Almás zellerleves (laktovegetáriánus)

Bármilyen hétköznapi ebédet feldob ez az ízletes, őszi leves.

Hozzávalók 2-3 személyre

• 1 evőkanál vaj vagy ghí
• 1 kis fej vöröshagyma
• 1 kisebb ökölnyi méretű zellergumó
• 2 közepes alma
• 1 csapott kávéskanál só
• 1/4 szerecsendió frissen reszelve
• 1 kis csokor zellerzöld
• 1/2-1 dl tejszín

Megtisztítjuk és a reszelő nagy lyukán lereszeljük a zellert. Vastag aljú lábasban felolvasztjuk a vajat, és kevergetve üvegesre pirítjuk rajta az apróra vágott hagymát. Hozzáadjuk a reszelt zellert, majd néhány keverés után felöntjük annyi vízzel, amennyi jól ellepi (bő 1/2 liter). Sóval és szerecsendióval ízesítjük. Forrás után kis lángon, lefedve főzzük. Megtisztítjuk és lereszeljük az almát is, és amikor a zeller már majdnem puha, ezt is a leveshez adjuk. Beleöntjük a tejszínt, beleszórjuk az összevágott zellerzöldet, és összemelegítjük. Frissen és kihűlve egyaránt finom, tartalmas, de nem nehéz étel.
 

Aszalt gyümölcsös szaloncukor (vegán)

A kókuszos mellett ilyen szaloncukrot készítettünk idén. Csupa gyümölcs, magától édes, természetesen finom.

Hozzávalók kb. 60 darabhoz

• 20 dkg vegyes aszalt gyümölcs (nálam most szilva, sárgabarack, meggy)
• 20 dkg mazsola
• 3 közepes alma
• 3 dkg darált mandula (vagy dió vagy mogyoró, tetszés szerint)
• 1 kávéskanál mézeskalácsfűszer (vagy őrölt fahéj, szegfűszeg, gyömbér tetszőleges összeállításban)

a külsejére:

• további darált olajos mag vagy magas kakaótartalmú étcsokoládé

Húsdarálón áthajtjuk először az aszalványokat, majd az almagerezdeket (csak a magházát kell kivágni; ha szép a héja, nem szükséges meghámozni). (Így lényegesen könnyebb lesz majd kitisztítani a darálót, mert főleg alma marad benne.) Hozzákeverjük a mandulát és a fűszert, és egy éjszakán át állni hagyjuk; ezalatt az aszalványok beszívják az alma nedvességtartalmát és jól formázhatóvá szilárdul a krém.
Másnap kisebb falatnyi gombócokat vagy hosszúkás darabkákat gyurmázunk belőle, és tetszés szerint darált mandulába hempergetjük vagy megolvasztott étcsokoládéba mártjuk. Darálékba forgatni rögtön formázás után érdemes, amikor még nedves a külseje, csokizás előtt viszont jobb, ha pár órát szikkadni hagyjuk.
Bevonás után tányérra rendezzük vagy egyesével becsomagoljuk. Néhány napig biztosan nem romlik meg, későbbre meg úgyse marad belőle :)

Tipp: Ugyanezt a krémet nem csak szaloncukornak formázhatjuk meg, hanem használhatjuk süteménytölteléknek is, sűrű lekvár helyett. Ez a mennyiség kb. 6 dl; lezárt üvegben, hűvös helyen tárolható.
 

Almakompót (vegán)

Ebben a hideg időben nincs is jobb, mint egy bögre melengető finomság. Mondjuk egy almakompót, ahogy én készítem:

Közepes lábast félig engedek vízzel. Meghámozok egy fél citromot, és belekarikázom (ha tele van magokkal, azokat kipiszkálom). Aztán almát hámozok, és falatnyi kockákra vágva rakom a citromos vízbe. Legyen jó tartalmas, de azért lepje el a lé. Beledobok egy rúd fahéjat is, meg ízesítem (sötét) barna cukorral (kb. 2-3 evőkanál; pontos mennyiség kóstolgatás alapján megállapítva). Felforralom, és amint puha az alma, zárom is el alatta a lángot, hogy véletlenül se főjön szét. Langyosan vagy kihűlve egyaránt fogyasztható, tányérból leves helyett, vagy bögréből "csak úgy", lehet inni külön a levét, vagy enni csak az almát, vagy leturmixolni rostos lének, vagy keverni hozzá müzlit, vagy besűríteni a levét egy kis vízben simára kevert keményítővel, vagy ahogy csak tetszik! Vegán sütikbe is jó a leve, víz helyett. Ha pedig netán van kéznél egy túlérett banán, belekarikázva egészen különleges ízt ad neki (maga a főtt banán nem egy nagy szám, de a kompót összességében igen kiváló lesz tőle; és kevesebb édesítést igényel). Még egy tipp: a fahéjrudat egy használat után még nem dobom ki, hanem kiteszem kistányérra és megszárítom, s alkalomadtán újra használom mindaddig, amíg érzem az illatát.
 

Almás lepény, egyszerűen (vegán)

Az idén rekordmennyiségű hullott alma feldolgozásán vagyunk túl, de persze mindig szívesen elfogadunk egy újabb adagot. Nem baj, ha ütődött, és esetleg kukacos is - több a tisztítási veszteség, de a végtermékről már senki meg nem mondaná, hogy nem első osztályú gyümölcsből készült.

Ez a lepény lazán elnyel pár kiló ilyen, gyors fogyasztásra való almát. Egyszerű kelt tészta van az alján, azon pedig jó vastag töltelékréteg, és ennyi. Nem egy agyonbonyolított darab, de nem is hiányzik belőle semmi csavar: ez így finom, ahogy van. Megcsinálni sem nagy ügy, a munka oroszlánrésze az alma előkészítése.

Hozzávalók
a tésztához: 25 dkg Graham-liszt, 25 dkg finomliszt, 1 csapott teáskanál só, 3 evőkanál barna cukor, 1/2 teáskanál fahéj vagy mézeskalácsfűszer, 2 dkg friss élesztő, kb. 3,5 dl langyos víz
a töltelékhez: 3-4 kg hullott alma, 1 teáskanál fahéj vagy mézeskalácsfűszer, 2 evőkanál zabkorpa (puha, lédús almához mehet 3 kanállal is)
egyebek: olaj a tepsi kikenéséhez, 2 evőkanál barna cukor a tetejére + további cukor vagy méz ízlés szerint a tálaláskor

Elkészítése
Kézzel vagy géppel összegyúrjuk a tészta hozzávalóit (úgy adagoljuk a vizet, hogy lágy legyen, de éppen ne ragadjon). Letakarva, langyos helyen a duplájára kelesztjük (kb. 1 óra).
Közben megmossuk és feldaraboljuk az almát, és kireszeljük a héjából. Leöntjük a levét (és megisszuk), de kifacsarni nem kell. Hozzákeverjük a fűszert és a zabkorpát (ez utóbbi jó nedvszívó, tökéletesen gondoskodik róla, hogy a töltelék ne áztassa el a tésztát).
Nagy tepsit (az enyém 39x30 cm-es, és 5,5 cm mély) vékonyan kiolajozunk, beleborítjuk a megkelt tésztát, és kézzel széthúzzuk benne, jó magas peremet kialakítva a széleken. Rákanalazzuk az almát és nagyjából elegyengetjük, majd meghintjük kevés barna cukorral.
Hideg sütőben indítva 180 fokon kb. 30 percig sütjük. Akkor van kész, mikor láthatóan pirul a szélén a tészta.
Langyosan már szeletelhető, de kihűlve is finom. Édesszájúaknak ízlés szerint további cukor vagy méz kerülhet még a tetejére a tányérjukon.

 

Alma töltelék szűkösebb időkre (vegán)

Bőséges mennyiségű hullott almához jutottunk a minap. Örültünk neki, mert szeretjük: nyersen, magában, müzlivel, főzve, kompótnak, lének, pitének, tortának, bárminek. Nem baj, ha ütődött, esetleg kukacos is, a rosszát kivágjuk, a többit meg jóízűen elfogyasztjuk. Vagy ha már nem bírunk vele frissen, eltesszük szűkösebb időkre. Most épp reszelve, hogy majd sütitöltelék legyen belőle valamikor. Natúr, hogy majd akkor fűszerezhessem kedvem szerint. Isti megmosta és feldarabolta az almákat, én meg kireszeltem őket a héjukból, üvegekbe raktam, Isti rájuk húzta a fedőt, aztán kifőztem őket a kuktában, mint a natúrbefőttet. Ez nem esett össze, és - a többi, így eltett gyümölcshöz hasonlóan - remekül elvan a saját levében.  
 

Almás "edd meg" pite (vegán)

Kellemes kihívás számomra, hogy megfelelő recepteket rakjak össze a különféle Natura lisztkeverékekhez. Miután tapasztalatom szerint a zacskón szereplő felhasználási javaslat túl általános és nem is mindig nyerő, az összetétel alapján igyekszem kigondolni, hogy mi az a tésztaféle, amiben ízre és állagra is jó eredményt ad. Túl sokat persze nem érdemes elmélkedni rajta, a kipróbálás a biztos.

Most például a zabkenyérlisztből egy pitetésztát készítettem. Én nem kedvelem a túlságosan zsíros tésztákat, így jórészt vízzel állítottam össze; a keverékben található zabpehelyliszt úgyis ad neki egy omlós jelleget. Jó alap bármilyen édes pitéhez. Én most bőséges mennyiségű almás tölteléket tettem a vékony tésztára, de tetszőleges más gyümölccsel is készíthetünk hasonlót. Mivel a vízzel főzött "puding" áttetsző, szépen látszanak benne a gyümölcsdarabok.

Hozzávalók egy 24 cm átmérőjű formába
Tészta: 25 dkg zabkenyérliszt, 1 teáskanál szódabikarbóna, 1 csipet só, 1 evőkanál barna cukor, 3 evőkanál hidegen sajtolt napraforgóolaj, kb. 1,5 dl víz
Töltelék: 4 közepes alma, 0,5 liter víz, 1 kávéskanál őrölt fahéj, 1 evőkanál citromlé, 1 evőkanál barna cukor (illetve tetszőleges édesítő ízlés szerint), 2 púpozott evőkanál keményítő, 1 marék mazsola (elhagyható)
Továbbá: 1-2 evőkanál olaj a forma kikenéséhez és 1 evőkanál teljes kiőrlésű tönkölydara a töltelék alá

Elkészítése
Az almákat megtisztítjuk, majd a nyolcad cikkeket keresztben vékony szeletekre vágjuk, bele a citromos vízbe. Hozzáadjuk a fahéjat és a cukrot is, és felforraljuk. Közben a keményítőt simára keverjük pár kanálnyi hideg vízzel, majd kevergetve hozzáöntjük az almához, és megvárjuk, míg besűrűsödik a leve. Ha használunk, akkor hozzákeverjük a mazsolát is.
Bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra.
Egy tálban összekeverjük a tészta poralakú összetevőit, majd a folyadékokkal összeállítjuk. A vizet úgy adagoljuk, hogy puha, de nem ragacsos gombóccá álljon össze - eleinte tűnhet lágynak, mert utána pár perc alatt érezhetően keményedik.
Vékonyan kiolajozunk egy 24 cm-es kerámia piteformát, és kézzel beleegyengetjük a tésztát, jó magas peremet kialakítva a szélén. Vékonyan megszórjuk tönkölydarával, majd ráöntjük az almás tölteléket.
Betesszük a sütőbe, és 25-30 percig sütjük, míg a tészta láthatóan barnul és körben elválik a formától.
Langyosan csak a formából lehet kikanalazni, de ha meg bírjuk várni, hogy kihűljön, akkor torta módjára szeletelhetjük is (hidegen egy jó puding állagú lesz a teteje).

Instant gyümölcsleves (laktovega vagy vegán)

Az üveg tartalmát egy tálba öntjük, majd felöntjük tetszés szerinti mennyiségű hideg tejjel (vagy vegánok natúr gyümölcslével), és csipet őrölt fahéjjal ízesítjük. Már tálalhatjuk is!

Na és mi van az üvegben?
Azt se nehéz megcsinálni: Körülbelül egyforma mennyiségű nyári almát és őszibarackot kimagozunk, meghámozunk és negyedekbe, vagy ha nagyobbak, nyolcadokba vágunk. Vastag aljú edényben kevergetve jól összeforraljuk ízlés szerinti édesítővel és kevés citromlével (5-10 perc, a gyümölcs mennyiségétől függ a szükséges idő - a hőkezelés tartósítja, de nem kell agyonfőzni). Legyen valamivel édesebb, mintha dzsemet főznénk, mert felhasználáskor majd hígítjuk. Dzsemhez hasonló, de attól jóval darabosabb gyümölcsmasszát kapunk, melyet kiforrázott üvegekbe kanalazunk, a betöltött üvegeket a fedő rácsavarása után pár percre fejreállítjuk, majd egy plédbe bugyolálva hagyjuk kihűlni. Ha bármikor kedvünk szottyan egy szupergyors gyümölcslevesre, kibontunk egyet, tejjel vagy gyümölcslével elkeverjük, s ha akarjuk, ízlés szerint fűszerezzük. Alma és barack helyett más gyümölcsökből is készíthetünk ily módon levesalapot.
 

Gyümölcsös tejbezabi (laktovega)

Gyors, könnyű reggeli vagy akár nyári leves is lehet ez a finom, tápláló, csupa gyümölcs étel.

2 adaghoz meghámoztam és tányérokba kockáztam 3 közepes almát. Egy kis lábasba mértem 2 bögre (2*2,5 dl) tejet, hozzáadtam 2 csapott teáskanál barnacukrot, feltettem melegedni, majd belekevertem 1 mokkáskanál őrölt fahéjat és 3 evőkanál zabkorpát. Állandó kevergetés mellett felforraltam. (Később is hozzá lehet adni a zabkorpát, akkor kevesebb időn át kell kevergetni, csak tapasztalataim szerint úgy könnyen csomós lesz.) A kész tejbezabit az előkészített almára öntöttem, és kanállal óvatosan összeforgattam. Tetejét pár szem eperrel díszítettem.

Természetesen más idénygyümölccsel is készíthető, tetszés szerint. Ha még forrón öntjük rá a tejbezabit, akkor átmelegszik és picit puhul is a belekevert gyümölcs, ha csak később, akkor közel változatlan marad. Ezzel a zabkorpamennyiséggel olyan se nem híg, se nem sűrű állagú, de levesnek például hígabbra csinálnám a levét és kevesebb gyümölcsöt tennék bele. Fahéj helyett vaníliakivonattal ízesítve vagy a cukrot házi vaníliás cukorra cserélve is finom. Langyosan és hidegen egyaránt tálalható; de vegyük figyelembe, hogy hűlve sűrűsödik valamelyest.
 

Grízes almás süti (lakto-vega)

Szeretem az egyszerű recepteket. De hiába egyszerű valami, ha ez egyben a minőség rovására is megy. Megfogott a hangzatos név, hogy "A világ legegyszerűbb almás süteménye", amiben ráadásul tojás sincs, és a kommentelőknek is túlnyomórészt tetszik. Ez most csak azért nem lett a "poros vacak" kategória, mert készítés közben látva a dolgokat, nem mertem megkockáztatni, hogy a recept szerinti módon süssem meg. Így csak helyenként maradt egy kicsit száraz, a többi ehető lett, és még ízlett is (főleg a Főkóstolónak, akinek csak utólag meséltem el a készítés kalandos történetét).

Hogy ilyenkortájt már kissé fonnyadt az alma, arról nem tehetek - bár tisztában vagyok vele, hogy ehhez az összeállításhoz nyilván inkább a lédús gyümölcs lenne a nyerő. [Ez egy régebbi piszkozat, azóta a helyzet csak fokozódott.] A helyzetet javítandó, bőven mértem az almát, raktam hozzá citromlevet, meg mézzel édesítettem, ami ugye maga is folyós, meg az alma is kiengedi a levét tőle (igaz, 10 deka helyett csak két nagy kanál méz ment bele, hogy ne legyen brutál édes alapból). Komolyan eszembe jutott még egy kis doboz kefír belekeverése is, de aztán végül egy üveg alján árválkodó kb. 1 deci híg dzsem lett inkább az áldozat a hűtőből. A liszt és a búzadara mennyiségét pedig helyből jelentősen csökkentettem, lévén a teljes kiőrlésű fajták köztudottan több folyadékot vesznek fel. A rétegezésnél már komolyan azon gondolkodtam, hogy egy tisztességes almás lepény se lett volna lényegesen több munka, és az legalább garantáltan jó. Ez meg... eszembe jutott a lusta asszony rétese vagy bólyi túrós, amit évekkel ezelőtt többször is csináltam - s hogy néha bizony az is poros maradt. Megenni ugyan megettem, mert ételt csak kivételesen rendkívüli esetben dobunk ki, de előbb-utóbb kikopott a repertoárból, mert megismertem ettől kevésbé "lutri" túrós sütiket is. Most, nem bízván a szerencsémben, végül inkább nagyjából összekevertem a cuccot a sütőtálban - persze csak óvatosan, végülis ki volt kenve alá -, és úgy sütöttem meg. Így csak helyenként az alján meg a tökéletlenül összekevert részeken maradt némileg poros, mire megsült.

Persze rá lehet fogni, hogy a reformosítás tette, dehát az lételemem :) Azt meg, hogy nem vagyok jó lustaasszony, majdcsak túlélem valahogy :)))


A kész süti végül pillanatok alatt elfogyott, és a maga módján jó is volt, úgyhogy írom a receptet, hátha valaki kedvet kap hozzá. Lédús almából talán az eredeti módon, rétegezve is kipróbálom majd valamikor (vagy ezt a szárazat kiegészítem pár deci gyümölcslével?). Addig meg mutatom a tovább egyszerűsített, mindent összekeverős változatot - így tényleg észrevehetően kevesebb munka, mint egy tisztességes almás lepény (mondjuk egy ilyen vagy egy ilyen).

Grízes almás süti

(lakto-vegetáriánus recept)

Hozzávalók:

• bő 1 kg alma
• fél citrom leve
• 1 evőkanál őrölt fahéj
• 2 nagy evőkanál méz
• 1 dl birsdzsem (tetszőleges más dzsemre cserélhető vagy elhagyható, nálam maradék volt)
• 10 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
• 15 dkg teljes kiőrlésű tönkölydara
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 10 dkg vaj (ebben az összekeverős felállásban szerintem akár 5 is elég)
• ízlés szerint méz a tálaláskor

Elkészítése:
Az almát lereszeljük, és a vaj kivételével összekeverjük a többi hozzávalóval. Kivajazunk egy közepes tepsit vagy cseréptálat (én az Európa tál alacsonyabbik részét használtam), beleegyengetjük az almás keveréket, majd rászeleteljük a maradék vajat. Hideg sütőben indítva 180 fokon bő fél óráig sütjük; amikor láthatóan pirul a széle és a teteje, akkor van kész. Picit hűlni hagyjuk. Langyosan a tálból lehet kikanalazni, hidegen szeletelhető is. Akinek alapból nem elég édes, csorgassa meg egy kis mézzel az adagját.

Tipp:
Dúsíthatjuk belekevert mazsolával vagy egyéb aszalvánnyal, illetve szórhatunk a tetejére diót vagy egyéb olajos magot.
 

Almás-diós püspökkenyér vagy muffin (vegán)

A télről maradt fonnyadt almák utója végezte az alábbi süteményben a minap. Picit alakítottam a régebbi recepten, nem is eredménytelenül, hiszen lazább, "sütisebb" állagú lett így, a tetejére rápirult barnacukor pedig finom karamelles ízzel egészítette ki ezt az egészséges uzsonnáravalót. Nem igényel semmilyen különleges vagy romlandó hozzávalót, gyorsan összedobható, úgyhogy számomra az alapreceptek között a helye!

Almás-diós püspökkenyér (vagy muffin)

(vegán recept)

Hozzávalók:

• 4 közepes (kb. 40 dkg) alma
• 25 dkg Graham liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 púpozott teáskanál őrölt fahéj (kisebb része helyett mehet őrölt szegfűszeg is, ha szeretjük)
• 3 +1 evőkanál barnacukor
• 2 marék dió
• kb. 1 dl víz
• 1 evőkanál olaj a forma kikenéséhez

  
Elkészítése:

Az almákat négybe vágjuk, eltávolítjuk a magházukat, majd tökreszelőn kireszeljük őket a héjukból. A diót deszkán, késsel durvára vágjuk. Egy nagy tálban fakanállal gyorsan összekeverjük a tészta hozzávalóit (a barnacukorból a 3 evőkanál kell ide); a vizet úgy adagolva, hogy egy jól keverhető, de elég sűrű massza legyen (sok függ az almák méretétől és nedvességtartalmától). Vékonyan kiolajozunk egy 25 cm-es püspökkenyérformát, beleöntjük a tésztát, kanállal nagyjából elsimítjuk a tetejét, majd megszórjuk 1 evőkanál barnacukorral. Hideg sütőben indítva 180 fokon 45 percig sütjük, majd utána még 15 percig az elzárt sütőben hagyjuk. Eddigre jól átsül, a külseje pedig szépen meg is pirul. (Ne ijedjünk meg, ha a tűpróba még kicsit nedvesnek mutatja a belsejét - ha hűl egy kicsit, épp jó lesz.) Langyosan és kihűlve egyaránt finom.

Tipp: Ugyanezt a tésztát püspökkenyér helyett muffinnak is elkészíthetjük, csak akkor rövidebb sütési idővel számoljunk. Dió helyett mogyorót vagy más olajos magot is tehetünk bele, illetve egy részét lecserélhetjük aszalt gyümölcsre (például mazsolára vagy almadarabokra), ahogy tetszik.


Idő: kb. 15 perc munka az elején az összerakás + 60 perc sütés
Pénz: 350 Ft a fenti mennyiség
Alapvetően hazaiból.
 

Diós-szezámmagos vöröskáposzta (vegán)

Ezúttal egy különleges fűszerezést próbáltam ki a párolt káposztához. Nem állítom, hogy ezentúl mindig így készítem majd, de jólesett a változatosság, no meg így sokkal inkább "eladható" komplett főételnek ez a látványnak sem utolsó fogás.

Diós-szezámmagos vöröskáposzta

(vegán recept)

Hozzávalók (2 adag főétel vagy 3-4 adag köret):

• 1 kis fej vöröskáposzta (kb. 60 dkg)
• 1 kiskanál só
• 1 kiskanál köménymag
• 1 evőkanál szezámmag
• 2 evőkanál olívaolaj
• 1 dl vörösbor
• 2 teáskanál méz
• pár tekerésnyi frissen darált tarkabors
• 1 alma
• 1 mokkáskanál gyömbér
• 1 evőkanál vörösborecet
• 1 marék dió

Elkészítése:

1. A káposztát vékonyra szeljük, majd összeforgatjuk a sóval és félretesszük.
2. Vastag aljú, mély serpenyőben szárazon megpirítjuk a köménymagot és a szezámmagot, rázogatással folyamatosan keverve.
3. Hozzáadjuk a sózott káposztát és az olívaolajat, összeforgatjuk, és időnként megkeverve félpuhára pároljuk.
4. Hozzáadjuk a bort, a mézet és a borsot, és kis lángon, lefedve pároljuk tovább, haraphatóra.
5. Közben meghámozzuk és tökreszelőn lereszeljük az almát, és a végén ezt is hozzáadjuk a gyömbérrel együtt, de ezekkel már csak összemelegítjük. A tűzről levéve meglocsoljuk az ecettel.
6. Serpenyőben rázogatva illatosra pirítjuk a diót, majd deszkán, késsel durvára vágjuk, és hozzáforgatjuk a megpárolt káposztához.

Az eredeti receptet Fűszeres Eszternél olvastam, köszönet érte!
 

Jó egészséget! torta (vegán) + egy játék

A blogomat támogató Jó egészséget! webáuház logója ihlette ezt a tortát. Stílszerűen egy csomó náluk kapható alapanyagból raktam össze egy könnyű, ízletes, egészséges desszertet. Most az ősz-tél jegyében birset tettem az alma mellé, aztán majd más gyümölcsök szezonjában esetleg lesz más változat is. A leírás hossza ne riasszon el senkit, egy rám jellemzően egyszerű, kevert sütiről van szó, a díszítést is kitalálni volt nehezebb, nem megvalósítani.

Egy kitalálós játék azért maradt Nektek is, kedves Olvasóim: Még van lehetőség megtippelni, hogy hányadik születésnapját ünnepli ebben a hónapban a Jó egészséget! webáruház. A helyes megfejtést beküldők 2000 Ft-os ajándékcsomagot nyerhetnek. Szóval játékra fel, szerintetek hány gyertya dukál erre a tortára? (Megjegyzés: A torta díszítésének semmi köze a szülinap számához.)
 

Jó egészséget! torta

(vegán recept)

Hozzávalók (24-26 cm-es formába, egy 12 szeletes tortához):

A tésztához:

• 20 dkg gyümölcsös müzli
• 10 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
• 10 dkg teljes kiőrlésű tönkölydara
• 3 dl víz vagy almalé
• 2 evőkanál méz
• 3 evőkanál finomítatlan napraforgóolaj
• 1 teáskanál fahéj
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 1 evőkanál citromlé

A formába:

• 2 evőkanál finomítatlan napraforgóolaj
• 1 marék lágy zabpehely

A tetejére:

• 2 dkg étcsokoládé
• 1 nagy alma
• birsalmasajt
• 6 teáskanál kókuszreszelék
• 3 teáskanál méz
• 1 teáskanál lenmagolaj

A töltéshez:

• 2,5-3 dl birslekvár (vagy más lekvár)

Elkészítése:

1. Egy nagy tálba szórjuk a müzlit, a lisztet és a darát, ráöntjük a vizet vagy almalevet, és összekeverve félretesszük.
2. Előkészítjük a formát: 24 vagy 26 cm-es kapcsos tortaformát kikenünk az olajjal, majd beleszórjuk a zabpelyhet, és rázogatással eloszlatjuk az alján és az oldalán.
3. Az almát kettévágjuk, meghámozzuk, és levágunk 3-3, kb. fél centi vastag szeletet a felekből. A magházat óvatosan kivesszük mindegyiknek a közepéből, valamint a kisebbeknek a szélén is igazítunk, hogy fél alma formájú legyen (ezek kerülnek körbe a torta szélére). Az egyik félből még egy negyedik szeletet is levágunk (ez kerül középre), a többit vagy megesszük, vagy belekockázzuk a tésztába.
4. A birsalmasajt-lapból sütikiszúró segítségével kivágunk 6 nagy szív formát, a közepüket pedig egy kisebb kisebb kiszúróval kilyukasztjuk. A leeső szabálytalan darabokat összevágva a tésztához adhatjuk, vagy megehetjük így.
5. A csokoládét lereszeljük.
6. A tésztához hozzákeverjük a többi alkotórészt; a citromlevet csak a legvégén, mikor a többit már összekevertük. Egy könnyen keverhető, de nem túl folyós állag a cél, szükség esetén további vízzel/almalével igazítjuk ezt be.
7. A tésztát a formába kanalazzuk, és elsimítjuk a tetejét. Megszórjuk a reszelt csokival, majd elhelyezzük rajra az almaszeleteket.
8. 180 fokon kb. 45 percig sütjük. Akkor van kész, mikor a tésztába szúrt fogvájó tisztán jön ki.
9. Kicsit állni hagyjuk a formában, majd rácsra borítva hagyjuk kihűlni.
10. Nagy tányérra vagy tálcára helyezzük. Éles késsel két lapba vágjuk, a felsőt a csatos tortaforma alját aládugva leemeljük. Az alsót megkenjük a lekvárral, majd visszacsúsztatjuk a tetejét.
11. Az almákon elhelyezzük a birsalmasajt-szíveket.
12. A kókuszkrémhez összekeverjük a kókuszreszeléket, a mézet és az olajat, majd mokkáskanállal a birsalmasajt-szívek közepébe igazgatjuk.
13. Legalább pár órát állni hagyjuk, hogy a tészta és a birsalmasajt is megpuhulhasson. 

A Főkóstoló véleménye: Ez tuti finom lett! - mondta, miután jóízűen megevett három nagy szeletet. Szerintem se lett egy gyenge darab!


Idő: kb. 1 óra munka összesen + sütés + állatás, legjobb előző nap elkészíteni
Pénz: kb. 750 Forint a fenti torta
Túlnyomórészt hazaiból, pár hozzávaló a jellegéből adódóan nem lehet az.
 

Gyökérleves újra (vegán)

Minden ősszel elkészítem ezt az összeállítást valamilyen formában. A petrezselyemgyökér a kulcs, ha abból sikerül megfelelőt szereznem a piacon, akkor a másik kettő, krumpli meg alma már csak akad hozzá. Ezúttal még egy kis pasztinákkal is kiegészítettem, ami remekül illett is bele. No és még egy csavar: tejmentes lett, a tárkonyos krumplilevesnél jól bevált módon, burgonyapehellyel dúsítottam a levét.

Gyökérleves
(vegán recept)

Hozzávalók (3-4 tartalmas adaghoz):

• 25 dkg petrezselyemgyökér (vastag, de nem fás és nem üreges - ez így ősszel a leginkább elérhető)
  
• 1 kis pasztinák (ha van)
• 25 dkg krumpli
• 2-3 savanykás alma (ez is kb. 25 dkg)
  
• 1 evőkanál olaj
• 1 liter víz
• tengeri só
• frissen darált tarkabors
• 1 csapott mokkáskanálnyi reszelt szerecsendió (érdemes egészet venni és frissen reszelni)
• 6-7 evőkanál burgonyapehely

Elkészítése:

1. A gyökeret, pasztinákot, krumplit meghámozzuk. A krumplit kb. fél centis, a gyökeret és a pasztinákot ennél valamivel vékonyabb karikákra vágjuk.
2. Egy vastag aljú edényben felmelegítjük az olajat, majd kevergetve átpirítjuk rajta az előkészített zöldségeket.
3. Felöntjük a vízzel, belerakjuk a fűszereket, és forrás után kis lángon főzzük.
4. Közben meghámozzuk és kis kockákra vágjuk az almát.
5. Mikor már majdnem megfőttek a zöldségek, hozzáadjuk az almát, és összeforraljuk.
6. Végül kisebb részletekben, állandó kevergetés mellett beleszórjuk a burgonyapelyhet, besűrítve vele a levest.
7. Tálaláskor még egy kis szerecsendiót reszelünk a tetejére.

Egy jó régi recept tejmentes felújítása.


Idő: 20-25 perc
Pénz: kb. 150 Forint
Hazai alapanyagokból, a fűszerek kivételével.

Zabpelyhes-almás süti (lakto-vega vagy vegán)

Meg kell mondanom, hogy ez nem lett életem legfinomabb reformsütijeinek egyike, pedig az alap elképzelés nem rossz. Egyszer talán majd továbbfejlesztem.

Zabpelyhes-almás süti
(laktovegetáriánus / vegán recept)

Hozzávalók:

• 5 dkg vaj / olaj
• 0,5 kg alma (későbbi tapasztalat: inkább 0,7-1 kg)
• 25 dkg lágy zabpehely
• 5 dkg dió
• 1 púpozott teáskanál őrölt fahéj
• 1 csipet só
• 1 marék mazsola (elhagyható)
• (későbbi tapasztalat: 4-5 dkg barna cukor (édesszájúaknak több))
• 1-2 evőkanál zabkorpa a tepsi hintéséhez
• méz a tálaláskor (ízlés szerint, elhagyható)

Elkészítése:

1. A vajjal kikenünk egy közepes tepsit, a többit pedig megolvasztjuk. A vajas tepsit meghintjük a zabkorpával.
2. Az almákat felnegyedeljük, majd a csutkájuk eltávolítása után lereszeljük őket (ha szép és nem vastag a héjuk, akkor mehet héjastul).
3. A diót deszkán, késsel durvára vágjuk.
4. Fakanállal összedolgozzuk a hozzávalókat, majd a tepsibe terítjük a masszát, és egyenletesen lenyomkodjuk.
5. 180 fokon kb. 30 percig sütjük, előmelegítés nélkül (mikor láthatóan pirul a széle és a teteje, valamit a beleszúrt fogvájóra nem ragad semmi, akkor jó).
6. A kész sütit deszkára borítjuk, és felkockázva tálaljuk. Önmagában is jó, de aki akarja, a tányérján megcsorgathatja egy kis mézzel.

A NoSalty webszakácskönyvben talált recept alapján, minimális módosításokkal. Mint látható, nem én cenzúráztam ki az édesítést! :) Sőt, bevallom, így meglehetősen natúr; átlag ízlésű vendég elé inkább nem tenném, és magamnak is sokat dob rajta az a kis mazsola.

Utólagos kiegészítés: Később rájöttem, hogyan lesz az én mércémmel is finom. Másfél-kétszer ennyi alma, valamint 4-5 dkg barna cukor is kell bele, a mazsola pedig nyugodtan elmaradhat. Ha nem elég lédús az alma, akkor kevés vízzel/gyümölcslével érdemes kiegészíteni, hogy mindenhol jól átnedvesedjen a massza (a zabpehely sok folyadékot felszív), és szükség szerint valamivel hosszabb ideig sütni.

Idő: kb. 3/4 óra elteltével lehet enni, de csak 15 percnyi munka az elején az összeállítás
Pénz: kb. 400 Ft
Alapvetően hazaiból, a mazsola és a fűszerek kivételével.

Virágos palacsinta (vegán)

Pár napja még csak az illatát élveztem, ma viszont szedtem is egy kis csokor bodza- és akácvirágot, és egy igazi tavaszi desszerthez használtam fel:


Palacsintatésztát kevertem a lehető legegyszerűbb módon: 6 púpozott evőkanál teljes kiőrlésű tönkölylisztből, pici sóból és kb. 3 dl szódavízből, majd a végén hozzáadtam 1 evőkanál étolajat, valamint beletépkedtem 2 nagy bodzavirágtányérról a virágokat. Félretettem egy kicsit, amíg elkészítettem a tölteléket: leszemeztem 2 maréknyi akácvirágot, majd a reszelő kis lyukán hozzáreszeltem 3 kis almát, és kanállal összeforgattam. Átkevertem a tésztát, majd forró serpenyőben kisütöttem. Nem lehet nagyon vékony palacsintákat készíteni belőle, így csak 5 db lett. A kész palacsintákkal kiültem a teraszra, megkentem őket az almás töltelékkel, majd feltekertem, és jóízűen megettem.


Megjegyzések:
Egyszerűen kanállal keverve sem lesz csomós a palacsintatészta, ha először csak annyi folyadékot adok hozzá, hogy jól átnedvesedjen és éppen lehessen jól keverni, ekkor simára keverem, majd további folyadék hozzáadásával a kívánt állagúra hígítom.
Az akácvirág annyira édes, hogy szerintem további édesítést nem kíván, de ha mindenképpen igényeljük, akkor stílszerűen egy kis akácmézet ajánlok hozzá.
Ízre és állagra is kiváló volt így a töltelék, kár lett volna bármivel is bonyolítani.

Idő: kb. fél óra volt megevéssel együtt ez az egyszemélyes adag (igaz, én nem desszertként, hanem egy könnyű vacsoraként fogyasztottam; desszert műfajban ez a mennyiség 2 bőséges adagot is kitesz)
Pénz: kb. egy százasból kitelt a fenti mennyiség, bár nekem a virágok ingyen voltak
Hazai alapanyagokból.

Köleslepény-változatok (vegán)

Nemrégiben (újra) felfedeztem ezt az egyszerű, de nagyszerű fogást. Azóta több ismétlés is volt már belőle, aktuális hangulat és elérhető hozzávalók függvényében variálva. Legtöbbször nem külön sütöm, hanem egy kis cseréptálnyi egytálétellel osztozik a sütőn, hiszen a két edény épp befér, és a szükséges sütési hőfok is egyezik. 45 percnél elzárom a sütőt, ezt kiveszem, a cseréptál meg bent marad még 15 percet. Abból megvan a főétel, ez meg utána a desszert.


Az alap:
Szűrőben megmosok és nagyjából lecsepegtetek 1 pohár (2 dl) kölest, majd egy közepes méretű, vékonyan kikent tepsibe szórom, és ráöntök 3 pohár vizet. Óvatos rázogatással elérem, hogy nagyjából egyenletes rétegben terüljön szét a köles az alján.


Almás:


Rászórok 1 marék mazsolát. 3-4 zöldalmát felnegyedelek, kivágom a magházát, meghámozom. Ezúttal nem hosszában, cikkekre, hanem keresztben vágom vékony szeletekre, egyenesen a tepsibe, nagyjából egyenletesen eloszlatva, de nem sorbarakva. Mikor az össz almamennyiség felénél járok, megszórom fahéjjal, majd folytatom az almadarabolást. Így egy része barna (fahéjas), a többi meg világos lesz. 200 fokon 45 perc alatt megsütöm, előmelegítés nélkül. Langyosra hűlve tálalom, mézzel megcsorgatva (így nem károsodik a hőtől, és ki-ki ízlés szerinti mennyiséget tehet rá). Másnap, hidegen (vagyis "konyha-hőmérsékleten") is jó, egy konyharuhával letakarva eláll.


Almás-baracklekváros:


Nem is kerül rá más a két említett hozzávalón kívül. 2-3 zöldalmát darabolok rá az előbb leírt módon, majd kb. 1 dl sűrű, házi sárgabaracklekvárból rakok foltokat (kanállal kiveszem az üvegből, majd késsel kisebb darabokat "szaggatok" belőle). Ezek egy része lesüllyed az alma alá, mások fent maradnak. Sütés úgy, mint fent. Szerintem ez a lekvárnak köszönhetően épp elég édes, de aki akarja, csorgathat rá egy kis mézet a tányérján.


Idő: kb. 1 óra elteltével lehet enni, de csak 5-10 perc munka az összeállítás az elején
Pénz: a köles kb. egy százas, a rávaló meg még ennyi se - az eredmény pedig 2 tisztességes adag főétel vagy 4 adagnyi desszert
Miután sikerült vennem hazai kölest (külön rá van írva a tasakjára!), most már hazai alapanyagokból készítem (utóbbi változatot teljesen, az elsőnél a mazsola és a fahéj továbbra is kilóg).

Almás-baracklekváros morzsasüti

Nagyon egyszerű, nagyon gyümölcsös, nagyon finom :)


5 dkg vajból vékonyan kikentem a kerámia piteformámat, a többit pedig egy műanyag tálba kockáztam. Hozzáraktam 2 evőkanál darált mogyorót, 2 evőkanál vágott mogyorót, 2 evőkanál mézet és 6-7 evőkanál búzapelyhet, és kézzel összemorzsoltam. Akkor jó, ha nem áll össze egybe, hanem morzsalékos, szükség esetén gabonapehely kell még hozzá. Rátettem a tál fedelét, és az egészet be a hűtőbe.

Meghámoztam és egyenesen a piteformába kockáztam egy jó kilónyi almát, majd eloszlattam rajta kb. 2 dl házi sárgabaracklekvárt (kanállal kiszedtem az üvegből, majd késsel kisebb darabokra "szaggattam" a sűrű lekvárt, és ezeket szétszórtam az alma tetején). Végül kézzel rámorzsoltam a hűtőből kivett morzsát.

180 fokon 25 perc alatt sült meg, előmelegítés nélkül. Ezalatt megpuhult az alján az alma és megpirult a tetején a morzsa. Langyosan a legfinomabb, de a maradék kihűlve is el fog fogyni. Ez a mennyiség 4 bőséges adag desszert.

Megjegyzések: A vajat szerintem nem érdemes másra cserélni, ebben kifejezetten kell az íze. A mogyoró helyett viszont nyugodtan mehet dió, mandula, stb., és a darált-vágott kettősséghez sem muszáj ragaszkodni (nekem ezek most maradékok voltak, amúgy ízlés szerinti formában mehet). A búzapehely is lecserélhető tetszőleges gabonapehelyre. Más gyümölcs is kerülhet alá, én kifejezetten kedvelem egy édeskés meg egy savanykás jellegű kombinációját (utóbbi most a sárgabaracklekvár volt, de ha van, természetesen friss gyümölcs is mehet helyette). A lekvár is folyósabb lesz a sütés hatására, a kocsonyásítóval megkötött dzsemekből pedig többé-kevésbé lé lesz, ezt mindenképpen vegyük figyelembe a választásnál.

Idő: 1 órán belül lehet enni, és ennek legfeljebb a fele a munka
Pénz: kb. 250 Forint
Hazai alapanyagokból.

Almás püspökkenyér (vegán)

Nemrég püspökkenyér-recept iránt érdeklődött nálam anyukám (nálunk sokszor ilyen fordított szereposztásban megy ez, főleg, ha süteményről van szó). Szempontok: egyszerű legyen elkészíteni, ne kelljen bele semmilyen különleges hozzávaló, cukorbeteget se üssön ki egy normál adag elfogyasztása, legalább néhány napig őrizze meg a minőségét, és persze még finom is legyen. Már kipróbált, bevált fajtát sajnos nem tudtam mondani neki, de kipróbálásra kinézett, valószínűleg megfelelőt kettőt is. Azóta az egyiket már sikerült kipróbálnom, ráadásul nekem hamarabb. Jelentem: igen kiváló lett, bátran utánam lehet csinálni!


Egy nagy tálba raktam a következőket, és fakanállal összekevertem:

• 25 dkg Graham liszt
• 1 csomag sütőpor
• 1 teáskanál őrölt fahéj
• 1/2 teáskanál őrölt szegfűszeg
• 1 marék mazsola
• 1 marék dióbél
• 4 zöldalma, tökreszelőn lereszelve
• 3 evőkanál méz
• 1/2 citrom leve + egy kis víz (ezek nem voltak az eredetiben, de valószínűleg nem volt elég lédús az almám, így plusz folyadék nélkül poros maradt - még ezzel is sűrű lett, de már mindenütt nedves és épp keverhető; arra viszont ügyeltem, hogy ne vizezzem túl)

Kikentem egy püspökkenyérformát, majd beleöntöttem a tésztát, és a fakanállal elegyengettem a tetejét.

180 fokon 1 órát sütöttem, előmelegítés nélkül. (30 és 45 percnél ellenőriztem, de ekkor még egyértelműen sületlen volt. A tűpróba szerint még 60 percnél is, de ekkor már kinézetre jó volt, meg korábbi tapasztalataim alapján is úgy gondoltam, hogy ennyi sütésnek már elégnek kell lennie. Mikor némi hűlés után felvágtam, örömmel láttam, hogy igazam van.)

Jól szeletelhető, kellemesen fűszeres, nem tömény csemege lett. Az almának köszönhetően megfelelően nedves, és tartja is az állagát, másnapra, kihűlve se lett "szalonnás", meg konyharuhába tekerve ki se száradt.

(Tipp: Az ilyen típusú süteményekből két adagot érdemes sütni egyszerre, akár egyformát, akár különbözőt. A két forma is kényelmesen elfér egymás mellett a sütőben, tehát ugyanannyi energiával megvan, és mivel a kész püspökkenyér nem csak frissen jó, nem muszáj rövid időn belül elfogyasztani.)

Az eredeti receptet a HarmoNet oldalon találtam.

Idő: kb. másfél óra elteltével lehet enni, de csak 15 percnyi munka az összeállítás
Pénz: kb. 300 Forint
Alapvetően hazaiból, a fűszerek, a mazsola meg a citrom kivételével.

Almás gofri (vegán)

Van már bevált vegán gofrireceptem, de mivel ez ezen felül még cukor- (és egyéb édesítő) mentes is, természetesen ki kellett próbálnom. Nem is bántam meg, az almával teljesen rendben volt az íze natúr is, némi eperdzsemmel meg aztán igazán nem lehetett rá panasz.


Egy nagy tálba raktam az alábbiakat, és fakanállal simára kevertem:

• 2 közepes alma, finomra reszelve
• 10 dkg zabpehelyliszt
• 20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 1 teáskanál vanília kivonat
• 2 dl víz + 1 dl víz + 1/2 dl víz + igény szerint még, hogy viszonylag sűrű, de könnyen keverhető tészta legyen; álltában is sűrűsödik még, ha zavaró mértékben, akkor még egy kis víz kell neki
• 2 evőkanál étolaj

Felfűtött gofrisütőben megsütöttem; kb. 10 db lett belőle. Lényegesen tovább (majdnem háromszor annyi ideig) kellett sütni, mint ami a gofrisütő leírásában szerepel (az nyilván a hozzá mellékelt recepthez van mérve), ráadásul közben nem szabad nézegetni, mert akkor a még nem kész gofri lapjában szétjön, és megsülve is csak külön-külön lehet óvatosan kivakargatni a feleket a sütőből.

A receptet a Rongybaba konyhában találtam, köszönet érte!

Idő: az elkezdéstől számítva kb. 10 perc múlva már lehet enni az elsőt, de a teljes adag kisütése egy jó órába is beletelik
Pénz: 150 Forintból kitelt a fenti mennyiségű tészta, ehhez jön még a választott lekvár vagy egyéb rávaló ára
Hazaiból, a vanília kivételével.

Almás-zelleres rakott krumpli

Tegnap felavattam a nemrég ajándékba kapott új cseréptálamat, ezzel a nem egészen szokványos, de igazán harmonikus ízű rakott krumplival.


Előkészítettem a hozzávalókat: 3/4 kilónyi krumplit, 1/2 kilónyi zöldalmát (kemény húsú, Granny Smith fajtát), 1 közepes zellert, kb. 2 dl sűrű tejfölt (ízlés szerint lehet több, én nem szeretem túl szószosan), és fűszereket: tengeri sót és Kotányi Malom 'Francia' fűszerkeveréket (igen ritkán használok gyári, kész fűszerkeveréket, de ennek teljesen rendben van az összetétele és ízlik is). Előkerült egy guriga füstölt parenyica is, aminek csak a külső részét használtam fel ehhez (a belseje megmaradt más ételhez reszelni).

Vékony héjú krumplit használtam, így hámozás helyett csak jó alaposan megmostam őket, majd fél centi vastag karikákra vágtam. A zöldalmát meghámoztam, majd vékony cikkekre vágtam. A zellert is meghámoztam, négybe vágtam, majd ezt is fél centi vastag szeletekre.

A tálat vékonyan kivajaztam, majd elkezdtem belerétegezni a hozzávalókat. Az aljára került egy dupla sor krumpli, amit enyhén sóztam és daráltam rá a francia fűszerkeverékből. Ezután lefedtem egy réteg almával, majd raktam rá a zellerből. Erre tettem néhány kanál tejfölt. Krumplival folytattam, de már csak egy rétegben, majd ismételtem a többit, még kétszer. A tetejére még egy réteg krumpli és fűszer került, majd a sajt héja (két nagy és két kis csiga, plusz az oldalából tépett csíkok). Így épp teli lett a kétliteres tál.

Ráhelyeztem a tál fedelét, majd az egészet be a hideg (!) sütőbe. 200 fokra kapcsolva 1 órát sütöttem, majd még 15 percet az elzárt sütőben hagytam. A sütés vége felé már igen finom illata volt, és az íze sem okozott csalódást.


A kiinduló receptet Nana blogjában találtam, saját ízlésemhez alakítva ez lett belőle.

Idő: kb. másfél óra elteltével lehet enni, de csak 15 percnyi munka az összeállítás az elején
Pénz: 500 Forint a fenti mennyiség, ami 3 bőséges adag főétel vagy 4-5 adagnyi köret
Hazai alapanyagokból, a fűszerek kivételével.

A tállal együtt ezt a három előnevelt jácintot is kaptam, amiből a fehér most nyílt ki, és nem csak szép, hanem illatos is. Remélem, hamarosan követi a másik kettő is - és ha minden igaz, az meg egy rózsaszín és egy lila.