Káposztás palacsinta (laktovegetáriánus)

Mire jó egy kis fej káposzta, ha akad otthon némi sajt és liszt is?

Hozzávalók 4 személyre

bő 1/2 kg káposzta (tömör fejet válasszunk)
2 evőkanál olaj
1 kávéskanál só
1 kávéskanál szárított borsikafű
1 teáskanál szárított kapor

30 dkg Graham-liszt (vagy teljes kiőrlésű búzaliszt)
3 evőkanál őrölt lenmag (elhagyható, csak akkor kevesebb folyadék kell)
1 kávéskanál só
szűk 1 liter szódavíz (vagy szénsavas ásványvíz)
2 evőkanál olaj

10-15 dkg sajt (füstölt, fűszeres házi sajtot használtam)


Tökreszelőn lereszeltem a káposztát (azért nem célszerű késsel vágni, mert ehhez jobb, ha nem szálas, hanem pici darabkák), majd vastag aljú edényben, időnként megkeverve roppanós-puhára pároltam az olajon a fűszerekkel. A tűzről levéve hozzáadtam a lisztet, a lenmagot meg a sót, majd 3-4 részletben a vizet, és jól elkevertem. Végül beledolgoztam az olajat is.

Teflon palacsintasütőben egy-egy merőkanálnyi masszát szétterítve vastag palacsintákat sütöttem belőle, közepes lángon. Mikor a sülő tészta teteje láthatóan megszilárdult, tányérra csúsztatva, majd a serpenyőbe visszaborítva megfordítottam, és a másik oldalát is pirosra sütöttem. A tészta a belekevert olajnak köszönhetően nem ragad le, nem kell egyenként aláolajozni. (Kb. 10 db lett belőle. Időigényes, de lehet mellette tenni-venni a konyhában, nem kell folyamatosan foglalkozni vele.) Lereszeltem a sajtot, és mindig megszórtam belőle a frissen kisült palacsintát, amit egy tányérra gyűjtöttem feltornyozva.

Tálaláskor tortaszerűen szeleteltem.


Forrás: Kisa Judit: 77 remek reform recept (a tojást lenmaggal és több folyadékkal váltottam ki benne)
 

Káposztás lepény (vegán)

Annyira bejött a dagasztás nélküli pizzatészta, hogy máris ismétlés volt belőle. Igaz, ezúttal nem paradicsomos szósz került rá, hanem fűszeres párolt káposzta. Finom, laktató étel lett így a télről maradt utolsó fej káposztából.

Hozzávalók 4-6 személyre

• 1 adag pizzatészta GoodFood módra

a feltéthez:

• 1 kis-közepes fej (1/2-3/4 kg) káposzta
• 2 evőkanál olaj
• 1 dl (félédes) fehérbor (vagy víz)
• 1-1,5 dl savanyúkáposzta-lé (házi savanyítás levének az utója volt a mosogatásra váró üveg aljáról; kiválónak bizonyult a hirtelen ötlet, hogy ebbe elmegy - ennek hiányában 1-2 evőkanál fehérborecetet használnék)
• 1/2 teáskanál só (nem kell sok, mert a káposztalé is sós - ha ehelyett ecettel készítjük, akkor növeljük a só mennyiségét)
• 1 kávéskanál frissen darált tarka bors

Vékonyra szeljük a káposztát, és vastag aljú fazékban, időnként megkeverve megpároljuk az olajon. Közben szükség szerint kevés bort vagy vizet öntünk alá, hogy ne süljön oda az alja. Amikor már érezhetően puhul a káposzta, hozzáadjuk a káposztalét és a fűszereket, és addig pároljuk tovább, míg majdnem teljesen elfövi a levét.

Az időközben előkészített tésztára terítjük, és 200 fokra melegített sütőben, légkeveréssel 20 percig sütjük.

Melegen vagy kihűlve, tenyérnyi darabokra vágva tálaljuk.

Tomango paradicsomos káposztája (vegán)

A tél ízei című vegán szakácskönyvből ezt a receptet próbáltam ki elsőként. Annyira ízlett, hogy azóta már több ismétlés is volt, és most végre megörökíteni is van időm. Minimális módosításokat eszközölve én így készítettem:

Hozzávalók 6 személyre

• 1 közepes fej káposzta (kb. 1 kg)
• 1,5 l víz
• 2 teáskanál só
• 1 teáskanál szárított bazsalikom
• 1 teáskanál szárított oregánó
• 7 dl paradicsomlé
• 10 dkg darált földimogyoró

a rizshez:

• 2 evőkanál olaj
• 1 bögre barna rizs (25 dkg)
• 2 bögre víz
• 1 teáskanál natúr vegamix

a tálaláshoz:

• extra szűz olívaolaj

Kettévágjuk a káposztát, és késsel vékony szeletekre "faragjuk". Nagy (4-5 literes) fazékban odatesszük főni a vízzel és a fűszerekkel (lefedve; mikor felforrt, mérsékeljük a lángot). Forrás után 20 perccel hozzáöntjük a paradicsomlét is, és még kb. 30 percig főzzük (kis lángon, lefedve).
Közben egy másik edényben megpároljuk a rizst.
Amikor megpuhult a káposzta, levesszük a tűzről, és hozzákeverjük a rizst meg a mogyorót.
Tálaláskor ki-ki megcsorgathatja az adagját egy-egy kanál olívaolajjal.

Tartalmas, harmonikus ízű fogás, nagyon illik bele a mogyoró és az olívaolaj. Nagy mennyiség, de újramelegítve is finom, csak a színéből veszít, ez azonban kevés pirospaprika hozzáadásával könnyen helyrehozható (amúgy is imádom ezt a fűszert). 
 

Cseréptálban sült zöldségek füstölt fokhagymával (vegán)

A füstölt fokhagyma lehetséges felhasználási módjain gondolkodva hamar beugrott, hogy ez jó lehet sütve. Méghozzá cseréptálban, más zöldségekkel együtt, amik így átveszik azt a finom füstös ízt, maga a fokhagyma meg puhára sül a héjában. Most egy igazi őszi-téli összeállítást mutatok, melynek az elkészítése és az elfogyasztása is jóleső érzés ilyenkor.

Hozzávalók 4-6 adaghoz

• 2-3 marék savanyú káposzta
• 1-1,5 kg krumpli (lehetőleg apró, vékony héjú)
• 2-3 vastag húsú paprika vagy 2 dl natúr paprikakrém
• 1 fej füstölt fokhagyma
• 2 evőkanál olaj

Elkészítése
Beáztatjuk a cseréptálat (pataki tálat). Körömkefével alaposan megsikáljuk a krumplit, majd a nagyobbakat hosszában kettévágjuk (a rajta hagyott héj kellemes plusz ízt ad az ételnek). Ha friss paprikát használunk, akkor azt megmossuk és a csutka eltávolítása után falatnyi darabokra vágjuk.
A kiürített tál aljára terítjük a káposztát (a levét nem kell kinyomkodni vagy lecsepegtetni, amennyi megy vele, annyi szükséges is), majd a krumplit, végül pedig a paprikát. Közédugdossuk a gerezdekre szedett fokhagymát (nem kell meghámozni), és megcsorgatjuk az olajjal.
Hideg (!) sütőben indítva 200 fokon 60 percig sütjük, majd az elzárt sütőben hagyjuk még 15-20 percig. Ezalatt puhára párolódnak a zöldségek és remekül átjárja őket a hagymahéj füstös aromája. Tálaláskor sózzuk, ha szükséges - korábban azért ne, mert valamennyire a káposzta is sós. A krumpli héjastul fogyasztható, a puhára sült fokhagymagerezdeket kell csak kiszedni a füstös burokból.

Tipp: házilag is egyszerűen savanyíthatunk káposztát. Ez garantáltan mentes mindenféle adalékanyagtól, és csak természetes mértékben savanyú, így nem szükséges átöblíteni a felhasználás előtt.

Töltött káposzta (vegán vagy laktovega)

Gondoltam egyszer, vegetáriánusként ugyan miért is ne ehetnék már én is töltött káposztát? Csak én darált hús helyett kukoricát tettem a rizs mellé a töltelékbe. Akik szeretik a hagyományos töltött káposztát, de nem esznek húst, azoknak ajánlom ezt a húsmentes változatot.

Töltött káposzta

(vegán vagy laktovegetáriánus recept)

Hozzávalók (egy 6 literes fazékba, kb. 20 töltelék, ami 6-8 adag)

A káposztához:

• kb. 4 liter víz
• egy közepes-nagy méretű, tömött fej káposzta (bő 1 kg)
• 5 evőkanál ételecet (10%-os)
• 1 teáskanál tengeri vagy ásványi só
• 2 babérlevél

A töltelékhez:

• 1/2 kg barna rizs
• 3 teáskanál vegamix
• 2 teáskanál tengeri vagy ásványi só
• 2 púpos evőkanál őrölt csemegepaprika
• 1 evőkanál morzsolt majoránna
• 1 kávéskanál őrölt köménymag
• 3-4 evőkanál hidegen sajtolt napraforgóolaj
• 30 dkg morzsolt kukorica vagy 1 kukoricakonzerv

Tálaláskor:

• tejföl

Elkészítése

Feltesszük a vizet melegedni. A káposzta torzsáját éles késsel kivágjuk, kb. a fele mélységig csak, hogy ne lyukadjanak ki a levelek, majd a káposztát a vízbe tesszük. A főzővízhez hozzáadjuk a sót, az ecetet és a babérlevelet. Felforraljuk, majd kis lángon, lefedve főzzük, körülbelül 10 percig. Közben megfordítjuk a káposztát a vízben, hogy a másik oldala is puhuljon meg. Ezután kiemeljük a káposztát a vízből, és miután hűlt egy kicsit, óvatosan leválasztjuk a leveleit. Ajánlott a káposztalevelek vastag ereit éles késsel elvékonyítani, mert így kevésbé törhetnek meg behajtogatáskor. A kisebb leveleket egy vágódeszkán egymásra illesztjük és feldaraboljuk. Ezek a káposztavagdalékok az edény aljára fognak kerülni. A főzővizet nem öntjük ki, mert azt még felhasználjuk a további főzéshez.

Egy tálba öntjük a rizst, hozzáadjuk a fűszereket, kukoricát, és némi olajat. Ezután bal kezünkbe vesszük a káposztalevelet úgy, hogy a főerével párhuzamos vonalba legyen alkarunk, és a hasadás elkerülése végett a levél belső oldala (homorú) legyen felfelé. Ráhelyezünk annyi töltelékadagot a levélre (méretétől függően), hogy azt könnyen tudjuk majd hajtogatni, és hogy a töltelék főzéskor ne jöjjön ki belőle. Először a levél bal szélét kicsit behajtjuk, majd alulról felfelé feltekerjük, ezután a jobb oldalánál befelé nyomkodjuk azt ujjunkkal azért, hogy a levél jól magában tartsa a tölteléket. Ne tekerjük túl szorosan, mert főzéskor a töltelék tágulása a levél hasadását okozhatja! Az így elkészített gombócokat úgy tesszük az edénybe, hogy a levél oldalszéle alul legyen, szintén azért, hogy a töltelék a levélben maradjon. Miután belehelyeztük mindet, felöntjük a főzővízzel, hogy ellepje őket. A kellően puhává fövés végett egy kisebb fedőt is tegyünk nehezéknek a káposztákra. Kavargatás helyett az edényt olykor oldalirányban forgassunk meg a letapadás elkerüléséért. Kb. egy óra hosszáig főzzük. Tálaláskor tejfölt is tehetünk rá.


Dulmina megjegyzései: Köszönöm a Főkóstolónak a finom ételt és a konyhai szabadnapot! Nem véletlen, hogy eddig semmilyen töltött káposzta recept nem volt a blogomban - ugyanis nem vagyok különösebb barátságban ezzel az étellel. Az együtt fövő savanyú káposzta és füstölt hús szagával (elnézést, nekem az az) ki lehet kergetni a világból, és nem az a fajta vega vagyok, aki feltétlenül a hagyományos ízekre vágyik húsmentesen. Viszont nyitott vagyok az újdonságokra, és elmondás alapján egyből nagyon szimpatikus volt Isti receptje. Tavaly karácsonykor már volt szerencsém náluk ehhez a finomsághoz, most pedig itt is elkészítette. Ez a fajta töltött káposzta egyáltalán nem nehéz étel, még a nyári melegben is igen jólesett. A levébe eredetileg tejes-lisztes sűrítés került még a végén, de ez most elmaradt, és nem is volt hiányérzetünk miatta. Így alapból vegán és gluténmentes fogás lett, tálaláskor pedig ki-ki eldöntheti, hogy kér-e rá tejfölt, s ha igen, normál vagy növényi változatot.

Paprikás krumpli káposztával (vegán vagy laktovega)

Úgy szoktunk kevés konyhapénzből is finom és bőséges fogásokat enni, hogy mindig azt veszek a hétvégi piacoláskor, amit ár/érték arányban legkedvezőbbnek tartok a kínálatból, és utána találom ki, hogy pontosan milyen formában is kerüljön az asztalra mindez. Az sem baj, ha valami jól tárolható dologból többet is hozok, hiszen nem egyféleképpen esszük unásig, hanem hol ilyen, hol olyan típusú ételként, fő- vagy mellékszereplőként, más-más egyébbel kiegészítve. Ez is biztosítja a változatosságot, meg a piaci felhozatal sokszínűsége is.

A mostani időszak két kiemelkedő slágere a krumpli (40 Ft/kg) és a nyári káposzta (60 Ft/kilónyi fej), amiből Isti remek paprikást tud készíteni. Eredetileg télen ismertette meg velem ezt a remek ételt, de nyári változatban is igen kiváló. Most sokkal gyorsabban megfő, vegamix helyett friss zöldség (gyökér és répa) kerül bele ízesítőnek, és az egyéb fűszerezése is visszafogottabb, hiszen az új, zsenge krumpli és a káposzta is alapból ízletesebb, mint a téli, tárolt változatuk.

A karfiolos újkrumplipaprikás módjára készül ez is, annyi eltéréssel, hogy az összevágott káposztát nem kell lepirítani a többi zöldséggel az elején, hanem csak a vízzel felöntéskor rátenni, majd kb. félidőben belekeverni. Ha szeretjük, a fűszerezést kiegészíthetjük egy kávéskanál őrölt köménymaggal is.
 

Káposztás pizza (vegán)

Az utolsó fej téli káposztából készítettem ezt az ebédet még a múlt héten. A nagy sikerű sült káposzta után szabadon, ezúttal tésztát rakva alá, a kamrapakoláskor talált kis üveg ketchuppal megkenve:

Az alapja egy adag pizzatészta, amit megfeleztem, és némi kelesztés után egy-egy kiolajozott piteformába igazítottam az enyhén átgyúrt darabokat, jó magas peremet csinálva a szélükön. Majd megkentem a tetejüket 1-1 dl ketchuppal (Virágoskúti Bio). Ketté, majd a torzsa felől cikkekre vágtam egy kicsi (kb. 10 cm átmérőjű), de tömör fej téli káposztát, és virág alakban elrendeztem a két pizzán. Középre tettem a daraboláskor leesett néhány káposztalevelet, miután késsel apróbbra vágtam.Végül a káposztaszeletek tetejét megkentem egy kis olívaolajjal. 180 fokon fél óra alatt megsült, előmelegítés nélkül. Szerencsére pont befér egyszerre a két piteforma a sütőmbe, úgyhogy nem volt több idő és energia, mintha egy nagy tepsiben sült volna a szokásos, szögletes módon. Egyszerű, de látványos kinézetű étel lett belőle, amit a piteformákban tálaltam. 2 bőséges adag.
Megjegyzés: Műanyagmentes kész ketchup hiányában házi paradicsomlevet vagy natúr paradicsomkonzervet fűszereztem volna meg a szósznak, és szükség esetén egy kis keményítővel sűrítettem volna rajta.

Paradicsomos-káposztás tészta (vegán)

- Mennyire vagy éhes?
- Miért kérded?
- Attól függ, mit készítek a káposztából. Ha nem annyira, akkor paradicsomos káposztát, ha nagyon, akkor káposztás tésztát.
- Nem lehetne paradicsomos is meg tészta is?
- Hát... meggondolom.
...
Vigyázz, Főkóstoló, mit kívánsz, mert teljesül!

Paradicsomos-káposztás tészta

(vegán recept)

Hozzávalók (3-4 adaghoz)

• 1 kis-közepes fej (úgy 60-70 dkg) káposzta
• 3-4 evőkanál olaj
• 1 teáskanál só
• pár tekerésnyi frissen darált tarkabors
• 1 Kubus üveg (330 ml) paradicsomlé
• 30 dkg durum spagetti
• víz és só a tésztafőzéshez

Elkészítése:
A káposztát kettévágjuk, majd vékony csíkokban lefaragjuk a torzsájáról. Egy vastag aljú fazékban felmelegítjük az olajat, rátesszük a káposztát, sózzuk, és időnként megkeverve halványbarnára pároljuk. Végül hozzáadjuk a paradicsomlevet és a borsot, és azzal is összepirítjuk. Közben egy másik fazékban al dentére főzzük az összetört spagettit (itt részletesen leírtam, hogy én hogy szoktam), és összeforgatjuk a paradicsomos káposztával.

Sült káposzta (vegán)

Sokféle zöldséget szeretek sütőben megsütve, így szívesen tettem egy próbát a káposztával is. Első nekifutásra ugyan sikerült fűszerbe fojtani (betartván a kiinduló receptet), viszont határozottan láttam fantáziát a témában, és legközelebb a kis káposztát meglátva a Főkóstoló is egyből mondta, hogy kevésbé borsosan (leginkább bors nélkül) szívesen enné sütve, így hát ismétlés lett a saját fejem után:

2 bőséges adaghoz egy kicsi, tömör fej káposztát cikkekre vágtam úgy, hogy a torzsa összetartsa a leveleket (szerintem először félbe érdemes vágni, majd azokból cikkeket úgy, hogy 2-3 centi legyen a legszélesebb részük, és jusson mindegyikbe a torzsából is). Elrendeztem őket egy szilikon sütőlappal bélelt nagy tepsin, egy rétegben. Kifacsartam egy fél citrom levét, összekevertem kb. ugyanannyi olívaolajjal, és egy kenőtoll segítségével eloszlattam a káposztaszeleteken. Alaposan megsikált és félbevágott kis krumplikat is tettem melléjük, vágott oldalukkal lefelé. Az egészet betettem a sütőbe 200 fokra, majd amikor már érezhetően puhultak, a krumpli is megkapta a maga ízesítését: megfordítottam őket, villával "beleszántottam" a közepükbe, és megkentem őket olajjal, amiben előbb elkevertem egy kis csemegepaprikát. Így szép színes lett ez az egyszerű, de a krumplitól azért laktató tél végi fogás, és jól érvényesült a káposzta saját íze (mert van ám neki, és sütve sokkal intenzívebb, mint más formában elkészítve).
 

Tél végi káposztaleves (vegán)

Nézzünk szét a sufniban és a kamrában. Szedjük össze a télire betárazott és időközben rég elfelejtett zöldségeket. Válogassuk ki a javát. A száraz káposztalevelek alatt kutya baja a fej tömör közepének, a csicsóka se ehetetlenül fonnyadt még, pár használható répa és petrezselyemgyökér is akadhat. Ebből már ki lehet hozni valamit. Mondjuk egy kis hétköznapi semmi különös levest. Vagy jobbat is?

Én a következőt csináltam: Cikkekre, majd azokat keresztbe elvágva falatnyi darabokra aprítottam egy kis fej káposztát, torzsástul. Meghámoztam és felkarikáztam 3 sárgarépát és 2 petrezselyemgyökeret. Vastag aljú, mély serpenyőben kevés olajat forrósítottam, rátettem az előkészített répát és gyökeret, kevergetve pirítottam pár percig, hozzáadtam az előkészített káposztát, és azzal is enyhén átpirítottam. Felöntöttem annyi vízzel, hogy jól ellepje, felforraltam, majd kis lángon, lefedve főztem tovább. Ízesítettem 1 evőkanál sós paprikakrémmel, 1 teáskanál szárított majorannával és 1 kávéskanál őrölt köménymaggal. Meghámoztam két-három marék csicsókát, feldaraboltam, és amikor a többi zöldség már majdnem puha volt, ezt is hozzátettem, és addig főztem együtt, míg a csicsóka is haraphatóra puhult. A végén kívánt még egy pici sót, valamint kevertem bele 1 evőkanál fehérborecetet, és lefedve állni hagytam egy kicsit. Feltálaltam ebédre, és...

A Főkóstoló nem győzte dicsérni, hogy milyen finomat készítettem. Mi tagadás, nekem is ízlett, úgyhogy nem kellett noszogatnia, hogy lefényképezzem a maradékot és leírjam ide a receptet.


Szezámmagos és fahéjas csigákat sütöttem még, Graham lisztből, reformosan. A szokásos péksüteménytésztát készítettem el az alaprecept szerint, és ezúttal az egyik felébe mézzel elkevert tahini került, a másik felébe pedig méz és fahéj. Egyik-másik kifeküdt a sütés során, de az ízükkel nem volt gond. Így lett teljes ez a kímélő ebéd.

 

Diós-szezámmagos vöröskáposzta (vegán)

Ezúttal egy különleges fűszerezést próbáltam ki a párolt káposztához. Nem állítom, hogy ezentúl mindig így készítem majd, de jólesett a változatosság, no meg így sokkal inkább "eladható" komplett főételnek ez a látványnak sem utolsó fogás.

Diós-szezámmagos vöröskáposzta

(vegán recept)

Hozzávalók (2 adag főétel vagy 3-4 adag köret):

• 1 kis fej vöröskáposzta (kb. 60 dkg)
• 1 kiskanál só
• 1 kiskanál köménymag
• 1 evőkanál szezámmag
• 2 evőkanál olívaolaj
• 1 dl vörösbor
• 2 teáskanál méz
• pár tekerésnyi frissen darált tarkabors
• 1 alma
• 1 mokkáskanál gyömbér
• 1 evőkanál vörösborecet
• 1 marék dió

Elkészítése:

1. A káposztát vékonyra szeljük, majd összeforgatjuk a sóval és félretesszük.
2. Vastag aljú, mély serpenyőben szárazon megpirítjuk a köménymagot és a szezámmagot, rázogatással folyamatosan keverve.
3. Hozzáadjuk a sózott káposztát és az olívaolajat, összeforgatjuk, és időnként megkeverve félpuhára pároljuk.
4. Hozzáadjuk a bort, a mézet és a borsot, és kis lángon, lefedve pároljuk tovább, haraphatóra.
5. Közben meghámozzuk és tökreszelőn lereszeljük az almát, és a végén ezt is hozzáadjuk a gyömbérrel együtt, de ezekkel már csak összemelegítjük. A tűzről levéve meglocsoljuk az ecettel.
6. Serpenyőben rázogatva illatosra pirítjuk a diót, majd deszkán, késsel durvára vágjuk, és hozzáforgatjuk a megpárolt káposztához.

Az eredeti receptet Fűszeres Eszternél olvastam, köszönet érte!
 

Téli csemege (vegán)

Tegnapi utóvacsorám, ötletszerűen összepakolva, a "mit ennék most szívesen?" kérdés jegyében:
egy marék házi savanyúkáposzta, rá egy kis hidegen sajtolt napraforgóolaj, meg egy kis jóféle, házi őrölt pirospaprika. Ennyi, már lehet is rágcsálni.
 

Káposztás nyuszik és pogácsák

Egy ideje foglalkoztat a gondolat, hogy jó lenne valamiféle káposztás pogácsát sütni. Nemrégiben találtam egy igazán szimpatikus receptet, így nem sokat váratott magára a kipróbálás. A sütikiszúrókat tartalmazó zsákban a pogácsaszaggató után kutatva kezembe akadt ez a kedves nyuszi alakú is, és mivel így tavasszal épp aktuális a téma, úgy döntöttem, hogy használom ezt is. Nemcsak szép, hanem finom is lett, így húsvétra ismétlés lehet belőle.


Kenyérsütőgép üstjébe tettem a tészta hozzávalóit a felsorolás sorrendjében:

• 10 dkg vaj, késsel kisebb darabokra vágva
• 3 dl langyos víz
• 50 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt, átszitálva
• 2 teáskanál tengeri só
• 1 teáskanál méz
• 1 csomag (7 g) szárított élesztő

Dagasztás programra kapcsoltam. A tészta összedolgozása közben időnként ránéztem, hogy ha szükséges, akkor további víz, illetve liszt hozzáadásával igazítsak az állagán (most egy nagyon kevés víz kellett még, hogy puha, de nem ragadós tésztát kapjak). Amúgy a gép elvégezte a dagasztást és a kelesztést (gép hiányában kézzel is össze lehet gyúrni, majd letakarva, langyos helyen duplájára keleszteni, ez kb. 1 óra).

Közben összevágtam fél kiló (egy kis fej fele) káposztát: ezúttal nem csak szálasra faragtam a késsel, hanem utána még keresztben is megvagdostam a csomót, hogy egészen apró darabok legyenek. Vastag aljú, mély serpenyőben kevés olívaolajat melegítettem, majd rátettem az összevágott káposztát, és időnként megkeverve puhára pároltam (jóval puhábbra, mint ahogy egyébként enni szeretem), hogy a tészta kiszúrásánál könnyű legyen elvágni és ne okozzon gondot. Időnként egy kis vizet öntöttem alá, de ügyeltem rá, hogy a végére száraz legyen. Ízesítésnek pár evőkanál szójaszószt kevertem hozzá, és hűlni hagytam. (Szójaszósz hiányában lehet a klasszikus só, bors fűszerezést is alkalmazni. Nálam a szójaszószos ízesítés nagyon bevált a káposztás tésztához, azért alkalmaztam ennél is.)

A megkelt tésztát lisztezett munkalapra borítottam, és ujjnyi vastag téglalap alakúra nyújtottam. A 2/3 részén eloszlattam a párolt káposzta felét, majd ráhajtottam előbb az üres harmadot, aztán meg a vele szemköztit. Ismét kinyújtottam ujjnyi vastagra, és a másik két oldal felől is megismételtem ugyanezt. Végül megint kinyújtottam, és formákat szaggattam belőle.

Igyekeztem úgy vágni, hogy minél kevesebb köztes rész maradjon, hiszen abba összegyúráskor már belekeveredik a káposzta és nem lesz réteges. 11 nyuszi és kb. egy-egy tucat nagy meg kis pogácsa lett belőle összesen (az összegyúrt vakarcsból már csak pogácsát akartam, így kinyújtás után bevagdostam a tetejét, hogy igazán pogácsának nézzen ki). Ezeket szilikon sütőlapra raktam, hagyva némi távolságot közöttük. Vízzel megkentem, majd szezámmagot szórtam rájuk, a nyulak szemének pedig egy-egy szem zöldborsot használtam, jól benyomva (ez nem olyan csípős, mint a fekete, ha valaki ráharap; amúgy a tarkaborsból válogattam ki azt a néhány darabot).

180 fokon kb. fél óra alatt sült meg egy-egy adag (2 nagy tepsin fért el minden).

Rácsra szedve hagytam kihűlni, majd két réteg konyharuhával letakarva tároltam, míg el nem fogyott. A káposztás "tölteléknek" köszönhetően másnap sem száraz.


Az Ízek és érzések magazin 2010/1. számában olvasott Káposztás pogácsa receptből kiindulva, kisebb-nagyobb módosításokkal.

Idő: kb. 2,5 óra elteltével lehet enni, de legfeljebb 1 óra munka van vele összesen
Pénz: kb. 500 Forint az egész
Hazai alapanyagokból, a szójaszósz és a díszítés kivételével.

Paszulyos káposztaleves (vegán)

Éjszakára beáztattam 1 bögre fehér babot.

Másnap egy nagy fazékban, amiben majd az egész étel elfér, friss vízben feltettem főni. Forrás után kis lángon, fedő alatt csendesen főztem.

Amíg a bab főtt, előkészítettem a zöldségeket: Meghámoztam és kis hasábokra vagdostam 5 kis répát és 5 kis petrezselyemgyökeret (kb. fél liter lett a kettő együtt feldarabolva). Falatnyi darabkákra vágtam 1 kis fej (kb. 3/4 kg) káposztát (először jó ujjnyi vastag cikkekre szeltem, majd azokat keresztbe elvagdaltam pár helyen - mint ahogy a kelkáposzta belsejét szoktam a főzelékhez). (Konzerv babbal se lenne gyorsabb, mivel a babfőzés idejét épp kitölti a többi hozzávaló előkészítése.)

Mire ez meglett, a bab is érezhetően puhult már. Hozzáadtam a zöldségeket, valamint ízesítettem 3 kis babérlevéllel, 1/2 teáskanálnyi őrölt köménymaggal, 1 kis marék szárított majorannával (saját termés, nem annyira erőteljes aromájú, mint a bolti tasakos, de kifejezetten finom), 1 teáskanál sóval és pár tekerésnyi frissen darált tarkaborssal. Felöntöttem annyi vízzel, hogy éppen ellepje (így közel egytálételnyi sűrűségű lesz a végén - lehet persze levesesebbre venni a figurát, akinek úgy szimpatikusabb).

Miután felfőtt, kis lángon, lefedve főztem tovább. 1 evőkanál rizslisztet simára kevertem egy kis vízzel, és mikor már majdnem jók voltak a zöldségek, hozzákevertem, és együtt főztem készre. Megkóstoltam, és beigazítottam a fűszerezését.

Azon melegében tálaltam ezt a tartalmas ételt, most csak így vegán módozatban, fogyasztás előtt egy kis hidegen sajtolt napraforgóolajat csöpögtetve rá. Az eredeti szerint tejfölre kellene szedni a tányérba - a maradékból kipróbálom majd így is (egyébként jó ötlet, hogy nincs belefőzve a tejföl, mert így a fogyasztáskor ki-ki eldöntheti, hogy igényt tart-e rá).

A kiinduló receptet az Ízek és érzések magazin új (2010/1.) számában olvastam. Ott Káposztás paszulyleves néven fut, csak én sűrűbbre csináltam és alaposan eltoltam az arányt a zöldségek javára, a hagymaféléket pedig mellőztem belőle. Egyből megtetszett, hogy egy könnyed, egyszerű variáció a bablevesre, húsok és húspótlók nélkül, ráadásul minden van hozzá itthon - sőt, a télire betárazott zöldségkészletek apasztásának külön örülök.

Idő: 1 óra elteltével lehet enni, ebből kb. fél óra munka (+ a babot ne felejtsük el időben beáztatni)
Pénz: kb. 350 Ft az egész, ami 4-5 adag egytálétel, vagy bővebb lére engedve ízlés szerint több leves
Hazai alapanyagokból, a fűszerek egy része kivételével.

Paradicsomos káposzta árpagyönggyel (vegán)

A télire betárazott káposztakészlet leépítése jegyében ezt készítettem ma ebédre:


Éjszakára beáztattam 1 bögre árpagyöngyöt.

Másnap deszkán, késsel vékony csíkokra vágtam (vagyis inkább "faragtam") egy kis fej (kilónyi) káposztát.

Egy nagy, vastag aljú fazékban kevés olajat melegítettem, majd rátettem az összedarabolt káposztát, és kevergetve enyhén átpirítottam. Ezután félretoltam a káposztát, melléöntöttem az árpagyöngyöt (az áztatóvize nélkül), majd ráhúztam a káposztát és betakartam vele. Az egészre ráöntöttem fél liter natúr paradicsomlevet, meg egy kis üveg (fél literes) hámozottparadicsom-befőttnek a levét; így majdnem ellepte a folyadék, és a paradicsomlevek rostosabb része szépen fennakadt a káposztán. (Házilag eltett paradicsom hiányában adalékmentes paradicsompüré + víz + hámozottparadicsom-konzerv kerülhet bele.)

Miután felfőtt, kis lángon, lefedve az árpagyöngy megpuhulásáig főztem (kb. 20-25 perc).

A végén sóval és frissen darált tarkaborssal ízesítettem, fakanállal átkevertem, és óvatosan hozzáforgattam a félretett hámozottparadicsom-darabokat is. Ezzel már csak éppen összemelegítettem, és nemsokára tálaltam is. Ez a mennyiség 4-5 adag.

Az alapötletet Nokedlinél olvastam, köszönet érte!

Idő: 1 órán belül biztos lehet enni, és kb. a fele telik munkával (+ ne feledkezzünk meg az árpagyöngy beáztatásáról)
Pénz: kb. 250 Forint
Hazai alapanyagokból, a fűszerek kivételével.

Paradicsomos zöldségegytál lencsével (vegán)

A cím meg a kép alapján könnyedén rekonstruálható lenne ez az egyszerű étel, de kevésbé kísérletező-kedvűeknek álljon itt a leírás is, hogy hogyan készítettem.


Éjszakára beáztattam 1 bögre barna lencsét (ez most fontos, így fő meg egyszerre a zöldségekkel).

Másnap a zöldségek előkészítésével kezdtem az ebédkészítést:
Meghámoztam és kis hasábokra vágtam 2 répát és 2 petrezselyemgyökeret (kb. fél liter lett előkészítve).
Deszkán, késsel összevágtam egy kis fej káposzta felét (kb. 30-40 dkg) - ezúttal nem szálasra, hanem inkább rövidebb és szélesebb darabokra.

Vastag aljú, mély serpenyőben kevés olajat melegítettem, majd kevergetve átpirítottam rajta előbb a répát és a gyökeret, majd pár perc elteltével hozzáadtam a káposztát is, és így is pirítottam még egy kicsit.

Utána hozzáadtam 1 doboz (400 g-os) hámozottparadicsom-konzervet, meg az áztatóvizéből kiszedett lencsét. Felöntöttem annyi vízzel, hogy szűken ellepje (lehet több vizet is használni, ha valaki levest szeretne inkább). 8-10 szem tarkaborssal és 2 babérlevéllel fűszereztem, majd kis lángon, lefedve készre főztem (kb. 15 perc). A végén sóztam.

Ez a mennyiség 3 adag egytálétel, vagy sűrűségtől függően több adag leves.

Idő: egy jó fél óra elteltével lehet enni, de csak 15-20 percnyi munka (+ a lencse beáztatásáról ne feledkezzünk meg)
Pénz: kb. 300 Ft az egész
A paradicsomkonzerv olasz volt, a többi hazai. (Ez egy régebbi, akciós beszerzésből volt még, amúgy újabban házilag állítom elő ezt is, így. Ebből a házi változatból egy (720 ml-es) üveggel használtam volna hozzá.)

Káposzta-kolbász-krumpli egytál

Igazi téli fogás, cseréptálban összesütve a címben említett három hozzávaló, a felsorolás sorrendjében:

2 adaghoz felhasználtam egy fél fej (kb. 0,5 kg) káposztát (deszkán, késsel felcsíkozva), egy arasznyi darab füstölt kolbászt (bőre nélkül szeletelve) és fél kilónyi vékony héjú krumplit (alaposan megmosva, kettévagdosva). Hideg sütőben indítva 200 fokon 45 percet sütöttem, plusz 15 percet az elzárt sütőben hagytam.

Fűszerezni nem kívántam, egy megfelelően ízletes kolbász szerintem tökéletesen elintézi az ügyet. Ki-ki sózhatja a tányérján, ízlés szerint.

Savanyú káposztából talán még jobb lett volna, csak az sajnos már elfogyott, és nyers káposztám sincs már itthon annyi, hogy érdemes lenne nekiállni savanyítani. Ecetes uborka viszont szerencsére akadt a sufniban, úgyhogy ezt tálaltam mellé, hogy mégis meglegyen a savanyú.

Idő: egy jó óra elteltével lehet enni, de csak 10 percnyi munka az összerakás
Pénz: kb. 250 Forint a fenti mennyiség
Hazai hozzávalókból.

Lecsós árpagyöngy káposztával, pataki tálban (vegán)

Többféle kombinációban készítettem már ételt ezekből a hozzávalókból, s mivel mindegyik ízlett, gondoltam, nem nagy kockázat összerakni őket a pataki tálba és így készre sütni. Valóban, egy egyszerű, ízletes, vegán egytálétel lett belőlük.


Előző este beáztattam 1 bögre árpagyöngyöt, reggel pedig a pataki tálat a fedelével együtt.

Az étel összerakása: A tálból kiöntöttem az áztatóvizet, majd szétterítettem az alján a lecsepegtetett árpagyöngyöt. Megszórtam 1 teáskanál tengeri sóval. Ráöntöttem 1 üveg (720 ml-es) házi natúrlecsót. Végül deszkán, késsel keskeny csíkokra vágtam 1 kis fej (szűk kilónyi) káposztát, és ezzel betakartam az egészet.

A tál fedelének ráhelyezése után beraktam a hideg (!) sütőbe, és 200 fokra kapcsolva 1 órát sütöttem, majd 15 percet az elzárt sütőben hagytam. Ezalatt megpuhult az alján az árpagyöngy a lecsó paradicsomos "levében" (ezért nem kell alá plusz folyadék, ez bőven elég), és a káposzta is finoman megpárolódott a tetején. Ez a mennyiség 3 bőséges vagy 4 normál adag.

Idő: az összerakástól számítva kb. másfél óra elteltével lehet enni, de az előzetes áztatásról (árpagyöngy, tál) ne feledkezzünk meg; ebből csak kb. 10 perc munka összeállítani
Pénz: 300 Forintból lazán kitelik az egész (házi lecsót számolva anyagáron)
Csupa hazaiból, mindössze a só kivételével.

Halszelet citrusokkal, káposztával, középkori fűszerezéssel

A napokban a Tűzpadka blog szerzője, Sándor játékot hirdetett. A közzétett középkori recept alapján kellett elkészíteni egy ételt. Rögtön első olvasatra felkeltette az érdeklődésemet az ötlet, legalábbis ami a fűszerezést és az alap ízvilágot illeti. Az pedig, hogy nincsenek megadva mennyiségek, engem egyáltalán nem zavar, mert ha vannak is, legtöbbször úgyse tartom be. Az alapprobléma inkább az volt, hogy se a tyúk, se a hagyma nem megy nálam, amivel szépen ki is lőttem a két fő hozzávalót. No de hogy legyen mit fűszerezni, gyorsan kerestem is helyettük olyat az általam szívesen fogyasztott és itthon pillanatnyilag fellelhető belevalók közül, amivel jól el bírom képzelni azt az édeskés-savanykás-télies ízesítést. Így választottam húsnak halat (busa szeleteket), zöldségnek pedig édes fehérkáposztát. S miután kitaláltam a hozzávalókat, és már úgyis eléggé eltértem az eredetitől, nem átallottam az elkészítés módjában is a saját fejem után menni: cseréptálba összerakva pároltam-sütöttem meg egyben az egészet. S bár így azt nem tudtam meg, hogy az eredeti milyen lett volna, azt viszont igen, hogy ez az átalakított változat nagyon finom!



Előző este kivettem a fagyasztóból 4 busaszeletet (kb. 70-80 dkg), hogy felengedjen.

Az étel elkészítését pedig azzal kezdtem, hogy beáztattam az Európa tálat (belül mázas cseréptál) a fedelével együtt, valamint egy bögrében 2 marék mazsolára öntöttem kb. 2 dl fehérbort.

Ezután 1 közepes fej (úgy kilónyi) káposztát előbb félbe, majd deszkán, késsel vékony csíkokra vágtam, kikerülve a torzsáját (azt utána nyersen elropogtattam, mikor már sült az étel).

A cseréptál aljából kiöntöttem a vizet, majd beleraktam a káposztát, és összeforgattam az alábbi fűszerekkel: 1 teáskanál só, némi frissen darált bors, 1/2 teáskanálnyi gyömbérpor, 1 teáskanál sáfrányos szeklice, 1/4 teáskanál őrölt szegfűszeg, plusz a beáztatott mazsola a fel nem szívott borral együtt. A tetején elrendeztem a vízzel leöblített halszeleteket, majd enyhén sóztam őket. Meghámoztam és karikákra vágtam 2 citromot és 1 narancsot, és elosztottam a darabokat a halszeletek tetején. Végül rászeleteltem néhány deka hideg vajat.

Ráraktam a tál fedelét, majd az egészet be a hideg (!) sütőbe. 200 fokra kapcsolva 1 órán át sütöttem, meg még 15 percig az elzárt sütőben hagytam. Kíváncsian vártam, mi sül ki belőle - az illata mindenesetre reményekre adott okot!

Tálaláskor a tányérra emeltem egy halszeletet a rajta lévő citrusokkal együtt, mellé halmoztam a fűszeres káposztát, és megcsorgattam az egészet egy pici akácmézzel (tényleg csak picivel, nem kell desszertbe átmenni).

Igazán különleges, kifejezetten harmonikus ízű étel lett. Tetszik, ahogy felbukkannak benne az alapízek, az enyhén sós káposztában ott vannak az édes mazsolaszemek, a szintén picit sózott halszeleteken a savanyú citromkarikák, az édes narancsszeletekkel karöltve, s bár meghámoztam őket, azért a héjukból egy enyhe kesernyés beütés megmaradt (abszolút nem bántóan). Mindehhez nagyon jól illik a gyömbér és a szegfűszeg aromája, és helyenként a mézcseppek édessége. Fehérbort is el bírok képzelni kísérőjének, de én most egy üveg fehér mustot hoztam fel hozzá a sufniból - kifejezetten jólesett utána az édes szőlőlé.


A következő próbálkozáshoz szerzek igazi sáfrányt, és azt használok a sáfrányos szeklice helyett (természetesen jóval kisebb mennyiségben).
Vega változatban kihoznék belőle egy olyat, hogy a káposztát vastag aljú, mély fazékban, időnként megkeverve párolnám meg egy kis vajon (illetve vegán módozatban olívaolajon) az ízesítőkkel, citromkarikák helyett egy kis citromlevet adva hozzá a végén. Közben pedig birsalmát sütnék, és azzal tálalnám (valahogy így, csak a vöröskáposzta helyett lenne ez a fűszeres-mazsolás fehér, és innen se hagynám le a pici mézet a tálaláskor).
Alkalomadtán azért tyúkkal is megkóstolnám, de ahhoz mindenképpen jó házi tyúk kell, no meg valaki, aki megsüti (erről én határozottan lemondanék, de a káposztát szívesen elkészítem hozzá).

Idő: jó másfél óra elteltével lehet enni, de csak kb. 20 percnyi munka összerakni (a hal kiolvasztásáról viszont ne feledkezzünk meg!)
Pénz: kb. 1000 Ft a fenti mennyiség, ami 2-3 bőséges vagy 4 mérsékelt adag (menüsor részeként)
Alapvetően hazaiból, a fűszerek és a citrusok kivételével.

Birsalmával rakott káposzta

Avagy mi történik, ha már sorban állnak az "önkéntes" (közelgő romlás első jeleit mutató, tehát felhasználásra önként jelentkező) birsalmák, és a betárazott "mini" káposztákkal is kellene már kezdeni valamit, viszont nem igazán érek rá hosszasan dolgozni az ügyön:

Beáztattam az Európa tálat (olyan, mint a pataki tál, csak mázas a belseje) úgy fél órára. Ökölnyi káposztákat, most 2 fej vöröset és 1 fehéret felcikkeztem úgy, hogy középen a torzsa összetartsa az egyes darabokat. 2 ökölnyi birsalmát megmostam, magházát eltávolítottam, majd húsát vékony szeletekre vágtam.

A tálból kiöntöttem az áztatóvizet, majd belesorakoztattam a felaprított alapanyagokat. Felváltva raktam a kétféle káposztát, egyik sorban a vörös, másik sorban meg a fehér daraboknak fordítva lefelé a szélesebb részét, közéjük pedig egy-egy birsszelet került. A kimaradó darabokat pedig körben és a két sor között rendeztem el, majd a tetejére raktam a szeleteléskor leesett kisebb káposztadarabkákat, plusz rászeleteltem még 1 ökölnyi birsalmát.

Ráöntöttem kb. 1 dl vörösbort (az alkoholtartalma elpárolog, de akit zavar, használjon mustot, vagy végső esetben vizet), rádobtam 5 szem szegfűszeget, és megcsorgattam egy kevés (1 evőkanálnyi) olívaolajjal. Rátettem a tál fedelét, majd be a hideg (!) sütőbe. 200 fokra kapcsolva 1 órát sütöttem, majd az elzárt, de még forró sütőben hagytam úgy egy negyed órát.

Fantasztikus illata lett az összepárolódott ételnek, és a látvány sem utolsó, ahogy a bor és a vöröskáposzta megszínezte a halványzöld káposztacikkeket és a sárgás birsszeleteket. Az íze sem maradt el a várakozástól, így egy nagyon finom vegán egytálétel lett a jutalmam. Szerintem ez így jó, ahogy van, de aki igényli hozzá a húst, külön süssön serpenyőben valami könnyebb fajtát (pl. halat), és körítse ezzel a színes-illatos kavalkáddal. (Ez egy egyszerűen megvalósítható és mindenki megelégedésére szolgáló megoldás arra az esetre is, ha vegetáriánus és húsos ételt is kell tálalnunk.) A borból ittam utána egy kis pohárral.

Szerencsére bőségesen maradt még olyan birsalmám is, ami jól bírja a tárolást, így az ünnepekkor akár ismétlés is lehet ebből az egyszerű, mégis különleges fogásból.

Idő: kb. másfél óra elteltével lehet enni, de csak 15 perc az összerakás, utána nincs vele teendő
Pénz: 400 Ft a fenti mennyiség, ami 3 adag vegán főétel vagy 4-5 adagnyi köret
Természetesen hazaiból, a szegfűszeg kivételével.