351

Az előző volt a 350. bejegyzés. És már elmúlt 3 éves a kicsike. (torta, petárda, ihaj-csuhaj) Úgy lehetünk ezzel mint a gyerekek fényképeivel, az első 3 évben sok-sok kép készül, 6 éves kora után vannak a sulis, a szülinapi meg a nyaralós képek. De mivel azt a blogot horgolósnak szántam, és mostanában keveset horgolok,  hát egyre kevesebbet is írok. Hisz nincs mit mutogatni. Persze nem akarok teljesen elszakadni tőle: kedves volt a szívemnek, hogy barátságokat, jó ismerősöket szereztem általa, és sok dolgot ismertem meg, szóval a blog marad, ha ritkán  horgolok is.
Tehát nem horgolok mostanában. Lehet, hogy címet változtatok. :o)
Ám most ismét képmutogató leszek, bár nem különösen nagy a termés.  De tényleg. Rengeteget vagyok itthon, már a 2. hetet ebben a félévben - pedig elhatároztam, hogy nem leszek beteg annyit az idén -, hol egy ocsmány vírus dönt le a lábamról, hol a ...  Hát nem is tudom. Talán attól a gyógyszertől, illetve a hiányától, amelyiktől a kiütéseim voltak. Hehe, lehet választani, 210-es vérnyomás vagy kiütések? Ti mit választanátok? Mert az újonnan kapott vérnyomáscsökkentőtől is lettek kiütéseim -bár a vérnyomásom mintha normális lenne. Ma. Szóval nem leszek annyit beteg.  de attól tartok, hogy ez a nyamvadt autoimmunitás nem fogja hagyni, hogy kövessem az elhatározásaim. :o(  Ez baj.
No,  a konyhaművészet csúcsi mellett- amikor már nem voltam rosszul - horgoltam is. Befejeztem a fodros macit - jó ez fonalfalónak is. És készült néhány őszi dekor is: helyes kis tökök. Mert a régiek valahol a garázsban vannak.  Íme:

 A bal szélső egy tökéletesen formás igazi kicsi tök, nagyon szép.

Felirat hozzáadása

 Lassan,-lassan készül egy ajándék-sbs, de éppen elfogyott a fonal. Azért decemberig talán elkészül. .o)
És némi gasztronómiai kalandozás:
céklafőzelék: 2 kis céklát megreszeltem, megpároltam egy kevés olíván, sózta, édesítőztem, fahéjaztam, majd megszórtam rizsliszttel, felöntöttem rizstejjel, és tettem bele zabtejszínt (az volt itthon),  reszelt krumplit  sütöttem hozzá - szépen összeáll lepénnyé. A cukros dokim és Földes doktor szerint is igaz, hogy a színes növények nem ártanak annyit, mint amennyire értékesek. Mikor a múlt héten egy kardiológusnak elmondtam, hogy 4 éve teljesen vegán vagyok, azt válaszolta, hogy de elhagyhatta a szteroidot. Ez igaz. Szóval jó is ez a vegán lét. Egyébként a zuram a minap gépsonkát sütött tojással, és majdnem elmentem itthonról, annyira büdösnek érzem. Szagra megmondom a fel nem ütött tojásról, hogy állott-e vagy friss. :o)) Pályát kéne módosítanom. Lehetnék tojásmegmondó a piacon. Mint a gombavizsgáló. :o)
Most pedig megyek és csinálok köleskását: húslevesen zöldséget párolok (színeseket), majd összekeverem egy adag főtt kölessel. Finom.

A kocka 2.

 Elkészült végre a kocka. Nem is tudom, talán márciusban fogtam neki.   És az utolsó oldala roham munkában  lett kész, mert végre valóban eljött a barátnőm, akinek az unokája kapta. Az utolsó oldalra csak színes pöttyök jutottak, mert másra már nem volt idő, de volt aki cicát látott bele. :o)  Hát ez a fantázia, kérem. Ilyen gyerekeket kellene nevelnünk. A virágos oldal azért van még egyszer fenn, mert valahogy odamászott egy csiga is. Kapott a leányzó babát, elefántot (előző posztok), de állítólag a kockát nagyon kedveli.
 

 J Isztambulban nyaralt (mi meg sehol). Még az augusztusi hosszú hétvége is itt telt, mert Mamát bevitték a kórházba, így a szórakozás és a változatosság az volt, hogy őt látogattuk. Pénteken vitték, szerdán kiadták, közben meg nem nagyon történt semmi, hiszen pétektől keddig a fű sem nőtt. Ilyenkor általában gyakornokok ügyelnek, kevesebb a nővér, néha 11-kor kaptak reggelit és este 10 után a gyógyszereket. Mindezt úgy, hogy az ápolóknak (fiúk voltak) szinte  egy szusszanásnyi idejük sem volt.Jajjaj, csak nehogy megint odakerüljek én is!
Szóval J Isztambulban nyaralt, készítettek rengeteg gyönyörű felvételt, és hozott ajándékba egy halom sálat. (bármilyen kockázatos törököket fényképezni, a kedvemért készítettek néhány felvételt a bazárban, és bár nem olyan mint Agatha Christie-nél a Suq, mégis csak bazár.)
Szóval hozott ajándékba egy halom sálat. Nekem narancssárgásat. Mert meg vagyok bolondulva a sárga dolgokért.

 

De az, amit magának hozott, sokkal  jobban tetszett. És az én drága egyetlen gyerekem elcserélte velem az ő lila-ezüst sálját.( És nyilván sose fogja viselni a narancssárgát.)

A bagoly gyors esti horgolás szülötte, elvittem szerelőhöz az autót, és leszedtem a baglyot róla. Utána vagy egy jó hétig naponta  legalább háromszor borítottam ki a táskám (Zazálea), mert sose akadt a kezembe a kulcs, és természetesen abban a táskában csak halott német katona nincs (c.r. by egy kolléganő). Így azonban azonnal a kezembe akad, ahogy belekotrok. (Közben a régi bagoly is előkerült, és már tudom, hogy valóban ki lehet mosni azokat a figurákat, amelyeket csinálok. :o) )

Legyen gasztró is! A mai ebéd rizses spenót "bundás"kenyérrel. (Rizstej, rizsliszt, ez nem érdekes.) A kenyér!!!!! Az már valami!  Kaptam az Intersparban minden mentes kenyeret (glutén, tej, élesztő), (40 deka 800+x forint - egyszer össze kéne számolni, mibe kerül az élelmezésem.) Azonnal 5x3 szeletre vágtam, és lefagyasztottam, mert ezek a zacskózott cuccok szeretnek megpenészedni. MA elővettem egy csomagot, zab és rizslisztből meg vízből sűrű palacsintatésztát kevertem, belemártottam a kenyeret, aztán zabkorpába és olíván kisütöttem. Nyam, nyam! (A közepén a massza+zabkorpa sülemény van.) "Nem is tudom, mikor ettem utoljára ..."(- Mabel a Csengetett Mylord-ból.) És készítettem karfiolsalátát is - kaliforniai paprika helyett,sima zölddel, ecet helyett citrommal (kellet vagy három, mire érződött az íze) paradicsom nélkül, színezőnek  lila hagymával. Na, az is finom.

 

 Kreáltam mást is, de azzal nem büszkélkedem. Leírom, hátha valakinek van ötlete - nekem már van.
Kaptunk egy vödör hullott körtét. A szívem szakadt meg, mert gyorsabb iramban romlott, mint ahogy TJ betermelte. Ezért ma kivagdostam a puhuló részeket, leturmixoltam, kevertem hozzá 3 tojásnak a  sárgáját, egy kevés édesítőt ,12 darált piskótát (ehelyett valószínűleg jobb lett volna a gríz, azaz búzadara), felvertem (nem én, az aprító) a tojás fehérjét, és óvatosan belekevertem a kulimászba, majd  kivajazott, -morzsázott tálba öntöttem, és sütöttem-sütöttem tűpróbáig - OK volt. Hagytam hűlni, és egy idő múlva kiborítottam. És láss csodát! ... széttörött és folyós volt. Hm ..., belelapátoltam egy serpenyőbe, és mint a császármorzsát, sütögettem, kevergettem. Gőzölgött, pöfögött,  égett. Az alja. Megfordítottam, olajat öntöttem alá, gőzölgött, pöfögött - égett, ez így ment vagy negyed órát (A tegnap holnapra készített frizurámnak határozottan jót tett a gőzölés). Most elmondhatom hogy van egy körtés, habos ... tojásrántotta. :o) Nem tudom, mi lesz a vélemény.
Halványulnak a kiütéseim - valószínűleg még nem a gyógyszer kiürülésének, hanem a Delagilnak köszönhetően, amiből legfeljebb 7-t akartam bevenni. Most tartok a 10.-nél. Hátha mégis ...
A sulikezdésről inkább semmit. Sok kaotikus évkezdésünk volt már, de ilyen még soha. de most nincsenek pánikrohamaim, bár az második nap előjöttek a kimerüléses tünetek. No, mindegy. 22 kötelező órám lesz, a többit majd meglátjuk. A röhej, hogy azelőtt simán benn voltam 32 órát hetente sőt többet is, de így hogy kötelező, utálom. ÉS valószínűleg kevesebbet fogok keresni, mint eddig.  De sebaj, Rózsa nénénk megmondta, hogy  "a tanároknak meg kell szokniuk, hogy a pénzért meg kell dolgozni." Ha szoknék (:o) ) káromkodni, most mondanám ...

Az én kedvesem

Mostanában nemcsak a "vészbúk" tart távol a blogolástól, hanem mindenekelőtt Kindle, aki az én kedvesem barátom - sőt mostanában mondhatni:  LB.  (Nem rajtam múlt - "mellékszál".) Bőven megérte a befektetést, annyi olyan könyvet is elolvasok mostanában, amire biztos, hogy sosem adtam volna ki pénzt, könyvtárba járni meg lusta vagyok. A skandináv krimik hátborzongatóan jók, és találtam egy-két letehetetlen amerikait is, meg angolt, meg OROSZT!!!
Akunyinnak hívják a szerzőt, és már neve is van a hívei táborának: erasztománok. Csatlakoztam. :o)  Elvarázsol, ahogy a 19. század végének,  a századfordulónak a  találmányaiét lelkesedik. (telefon, elemlámpa,villamosság, kerékpár, ...) és az is, hogy hiába jön rá a "nyájas olvasó" a bűnös kilétére, még háromszor megcsavarja a történetet, hogy az utolsó lapig lehessen izgulni és reménykedni. Jóóóóó! (Sajnos már mind a 8 magyarul megjelent Fandorin-történetet elolvastam.)

 Ez a nyár egyébként a" nem csinálok semmit" jegyében telt. Na, jó, olykor főzőcskéztem, bár nem túl nagy lelkesedéssel, mert folyton megfeledkezem magamról, és megkóstolom a készülő terméket, aminek sosincs jó vége. Tegnap is belenyaltam a tejbegrízbe, hogy elég édes-e, aztán moshattam ki a számat, de  - úgy tűnik - még így is sikerült valamennyi tejnek felszívódnia. És bár nem vagyok allergiás rá -(Mária utcai bőrgyógyász)  mégis tele van hólyagokkal a nyakam. Most éppen. És valószínűleg a görögdinnyére sem vagyok allergiás, de mégis .... Szóval nem lettem okosabb.  Elkezdtem a góckutató programot, bár most nyáron ...
Olykor takarítgattam is (flylady).
Olykor benéztem a suliba . ..
De nagy programba nem fogtunk. Jártunk ki a kertbe locsolni, de mintha tengerbe vizet ... a fű kiégett, , a növények nem teremtek, ha mégis ....  egyedül a cukkini tudott óriásira megnőni 1 hét alatt. Így aztán cukkinit ettünk cukkinivel.  A kedvencem a cukkini-krumpli tócsi lett, kukorica és rizsliszttel (tojás nélkül természetesen). Egyébként a rizsliszttől elképesztően ropogósra tudnak sülni a dolgok.
Azért esténként, amikor volt valami nézhető a tévében, horgoltam is.  Bár nem sokat.
A barátnőm unkájának készült mindegyik figura, de megint úgy fogok járni vele, hogy annyira nem jön össze a találkozó, hogy folyton elajándékozom a kész terméket.  A kislány biztos azt fogja hinni, hogy az elefántoknak piros a szeme (mint ahogy az is. :o)) )

A baba hamar elkészült, csak a hajával szórakoztam két film alatt.

Sajnos Kindle kezdi feladni, egyre többet fagy le, és a bal oldalán mindig duplán lapoz - ha egyáltalán.   Talán túlterheltem? Pedig nem is wifizek vele. Mert azt aztán végképp nem bírja szegény. (De az ára már bejött.)

Gasztronómiai kalandozások

A múlt hét az évfolyamdolgozatok ideje volt (no meg a nyulaké, de abból csak eggyel, egy ferde képűvel büszkélkedhetem), nem sok kreativitást tanúsítottam. Viszont mivel már rettenetesen unom a 4 db Wasa és egy zöldalma reggelim, legalább a többi étkezést szerettem volna változatosabbá tenni. ( Komolyan reggel, amikor felkelek és eszembe jut, hogy muszáj reggelizni ... nos, nem túl sok lelkesedéssel nézek a nap elébe. Finoman szólva.  Bár mióta mandulát is ehettem - igen múlt idő, mert annyit faltam fel belőle, hogy a gatyóm már rám szólt. Szóval már hétvégén sem lelkesít  nagyon a spenótos rizstészta, új dolgok után néztem.
először is  a levesfronton történt áttörés: eddig is készítettem mát reszelt répa, zöldborsó, levepor kombinációt, de most Hugh of River Cottige végtelen távlatokat nyitott előttem. Amennyiben feltalálta az "instant levest": Sok zöldséget felaprítunk (Julien vagy kisebb a méret), jelen esetben répákat, cukkinit, piros retket,  egy marék tescós salátamixet, némi (rizs)tésztát hajigáltam bele egy lábasba, felöntjük forró aalaplével  - én ezt kiváltottam bio-zöldséglevesporral, letakartam, és 5-perc múlva ez lett az eredmény:

 

 És finom! Ropogós zöldségek, szép színes. :o)  A szénhidráttartalma meg elenyésző.
És feltaláltam a császármorzsát. Hogy születnek a nagy dolgok?! Miután egész este palacsintát sütöttem a népnek, úgy döntöttem, megjutalmazom magam, mert megérdemlek én is egy adag amerikai palacsintát. Főleg mert még vasaltam is. Csalhatatlan jele, hogy jön a tavasz. :o) Télen  csak gallért, mandzsettát, mert úgyis pulcsi van fölötte.  :o)
Szóval amerikai - alább nem is adom. Azonban lusta voltam elmenni a zablisztért, a rizs- meg kéznél volt, és még a kókuszlisztet is ki akartam próbálni. (Aranyárban van, így csak megmutattam a rizslisztnek.) Szóval akarnám fordítani a plecsniket, szétesnek. Azanyátok, akkor essetek! Kevergettem, kevergettem, hát nem császármorzsa lett? J is diétázik, így az ő palacsintájába almát pároltam, és is azzal tüntettem el kb 5 perc alatt. Ezért kép nincs is. Finom volt.
A mai újítás pedig batátát, azaz édeskrumplit (állítólag alacsony a GI-je), céklát, pórét és egy kevés szalonnát (diabetikus!)  sütöttem össze, és egy kevés kölessel ettem meg. Valószínűleg zöldsalátával okosabb lett volna, de azt majd holnap a maradékkal. A család lencselevest kapott, meg is kóstoltam, egy darab kiütésem lett - a leglátványosabb helyen, mondtam is a népnek, hogy ezentúl nyugodtan szólíthatnak Rudolfnak.  De ez már haladás ám! Azért az a természetgyógy csak hat valamennyire. :o)) A nyáron még 10 dkg biocseresznyétől úgy néztem ki, mint a Túró Rudi. :o) Szóval a Rudolf mindenképp helyes elnevezés volna. :o)
Amint mondtam, nagy kreativitás nem telt tőlem, készülget az 1237. sbs - már nincs ismerősöm, aki még nem kapott volna - de tkp olyan megnyugtató esténként üldögélni, és  kötögetni horgolászni.  És még varrtam is! Gombot. Vettem egy nagyon fehér blúzt. A 235.-et. De ennek a fehérségét valahogy zavarónak tartottam itthon.  Így feloldottam néhány gombbal. Ezeket még régen Szarvas Micinél lehetett rendelni, de mivel annyira picik, mégsem jók babaruhára (sem). A gomboláspántot viszont feldobják. Jaj, ma délelőtt nagyon büszke voltam magamra. :o))

Ez ma valóban szinte a végig a kajáról szólt.