyton kötni. Lassan-lassan készül az x. kendő is. Mire eljön a leendő gazda (egy-két év ), elkészül az is. Mostanában hóemberkéket gyártok, majd bemutatkoznak ők is. Vissza a kezdetekhez. :o)
A Tescóban volt pöttyös bögre!!!

2012. október 22., hétfő

Október vége

"Szeptemberi   októberi reggel, fogj glóriádba,
ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi októberi nap, ..."
De a  meteorológusok szerint el fog. Kár. Gyönyörű volt az idei vénasszonyok  nyara. Az erkélyen a virágok pedig megkergültek. Virágzanak, mint nyáron nem. Én pedig üldögélek köztük , és olvasok, mint nyáron nem.   Ilyen a kertem:

 


 


 

 Ez látszik a székemtől bal felől.

 
 

 

 Ez pedig jobbról.
Belátható, hogy ilyenkor nem nagyon lehet horgolni.
 Majd télen, ha hideg  lesz, és  és ...zik, zik. Addigra talán kilábalok a válságból is. Meg megnő a barátnőm unokája, és lehet neki valamit kitalálni. De most nem érek rá. Például mert színházba mentünk. Wedekind: Tavaszébredés (esetleg A tavasz ébredése). Ragyogó előadás, kiváló fiatal művészekkel, de a darab... hát, mondjuk mint az állatorvosi ló. Ami csak a 19. század végén Freud munkássága nyomán felszabadulhatott, az minden benne van.  Meg némi elidegenítő effektus, meg az akkor divatos, ám most is modernnek számító feliratos vetítés (na, ez végképp nem illett bele!). De legalább kimozdultam.
És még volt Zorán-koncert is. Le a kalappal. Még mindig simán bírja a két és fél órát. Legyen is így sokáig!
Menteskaja:
egy fél fej kicsi káposztát legyalultam, egy fél pórét összevágtam, megdinszteltem a kettőt együtt egy kevés húsleves segítségével, közben 2-2 kanál rizs-, zab-, árpalisztet sót összekevertem annyi vízzel, hogy nokedlisűrűségű masszát kapjak, ezt kb 2 cm-s nokedlikként rászaggattam a majdnem kész káposztára, lefedtem, és mire elfőtt a káposzta leve, helyes kis gombóckák lettek a lisztből. Rátettem egy kevés sült szalonnát - abszolút mentes. Mindentől.


2011. október 9., vasárnap

Főzök is :o))

A kívül ejtett sebek előbb-utóbb begyógyulnak, az én ujjamon is már csak emléke van annak a kráternek, amit a hipiszupi kerámia késem ejtett. Meg kell tanulni óvatosabban bánni az eszközökkel. Így hát már megint horgolgatok, bár nagyon lassan haladok bármivel is. Most éppen macskákkal próbálkozom, abban (sem) sosem voltam jó. Ez is gnóm kissé szegény,  de hát ez van. Van farka is, de azt eldugta.
Eléggé kétségbeesetten is néz szegény, de majd készítek neki párt is. Ketten csak jobban megbirkóznak a világ gonoszságával.
És kész a konyhaszekrényem is. Íme:

Milyen színe van? Mézes juhar. :o))) Eredetileg egy halvány zöld lapot választottam, de kiderült, hogy azt a mintalapot már csak dísznek tartják, mert megszűnt a gyártása. Így esett a választásom - valahogy - erre a szép halványsárga:o))) lapra, és szinte hihetetlen, milyen jó az összhatás. A pakolással egy kicsit várni kellett, mert rájöttem, hogy amit az alsó polcra teszek, az ott is marad. Így egy görgős lapot szereltettem be, hogy hozzájussak alkalmasint a nagy edényekhez is.
De már két szeretőm van, mert fürdő  után a konyhába is beleszerettem. :o)))
Így aztán sütök-főzök. (Meg a dolgozószobám is a konyhában van. :o)) De mennyivel jobb érzés ilyen környezetben javítani.:o) Jajjj! Ezt meg kell osztanom: "Babits a harmincas években egyre inkább tartott a nárcizmus terjedésétől." Sírjak vagy nevessek? Inkább az előbbi. :o(
Szóval a geasztrotündér címre pályázom. (Ami a magamnak készíthető ételeket illeti.) És elkészítettem a világ legfinomabb (majdnem) vegán  ételét.
Kinézésre elég sápadtka, de két ülésben befaltam. Szóval: a karfiolt, a szeletekre vágott karalábét, a répát és a fehér répát egy kissé megpároltam, a tál aljára ízlésesen elhelyeztem egy szalonnabőrt. rászeltetletem egy padlizsánt, egy cukkinit, pórét, kis darabokra vágott krumplit, ráhalmoztam a párolt zöldséget, paprikát (a zeller és a paradicsom allergia miatt kimaradt), megszórtam sóval, borsikával, meg amit még találtam, szórtam rá apróra vágott diétás szalonnát (se szénhidrát, se fehérje), és be a sütőbe, kb. 40 percig aszalódott ott. Az élet kegyeltjei tehetnek rá sajtot vagy tejfölt, esetleg mind a kettőt. Ja, és van benne héjas fokhagyma is. Mert a sült fokhagyma finooooom!!!
Tavaly találtam egy müzli szeletet, amiben nem volt se dió-mogyoró, se búzaakármi és még szója sem.  Hurrá! Drága volt, meg túl édes, de hát valamit nekem is kell enni. Most, hogy a szteroid miatt borult a rendszer  (cukorháztartás), olykor szükségem volt gyors és lassú szénhidrátbevitelre. Naná, hogy ehhez a szelethez nyúltam. És jöttek a kiütések. Sok. És ronda, És még több. És még rondább. Mígnem valamelyik hajnalban unalmamban elolvastam az összetételes cédulát. A második helyen mindjárt a szójaliszt van. :o(((
A héten képeket akartam felhelyezni az üres falfelületekre. De csak kevés sikerrel jártunk, mert kiderült, hogy ahol nagyon üres, az főfal, és oda csak fúrni lehet. pl ami a képen látszik, az főfal, és csak oda képzelhetitek a szépséges Varga-Bencsik-rézkarcot. Viszont a szekrény oldalán megmaradt a parafa, amin nézegethetem a mostanság kapott szépségeket. :o)

2011. augusztus 11., csütörtök

Gasztro

A családom normális(an étkező) tagjainak a Mama főzött a héten, így én szabadon engedtem a fantáziám. Mángold volt, rizs meg alma.
 A képet a gugli találta nekem.(de már nem találom meg újra, hol:o( )
Ez persze így elég szimplán hangzik, de csak lássátok, mit varázsoltam:
A mángold levelét már vasárnap elkészítettem, de gondosan megőriztem a szárakat. Ezeket fokhagymás, sós vízben megfőztem, leturmixoltam - miután néhány főtt szárat és zsenge levelet félre tettem. Besűrítettem rizsliszttel és rizstejszínnel, és isteni krémleves lett belőle. Visszakerültek a szárak és levelek is bele. Majd rizstejből és rizslisztből masszát készítettem, és egy almát karikákra vágtam. Az egyik felét megkentem a masszával, és ezzel a felével forró olajba tettem. Miközben sült, megkentem a felső felét is, majd megfordítottam. Fahéjas xilittel megszórtam. Nyam-nyam.
Ma pedig zabpehelylisztből, zabkorpából készítettem nokedlit. Ennyi, plusz só és víz. Kissé kemény nokedlik lesznek, ha jók az arányok, lecsóhoz ettem, és most várom, hogy kiütéseket kapok-e a paradicsomtól. :o))

2010. augusztus 4., szerda

Jelentés a harmadikról

Maholnap egy éve írogatok itt össze-vissza mindenfélét. Érdekes eredetileg csak a horgolt figurákat akartam megmutatni, de ahogy telt-múlt az idő, egyre több dolog csempésződött bele rólam is. Pedig eredetileg nem volt túl jó véleményem azokról, akik a világ elé tárják ügyes-bajos dolgaikat. Hát... ennyire változunk. Igaz, közben kaptam jelzéseket ismerősöktől, hogy jó, hogy tudják, mi van velem, hogy érzem magam. Szóval lehet, hogy mégsem volt olyan félre sikerült ötlet ez az írogatás. :o)
A kiütések hipp-hopp 3 nap alatt eltűntek - most már csak úgy spontán, nélkülük viszketek itt-ott. A gyógyszer tehát tényleg gyorsan hatott, és amikor rájöttem, hogy ha nem fogadok szót a papírnak, és nem evés közben, hanem utána 2 órával veszem be, a gyomrom sem fáj annyira tőle.
Pár nap múlva abbahagyom, aztán majd meglátjuk, mi lesz.
A héten leginkább kötöttem. A barátnőm unokája hamarosan egy éves lesz, neki készül egy overall és egy pulcsi. Csak most, hogy hamarosan kész lesz, vettem észre, hogy kísértetiesen hasonlít a tavalyira. :o) Talán mert ugyanazok a fonalak vannak itthon? :o)
Vicc: vettem hozzá patentot, gombot - egy vagyonért. Bementem egy turiba, találtam egy kis ruhát, van rajta 10 aranyos gomb, egy hímzett nyuszi, 2 hímzett virág és egy patentos pánt, amit rá lehet varrni a rugira. És az egész 490 Ft volt.

Emellett készült egy méhecske a szögletes családhoz:
Készült egy tolltartó:
Mindjárt kezdődik a suli.
És a horgo-blogos angyalkám mintájára egy köszönő kártya. Hogy a figura hasznosítható legyen, nem varrtam fel vagy ragasztottam, hanem egy apró biztostűvel rögzítettem.

A kártyával együtt kis gazdájához került az a bizonyos "ügyesköny" és a bohóc is. Magányosan. :o((
És valami a gasztronómiai varázslataimról. :o))
Nemrégiben valamelyik gasztroblogon - Szendi Gáborra hivatkozva - valaki (bocsi, bocsi, bocsi, de nem emlékszem rá, hogy hol, ki) közzétett egy mákos receptet, ami szinte csak mákból áll. Még az ilyen megrögzött szteroidzabálók, akiknek nagyon oda kell figyelni a szénhidrátfogysztásra, is bátran fogyaszthatják. Leírom, hátha más is imádja a mákot. (Kiskoromban édesanyám megígérte, addig főz nekem mákos tésztát, amíg nem mondom, hogy ma már nem kell. 2 hét után feladta. :o))
Szóval:
60 dkg darált mák
4 evőkanál zabkorpa (kimaradhat, v vmi lisztszerűséggel helyettesíthető)
4 evőkanál méz (én a felét édesítővel helyettesítettem)
4 tojás
1 kk sütőpor (kimaradhat)
2-4 dl tej, az egészet összegyúrjuk (gyurmázható állag), és közepes tűzön kb 40 percig sütjük. (Nekem ég nincs hipermodern csodasütőm.) Nagyon fogy, pedig nagyon nagyon laktat. Nem csak én eszem. :o)) Legutóbb tettem bele áfonyát, felkockázott almát, szilvát . Még finomabb. Az élvezet csúcsát pedig ma értem el vele, forraltam egy dl vizet, belehajítottam egy marék áfonyát, tettem hozzá édesítőt, és ráöntöttem a sütire. Kb 4 éve nem ettem ilyen finomat! :o))
Ja, és még a nassolásról. Kaptam a barátnőmtől egy cserép sztíviát. Ha nagyon vágyom valami édesre, elrágok róla 2-3 levelet. :o))))
Ja, a cím:
Mivel a legtöbb gyógyszeremmel nem lehet napra menni, reggel este mászkálok, napközben meg a harmadikon kuksolok. :o((


2009. december 11., péntek

Édes élet

Sajnos nem az enyém.
Először egy nem saját munkát szeretnék bemutatni, mert annyira tökéletes. A kép nem sikerült túl jól, de szaloncukor kidolgozása igen. Ehetetlen, csak a szemet gyönyörködteti, de azt nagyon. A kolléganőm készítette, Mikire meglepetésként, és nagyon örültünk neki! Egyszer csak megtanulok majd varrni, és én is csinálok ilyen szépségeket!!!

A héten csokoládégyárrá alakult a konyha. Tavaly egy hosszabb kényszerpihenő miatt nem nagyon volt módom karácsonyi ajándékok beszerzésre, viszont időm itthon annyi volt, mint a pelyva, és még a gasztroblogokra is rákaptam, hát eldöntöttem, hogy valami saját készítést kap mindenki. Volt egy elvetélt kísérletem terítőhorgolásra. (Elsőnek nem lett azért olyan rossz, és volt akinek tetszett. :o)) Kép nincs.) Aztán megtaláltam vajaspánkónál a tökéletes bobnonreceptet, és több tonnával készítettem, mert mire csomagolásra került volna a sor, valahogy elfogytak. :o) Én csak egyet kóstoltam belőle, tehát nem vagyok mérvadó kritikus, de valószínűleg nem lehetett rossz. :o)
Mostanra 120 darab készült el belőel, de a fele már elkelt. :o)