A dolog úgy kezdődött, hogy savanykás alma helyett édeset sikerült venni a piacon. Nincs is azzal semmi baj, csak számomra ez nyersen elfogyasztani nem az igazi. Sütve persze más a helyzet! De mi lenne, ha kivételesen sütőben történne mindez? Szegfűszegekkel kiverve, ahogyan Frank Júlia gyerekszakácskönyvében volt? (Ha a könyv célközönsége meg tudja csinálni, akkor én is :-) Ja, hogy nincs itthon annyi egész szegfűszeg? Akkor jó lesz őrölt is! S hogy a régi baracklekvár már igencsak összeszáradt, mondhatni vágható állagú? Nem lehet akadály! Igaz, hogy a darált diót nem lehet belekeverni ebbe a betonba, de ki mondta, hogy így muszáj? Jó lesz az durvára törve is. És nem csak összetörve, hanem megpirítva is, mert úgy finomabb. Alulra, így remélhetőleg a lekvár kifolyását is meg lehet vele akadályozni. A következő bökkenő, hogy nincs almakiszúró az eszköztárban. Tehát vágni kell. Akkor viszont valaminek össze is kell majd tartania az almákat. Hopp! Olvastam valahol olyat, hogy felszeletelt és összerakott alma megtöltve, alufóliába csomagolva. Bár, fólia nélkül jobb lenne… Mondjuk egy kis rásült mézzel a tetején… Muffintepsi! Ez az! Muffintepsi! Hát, így született ez a recept…
Recept: Sült alma
Hozzávalók: 12 db alma (akkorák, hogy kényelmesen beleférjenek a muffintepsi mélyedéseibe), 1 marék dióbél, 12 evőkanál baracklekvár, 12 evőkanál méz, őrölt szegfűszeg.
Elkészítés:
- A dióból félreteszek a díszítéshez, a többit pedig egy száraz serpenyőben rázogatva pár perc alatt megpirítom.
- A muffintepsi mélyedéseit kibélelem alufóliával (a letekert fóliát hosszában félbe vágom, utána pedig négyzetekre).
- Az almákat megmosom, szárazra törlöm, majd negyedbe vágva kiszedem a magházukat. A negyedek sorrendjét megtartom, hogy még kettévágva őket a 8 darabból össze tudjam rakni az egész almát, és beállítani a muffintepsibe.
- Az almák közepébe rakok a pirított dióból, majd a lekvárból. Megszórom őket őrölt szegfűszeggel (legközelebb fahéjjal is kipróbálom), rárakom a tetejükre a díszítésre szánt diót, végül rájuk csurgatom a mézet.
- Forró sütőben megsütöm (15-20 perc). Akkor jó, ha az almák héja ráncosodik, és a tetejükön is megpirult a dió.
- A tálaláshoz a tepsiből az alufóliával együtt tányérokra emelem a finomságot (a fóliában némi lé van alattuk). Langyosan és kihűlve egyaránt fogyasztható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése