A Reformházban tett legutóbbi látogatásomkor teljesen lenyűgözött a vega zöldségpástétomok és szószok választéka. Összetételüket elolvasva azonban hamar eldöntöttem, hogy nem onnan fogom feltölteni a kamrát télire. No nem azért, mert bármi kivetnivalót találtam volna bennük, hanem mert megállapítottam, hogy inkább tizedannyi pénz és némi szabadidő befektetésével lesznek nekünk ilyesmijeink.
A piaci jószerence úgy hozta, hogy pár nappal később már a tettek mezejére léptünk az idei első befőzős hétvége keretében. Volt ugyanis minden a kencék királyához, a
zakuszkához, bőven is. Így hát szombaton - amolyan "bemelegítésképpen" - ebből főztünk egy menetet, vasárnap pedig az ismétlésen túl még kétféle szószt is készítettünk: cukkiniset és zöldbabosat. Utóbbi felvonás jelentett némi logisztikai kihívást, kezdve már a piacon, hogy mindenből vegyünk eleget, de semmiből se vásároljuk túl magunkat, aztán folytatódott itthon a megfelelő méretű és típusú edények optimálisnál kisebb száma meg a konyha szerény mérete miatt, de azért sikerült valahogy megoldani a felmerülő problémákat, és estére már a száraz dunsztban pihent minden, amit eltevésre szántunk. Lelkesedés és további üresüveg-készlet még van, úgyhogy hamarosan folytatjuk.
 |
| Bepillantás a száraz dunsztba: arany fedő - zakuszka, fehér fedő - cukkinis szósz, magas üvegek oldalt - zöldbabos szósz |
Hozzávalók (6-8 db 4 dl-es üveghez - a babos valamivel jobban fizet)
- 1 dl olaj
- 3/4 kg vöröshagyma
- 1,5 kg (vastag húsú) paprika
- 2 kg paradicsom (lehetőleg Lucullus vagy valami hasonló rostos fajta)
- 2 kg cukkini / 1 kg zöldbab
- 25 nagy bazsalikomlevél
- 4 teáskanál őrölt paprika
- 2-3 teáskanál só
Megtisztítjuk a hagymát, ledaraboljuk a csutkájáról a paprikát, meghámozzuk és magtalanítjuk a cukkinit, forró vízbe mártás után lehúzzuk a paradicsom héját és kivágjuk a száránál található kis zöld részt. Húsdarálón áthajtjuk az előkészített zöldségfékléket, külön-külön tálba gyűjtve a darálékot. A babos változathoz a végek eltávolítása után 1 cm-es darabkákra aprítjuk a zöldbabot (legegyszerűbben úgy, hogy marokra összefogjuk és deszkán elszeleteljük - méteres babból különösen könnyen megy).
5-6 literes, vastag aljú fazékba öntjük az olajat, és időnként megkeverve puhára pároljuk rajta a hagymát. Amikor zsírjára sült, hozzáadjuk a többi előkészített zöldségfélét, fölforraljuk, majd kis lángon, időnként megkeverve sűrűre főzzük. Közben ízesítjük az összevágott bazsalikommal, a paprikával és a sóval. Akkor van kész, amikor legalább 5 percnyi csendes rotyogtatás után megkeverve már nem érezzük, hogy le volt ülepedve a sűreje, hanem ekkor is egyenletesen sűrű az egész. Ezen állapot eléréséhez szükséges idő a felhasznált alapanyagok víztartalmától függően 1-2 óra. (Ha darálás után áll alattuk a lé, abból érdemes valamennyit leönteni és például üdítőitalként elfogyasztani, de ne vigyük túlzásba, mert ha túl száraz, akkor meg nem fő rendesen, különösen a babos.)
Közben elmosogatjuk az üvegeket, nagy tepsire állítva berakjuk a sütőbe, és 120 fokra kapcsolva 20-30 percig melegítjük, majd bent hagyjuk hűlni. A fedőket vízben kifőzzük (forrás után még néhány perc, plusz utána abban hagyjuk hűlni).
Forrón üvegekbe kanalazzuk a kész szószt, lezárjuk, pár percre fejreállítjuk, majd takarókba bugyolálva (száraz dunsztban) hagyjuk kihűlni.
A polcra rakás előtt ellenőrizzük, hogy behúzódott rajuk a fedő (homorú a közepe, illetve nem lehet benyomni): ez tanúskodik a légmentes zárásról, így - annak ellenére, hogy nem tettünk bele tartósítószert - nem fog megromlani a tartalma. Felbontás után hűtőben tároljuk és 3-4 napon belül fogyasszuk el (ha netán valamelyiknek nem zár jól a fedele, az szintén felbontottnak tekintendő és most frissen még gond nélkül felhasználható).
Én 4 dl-es üvegekbe szokam rakni efféléket, mert ez pont elegendő mennyiség 2 adag tésztára. Ezek a mostani fajta szószok kicsit a zakuszkára is emlékeztetnek, úgyhogy az alap felhasználási módon túl pizzafeltétnek vagy kenyérre kenve is el bírom képzelni őket.
