Még megvagyok

Még megvagyok, de a suli kezdete nagyon kaotikus volt, a meddig kell maradni sem volt világos, szóval nem sok kedvem volt írni. Meg góckutatásra is jártam - nincs olyan gyulladásom, ami indokolná a kiütéseket. Közben Altair Jetije, aki megkérdezte, milyen gyógyszereket szedek, úgy vélte a Hypothiazid nevű méregtől lehet. Azt gyorsan abbahagytam. ( Csak hogy jellemezzem a magyar egészségügyet: az elmúlt 4 évben, mióta ezeket szedem, legalább 6 orvosnak mondtam el, miket szedek)( szedem, szedek, szedem, szedem van másik szó erre?) Már egy hónapja nem szedem,  egyre kevesebb kiütésem van, és nem olyan randák. Egy doki szerint, akivel megcsináltattam egy 64 elemes ételallergia-tesztet - nem mutatott ki,csak a diófélékre allergiát - szóval szerinte a szervezetem sokáig "emlékezni fog" arra, ami ellenállást váltott ki belőle. Így hát holnap még nem eszem grillcsirkét. Sőt a levesben főtt állat porcait sem. Fene a gusztusom! Azt szeretem a legjobban. Annál is inkább, mert a tegnapi kajába tettem egy fél padlizsánt, és vannak kiütésecskéim.
Azt hittem, lefényképeztem az ebédet, de nem találom. Kár, mert hihetetlenül szép színe is volt.
Na, mindegy, azért elmesélem.
 Szóval egy csomag újhagyma, 3 bébicékla, egy cukkini, egy fél padlizsán, egy nyamvadt édesburgonya,  volt egy csenevész édeskömény s a hűtőben, no ezeket olíván jól megpároltam, só, borsika, fehér bors került bele - és mivel eléggé elsóztam, reszeltem bele egy kis krumplit. Mikor kész lett ment bele egy zabtejszín és egy lime. Nagyon kellemes savanykás íze lett, de mivel borsot már jó ideje nem ettem, túl intenzívnek tűnt a jelenléte. Köles volt a köret. A céklától nagyon szép színe lett.
Nagyon ízlett - főleg mert valami nyavalya folytán egy hétig kajára nézni sem bírtam. Főtt krumpli, rizstésztaleves - ez volt 5 napig a menü, előtte 2-ig meg mindegy, mert semmi nem maradt meg bennem.
És mivel napokig az ágyat nyomtam, és vacogtam, a tegnapi napsütés kicsábított a szabadba. Szinte egész délután az erkélyen nyaraltam. Élveztem a pompás látványt. Le is fényképeztem, csak úgy magamnak, hogy télen legyen miben gyönyörködni. Ezek a szerencsétlenek a rémes vízpazarlás ellenére (reggel, este kaptak inni) csak kornyadoztak. Most kezdenek élni. Sajnálatos, hogy néhány héten vagy lehet, hogy csak napon belül elfagy mind. A legnagyobb meglepetés a fekete petúniák burjánzása.  Mindig elhatározom, hogy legközelebb csak fehér petúniát veszek, mert az annyira virágzik, hogy lentről is látszik, meg napvirágot, mert az meg szépséges sárga. Vannak persze fűszernövények is, azok maradhatnak. Ésremélem, a 6 levendula sem hal meg télen. Sajnos nem tudom egy képbe szerkeszteni őket, így jó sok helyet foglalnak, de nem baj. (Meg kéne tanulni egy halom dolgot, de senkinek nincs türelme, szépen lassan elmagyarázni, ha meg idekatt-odakatt, azt úgysem jegyzem meg.:o( )

És hogy mit csináltam az erkélyen.Ezt:

Zöld

Mióta nincs suli, de volna sok töprenkedés bizonyos dolgokon, inkább eszeveszetten horgolok. Csak ne kelljen!  Olyan sok mindent szeretnék csinálni, mint szinte minden nyáron, ebből valamennyi megvalósul, más terv marad, mert a felénél azt veszem észre, hogy elment a nyár. Kezdődik , kezdődik, kezdődik! (Bevallom, egyre kevésbé vagyok ilyen lelkes.) Az idei év végi értekezlet  kulcsszava a változás volt, kíváncsian várom. Hogy a változás előszele a most megszellőztetett béremelés volna? - Hm. ez csak arra volt jó, hogy (öncenzúra -  coopy right by Esterházy). De hogy megint ellenünk fordították a társadalom egy részét, az biztos.  Mindenkinek javaslom Beke Kata nagyon igaz könyvét, a Jelentés a kontraszelekcióról-t - aztán el lehet gondolkodni, hogy mit lát, tanul az a gyerek - és mit hozzon otthonról. Én meg már nem akarok gondolkodni, tehát kiülök a dombtetőre az erkélyre - ha nem túl nagy a hőség, mint pl. ma -, onnan nézek szerteszét, és szerencsére elég magasan lakunk, hogy csak a szomszéd suli udvarán levő fák lombját lássam meg a sok virágot az erkélyládában. Vettem egy halom levendulát, illat is van. :o)
Voltak ugye a táskák, és tervben egy baba. (Vissza a gyökereimhez!) El is készült a baba, de mára még volna tervem, ha hazajöttem anyutól talán meg is valósítom.
Íme:

 

  Aztán megint váltok munkaeszközt, és jöhetnek a kötőtűk.
De miért is zöld a címe -ááá, nem azért mert lelkesen adózok a grípísznek, és szeretem szelektíven gyűjteni a szemetet - ami így sokkal több helyet foglal, de talán teszek valamit a ... nem akarok nagy szavakat használni. Maradjunk abban, hogy teszek valamit.
 Azért zöld, mert megfigyelésem szerint mostanában csak a zöld színű élelmiszerekre nem vagyok allergiás. (ez ma megdőlt. Gyakorlatilag minden ételtől kiütést kapok, ami bekerül a szervezetembe.) De próbálkozom. Ezért aztán többen is javasolták, hogy csapjak fel gasztrobloggernek. No, azt azért nem vállalom, de néhány szörnyűséget elmondok, megmutatok. Mint pl a mai ebédet.
Töltött cukkinit akarok vacsira csinálni, elkészítettem a hozzávalókat, és részben abból ebédeltem. A cukkiniket kivájtam, bemasszíroztam zöldfűszeres olajjal (kakukkfű, oregánó, rozmaring, só, bazsalikom, petrezselyem), és 15 percre bedugtam a sütőbe egy olajos sütőlapon. Míg ők benn süldögéltek, készült a belevaló. sok zöldhagymát és fokhagymát felaprítottam, és innen indult a kóser konyha, még arra is vigyáztam, hogy a fakanalak össze ne érjenek. A ragadozóknak (ja, bocs most csak egy van itthon) gombát és pulykadaráltat pároltam a hagymával, majd megy bele paradicsom, tojás, a tetejére sajt (és majd megint vigyázhatok, hogy össze ne érjenek), bele a maradék zöldfűszeres olaj fele, magamnak meg a cukkini belsejét meg vagy 40 dkg spenótot pároltam, amikor nagyon sok levet eresztett, gondoltam, kár ezt csak úgy a levegőbe engedni, leöntöttem, vágtam bele uborkát, tettem hozzá hideg vizet, citromlevet és zabtejszínt.  Valami isteni nyári, hideg leves lett. Kár hogy nem volt hőség hozzá. Úszkál benne egy kis spenót is, de sebaj!

 Miközben ez a dolog párolódott - meg a puoka is -(Mióta nem eszem húst, minden főzéskor gyanakszom rá, hogy most fogom megmérgezni a családom, mert nem létezik, hogy ami ilyen büdös, az ne legyen romlott. De eddig még nem lett bajuk.) feltettem egy kevés vizet egy fazékban, mire ez forrt, a vízforralóban is felforrt az egy liter (ha a hideg fazékba önteném, lehűtené -fizika :o) ) És megfőztem egy zacsi kölest. Aztán szépen összekevertem. Ja, e az egész előtt 6 újkrumplit megsikáltam, és a Zazálea-féle sütőzsákban bedugtam őket a mikróba. 10 perc alatt csodásan megsültek. Itt az eredmény. A maradék uborka sem veszett kárba. Iszonyúan jól laktam. Aztán jöttek a kiütések. Vajon melyiktől?

 Heh, még a terítő is zöld. És hogy honnan a zöldfűszer? Részben innen, részben az erkélyről. A harmadikon már nem hat a sok ólom. Vagy?

Az angyali seregek

Nos ismét eljött az év legszebb napja, minden együtt van, hó, gyenge napsütés, halikra és halszelet. Nálunk úgy adódott, hogy nem itthon ünneplünk, így nincs az ilyenkor szokások idegbaj, hogy rakd már el, porszívózz már fel, mi lesz a fával (No, ez enyhe nagyképűség, mert évek óta egy vázában összevagdosott 2-3 fenyőágat díszítünk fel, de ennyi bőven elég, és még zöld is vagyok vele. :o) Én mindig helyes kicsi fát szerettem volna, ezek pedig olyanok, amilyenre formázzuk őket.) ... Szóval minden idegbajoskodás elmarad, majd átmegyünk, és ott megfőzőm a halászlét - lusta asszony módjára sűrítményből és halszeletekből, és megsütöm a kötelező, kolbásszal töltött karajt, a krumpli már meg van főzve. Szóval békés karácsonyunk lesz. Mutatja ezt az is, hogy még mindig pizsiben lófrálok itten. :o)
Meg is mutatom, miféle a bajnokok későn kelők reggelije. (Nem, nem az enyém,. Mit is nem adnék egy jó kis sajttekercsért!) Nálunk ma sajtbeigli volt a reggeli azoknak, akik effélével élhetnek.

 
 Mire meg tudtam nézni a képet, és rájöttem, hogy az összhatást erősen rontja a műanyag sószóró, már csak romokat találtam.

A kenyér minden diétázók álma -"szerencsére" van egy társam is most (szegény) - szódabikarbónás kenyér. De legalább  frissen sült.

Ám igazából azért is jöttem, hogy mindenkinek hasonló jókat kívánjak. Azt sajnos nem tudtam eldönteni, hogy egy halom akasztott angyal legyen ez a sereg ( a szélesen mosolygót egy 6.-os kislánytól kaptam, így különösen kedves),

 

 vagy csak a békésen álldogálókkal kívánjak áldott, békés...stb, így mindkettő itt virít.

Lehet, hogy a könyvtáram egy része jobban érvényesül, mint az angyalkák, de biztosítok mindenkit, tényleg egész sereg.  Csak nem énekelnek. De szépek, és ez  elég is. :o) A tök mardt emlékeztetőnek, a húsvéti, barkás vázát azért leszedtem mellőlük. :o))
Tehát: minden erre járónak

 nagyon szép és békés ünnepeket kívánok, 

sok ajándékot 

- de leginkább szeretetet, törődést és "együttidőt".

És mire indulunk az utolsó sor is elkészül az ajándéknak szánt sbs-en.

 

 Az előbb kinéztem, hogy megszemléljem, milyen a táj mostanság. Ez látszik. Bár sokat ógok-mógok miatta, most elfogott egy torokszorító érzés: ide tartozom, szeretem csövestől, hepehupástól, takarítatlan utastól és főleg illatozó hársastól: "Ez a hazám." (Mert nekem mindenről JA jut az eszembe .o) )

Legközelebb ősszel kihúzgálom a nyári növényeket, mert így fagyottan elég lehangolóak.

Fél + fél

Bár matematikai képtelenségnek tetszik, mégsem egy egész. Íme:

Czuki kesztyűje megihletett. Ráadásul a receptjét a leírását is megadta - mivel elkértem. No, ez már kihívás volt. Mindig riasztott az a rémesen sok tű, de egyszer csak bele kell vágni. Szóval beruháztam egy adag harisnyakötőtűre.  Csak itthon láttam, hogy két méret kellene belőle. De annyit nem áldozok rá, az már biztos! Szóval elkezdetem. Volt itthon 20 dkg lidlis harisnyafonál, amit azért vettem meg, mert 500 Ft volt az egész. No, kísérletezni ez is jó. És felderengett egy kép az elmémben, hogy egyszer harisnyatűk is voltak akciósak, és akkor azt képzeltem, hogy majd egyszer én ... De aztán mégsem. (Még hogy időskori demencia!!) Szóval nagy keresés, és lám, meglettek! Sőt, méretben is megfelelőek. Hurrá! Kötöttem, kötöttem, fejtettem, fejtettem, de viszonylag rövid idő alatt (egy délután) kész volt a balos. Vagy a jobbos. Gondoltam is, hogy itt megállok, hiszen kiderült, hogy tudok ilyet csinálni (hiszen csak ki akartam próbálni a sok tűt) - pedig minta alapján dolgoztam, és csak egy egészen keveset mentem a saját fejem után. És  majd felváltva hordom - attól függően, melyik kezem fázik jobban. Vagy párosítom a piros félpárral. (Tavaly az egész város tűvé tettem egyujjas kesztyű után, de ilyet nem gyártanak. Végül egy kínaiban találtam 3 párat gyerekméretben, de jó volt rám: egy pirosat és két lehetetlen halványzöldet(150 Ft volt párja!) Na, melyiknek a felét hagytam el? )

Végül győzött a józan ész. Vagy a konvencionalizmus. És nekiláttam a párjának. Harry Potter alatt ennyi lett kész. Vajon ma mit játszanak este?

Gasztro:

Gerslit főztem, ledaráltam, összekevertem kukoricaliszttel, kiolajoztott formába tettem, sütőben fél órát sütöttem (ja, sót is tettem bele), finom lett. Kiütéses lettem tőle. Vajon milyen üzemben csomagolták?