Némi kutatómunka után rájöttem, hogy röstiből bizony ahány ház, annyi szokás. Csak krumpliból vagy más zöldséggel vegyesen, előzetesen megfőzve a krumplit vagy nyersen, egy oldalát sütve vagy mindkettőt, lefedve vagy anélkül, az elején még kavargatva vagy sem, liszttel, sóval, borssal, zöldfűszerekkel-e – megoszlottak a vélemények. Vegetáriánusként csak egyben voltam biztos: nem fogok szalonnát tenni alá :-)
Természetesen így elsőre a legegyszerűbb változatok mellett döntöttem – megkóstolni jó, aztán ha az evésileg is bejön, akkor majd lehet kreatívan variálni. A lényeg ugye, hogy ez egy serpenyőben sütött zöldséglepény, kívül pirulva, belül meg puhára párolódva. S ha már vasárnapi reggelire való, mindezt nem lehet olyan nagyon sok munka és idő elkészíteni…
A sütéshez egy ócska palacsintasütőt találtam nyerőnek – palacsintát már úgyse nagyon sütök benne, mert enyhénszólva hullámos az alja. Viszont még megvan rajta a tapadásmentes bevonat, és nem túl mély, tehát könnyebben megvalósítható vele a megfordítás című művelet (persze nem feldobva, mint a palacsintát, hanem tányérra csúsztatva-borítva).
Eddig két változat került terítékre:
Recept: Rösti – 1. változat (Valahol el kell kezdeni)
- 3-4 szem krumplit héjában megfőzök, de éppen csak puhára (villa beleszúrásával ellenőrzöm), és hagyom kihűlni. Ezt a lépést célszerű előző este végrehajtani.
- Meghámozom és a reszelő nagy lyukán lereszelem a kihűlt főtt krumplit, és sóval ízesítem.
- Palacsintasütőben kevés ghít (vagy olajat) melegítek, majd belerakom a reszelt krumplit, és fakanállal lepénnyé egyengetem.
- Addig sütöm, míg megpirul az alja. Mehet nagy lángon, hiszen a krumplit már egyszer megfőztem, tehát nem fog recsegni. Ezután tányérra csúsztatom, visszaborítom a serpenyőbe, és pirosra sütöm a másik oldalát is. (A serpenyőben kicsit elcsúsztatva alá lehet kukucskálni, és megnézni, milyen az alja.)
- Tányérra csúsztatva melegen tálalom. Ha viszont sajtot szeretnék olvasztani a tetejére, akkor érdemes inkább kiborítani a tányérra, hogy a forró oldala kerüljön felülre.
Finom, kiadós vasárnapi reggeli lett belőle. No de mi van akkor, ha előző este megfeledkezem az előkészületről? Meg aztán annyi jó reszelhető zöldség van még a krumplin kívül…
Recept: Rösti – 2. változat (Nyers krumpliból, répával)
Ennek az alapjához meghámozott nyers krumplit és répát reszeltem le, kb. egyforma mennyiségben. Mivel elég nedvesnek találtam a reszeléket, kihagytam a liszt és víz hozzáadását. Csak megsóztam egy kicsit, és a jól bevált módon megsütöttem – kis lángon, lángelosztóval, hogy a nyers zöldségeknek legyen ideje megpuhulni, mire megpirul a külseje.
Ez is egy finom, kiadós reggeliként végezte. Szóval tudnak valamit ezek a svájciak :-)
A nagyszerű íz mellett határozott előnynek látom, hogy egyszerű alapanyagokból nem túl munkás elkészíteni, sütés közben lehet mást tenni-venni a konyhában (én például elpakolom az előző este elmosogatott és azóta megszáradt edényeket, megfőzöm a teát a reggelihez, stb.), és még a serpenyőt is elég csak kitörölni utána :-)
Amit variálni fogok rajta, ha kísérletező kedvemben leszek: a krumpli mellé valamilyen más zöldség (mondjuk zeller vagy karalábé), kicsit merészebb fűszerezés (a són kívül bors, paprika, illetve valamilyen zöldfűszer), sajt helyett/mellett paprika, paradicsom hozzá, és esetleg tükörtojás mellé is el bírom képzelni…
Utólagos kiegészítés: Kipróbáltam úgy is, hogy a krumpli egy része helyett zellert, karalábét, céklát vagy sütőtököt reszeltem bele (egyszerre persze csak egy félét). Aki úgy általában szereti ezeket, az ebben az ételben is szeretni fogja. Úgy tapasztaltam, hogy a krumplinak legfeljebb a felét érdemes ilyen módon helyettesíteni. A tetejére pedig sajthiányos időkben tejfölt, illetve natúr joghurtot tettem - finom így is, csak azonnal hozzá kell fogni az evéshez, mert eléggé lehűti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése