Sajtos makaróni karfiollal (laktovegetáriánus)

Mivel a sima sajtos makaróni nagy népszerűségnek örvend nálunk, gondoltam, nem nagyon nyúlhatok mellé ezzel a zöldséges változattal sem. Ízletes és kiadós ebéd lett, és a maradékot se kellett sokáig kerülgetnem, mert jóízűen megettük vacsorára.

Hozzávalók 4 személyre

• 1 közepes fej karfiol (kb. 80 dkg)
• 25 dkg tojásmentes csőtészta
• 2,5 dkg vaj
• 2 evőkanál Graham-liszt
• 2 teáskanál őrölt mustármag (vagy helyette 1-2 evőkanál mustár)
• 4,5 dl tej
• 10 dkg sajt (füstölt, fűszeres házi sajtot használtam)
• só
• bors
• 1 evőkanál olaj

Kisebb falatnyi rózsákra szedtem a karfiolt, és forró, enyhén sós vízbe dobva roppanós-puhára főztem (kb. 5 perc, ha torzsa részébe már épp belemegy a villa, akkor jó). Szűrőkanállal kiszedtem és félretettem. Utána ugyanebben a vízben megfőztem a tésztát is.

Közben vastag aljú, mély serpenyőben megolvasztottam a vajat, és enyhén megpirítottam rajta a liszt és a mustármag keverékét, majd állandó kevergetés mellett hozzácsorgattam a tejet, és megvártam, míg besűrűsödik. A tűzről levéve sóztam, borsoztam (legyen erősen fűszeres, a karfiol és a tészta sokat elvesz majd belőle), és belekevertem a lereszelt sajt kb. 2/3-át (ha mustárpor helyett mustárt használunk, azt is ekkor adjuk hozzá). Végül óvatosan beleforgattam a főtt karfiolt és a tésztát.

Vékonyan kiolajoztam egy közepes (20 x 30 x 5 cm-es) tepsit, és beleöntöttem az egészet. Megszórtam a tetejét a maradék sajttal, és 180 fokos sütőben 20-25 perc alatt összesütöttem. Melegen tálaltam, de a maradék kihűlve is ízlett.

Tipp: a karfiolnak a torzsáját sem kell eldobni, ugyanúgy ízletes, mint a rózsái, és ha vékony szeletekre vágjuk, akkor meg is puhul ugyanannyi főzéstől. Csak lent a levelek tövénél kell lehámozni róla a rostos részt.


Forrás: GoodFood, 2012. október
 

Sajtmártásos karfiol (laktovegetáriánus)

Semmi extra, de azért itt a helye, mert nagyszerű kis hétköznapi ebéd. Azt meg mindenki döntse el ízlés szerint, hogy előny vagy hátrány, hogy határozottan érezni benne a karfiol ízét. Aki hozzám hasonlóan úgy gondolja, hogy előny, csak az olvasson tovább!

Hozzávalók (vegetáriánus főételnek 2 személyre)
1 közepes fej (kb. kilónyi) karfiol
2-3 evőkanál vaj vagy ghí
2 púpozott evőkanál Graham-liszt
1 teáskanál őrölt mustármag (vagy 1 evőkanál mustár)
1/2 liter tej
só, bors
10 (de inkább 15) dkg sajt (már megint házisajtot használtam cheddar helyett...)

Rózsáira szedjük a karfiolt, majd falatnyi darabokra vagdossuk. (Az ilyenkor kapható karfiolok még nem öregek, a torzsájuk is ehető, sőt, az igazán friss példányoknak a levelei is.) Annyi enyhén sós vízben, amennyi ellepi, roppanós-puhára főzzük (ellenőrzése: egy torzsadarabba villát szúrunk, ha tanúsít ugyan némi ellenállást, de belemegy, akkor jó).
Amíg a karfiol fő, elkészítjük a sajtszószt. Vastag aljú, mély serpenyőben megolvasztjuk a vajat, és állandó keverés mellett habzásig pirítjuk rajta a lisztet és a mustármagot. A tűzről félrehúzva apránként hozzáöntjük a tejet, közben folyamatosan keverve, hogy ne legyen csomós. Kis lángon sűrűsödésig főzzük, továbbra is kevergetve. Végül sóval és borssal ízesítjük, valamint belekeverjük a lereszelt sajt kb. 2/3-át.
Közepes tepsibe (kb. 20 x 30 cm) rakjuk a leszűrt karfiolt, ráöntjük a sajtszószt, majd rászórjuk a maradék reszelt sajtot. 170 fokon kb. 20 percig sütjük, amíg szépen megpirul a teteje.

Forrás: GoodFood 2012. május (Sajtmártásos brokkoli és karfiol - így még tarka is lenne, viszont számomra a karfiol sokkal elérhetőbb, és a lényeget magában is tudja)

Kakukkfüves karfiolleves (vegán vagy laktovega)

Annyira kedvező áron jutottam a piacon gyönyörű karfiolhoz a hétvégén, hogy nem is csak egy fejet vettem, mert tudtam, hogy úgysem fog ránk romlani, és meg se unjuk. Az egyikből paprikás lett tegnapelőtt, most meg levest készítettem a másikból. Szeretem, amikor még olyan zsengék, hogy a leveleiket meg a torzsájukat is nyugodtam el lehet fogyasztani, mert ezek is ugyanolyan kellemes karfiolízűek, mint a többi rész, és még csak véletlenül sem fásak alul sem. Ebben a levesben ráadásul nem is látszik mindez, mert sűrítőanyagként, összeturmixolva van benne. Így lesz ez egy könnyű, ízletes fogás, és mellékesen még a "hulladékot" is értelmesen felhasználtuk.

Kakukkfüves karfiolleves

(vegán recept)

Hozzávalók 4-5 adaghoz
1 közepes fej karfiol, 3-4 közepes szem krumpli, víz, 1 evőkanál sós paprikakrém, 1 csipet őrölt köménymag, 1 babérlevél, 1 kis csokor kakukkfű, só, 2 evőkanál hidegen sajtolt olaj, tányéronként 1-1 evőkanál fehérborecet vagy citromlé (elhagyható)

Elkészítése
A karfiolt rózsáira, majd falatnyi darabokra szedjük. A torzsáját és az ép leveleit sem dobjuk ki, hanem összeaprítjuk. A krumplit meghámozzuk és vékony szeletekre vágjuk. Az előkészített zöldségeket feltesszük főni annyi vízben, amennyi bőven ellepi őket. Hozzáadjuk a paprikakrémet, a köményt és a babérlevelet is. Körülbelül 10-15 perc elteltével, amikor a karfiol már roppanós-puha, a nagyobb, szebb karfiolrózsákat kiszedjük egy tányérra, a többit pedig puhára főzzük (kb. 10 perc). A tűzről levéve eltávolítjuk belőle a babérlevelet, botmixerrel pürésítjük, majd visszatesszük bele a karfiolrózsákat és beletépkedjük a kakukkfűleveleket. Lefedve állni hagyjuk, míg ehetőre hűl. Ekkor ízlés szerint utánasózzuk, valamint belekeverjük az olajat, és tálaljuk. Így is finom, de a savanykás ízek kedvelői tegyenek az adagjukba egy kis fehérborecetet vagy citromlevet is.

Tippek
Ha akarjuk, kevés tejjel vagy tejföllel/joghurttal is dúsíthatjuk a levét (így laktovegetáriánus fogás lesz).
A kakukkfű szerintem nagyon illik hozzá, de ha nincs friss, szárított helyett inkább használjunk valami más friss zöld fűszert, mondjuk petrezselyemzöldet (és persze ennek megfelelően nevezzük át az ételt).
 

Karfiolos újkrumplipaprikás (laktovega vagy vegán)

Ezt a finomságot Isti készítette ma ebédre, én csak az útmutatást adtam hozzá, mikor elakadt. Télen rendszeresen főzött igazán kiváló káposztás paprikás krumplit, meg a vöröslencse-paprikása is ellenállhatatlan, úgyhogy nem volt nagy kockázat rábízni a dolgot. Ezúttal karfiol és krumpli került a hátizsákomba a hétvégi piacoláskor, s mivel külön-külön finomak így elkészítve, meg együtt is kedvelem őket más ételekben, gondoltam, egy közös paprikásban is jól megférnek majd. Isti úgyis nagy kedvelője a műfajnak, és én sem vetem meg, ha arról van szó. Most a télinél jóval könnyedebbre vettük a fűszerezést, és vegamix helyett egy-egy szál friss zöldséggel dúsítottuk a karfiolos-krumplis alapot. Isti, mint mondja, ezt most még nem érzi igazán a saját receptjének, de legközelebb már egyedül is meg tudná csinálni. Főleg, ha lesz honnan kipuskázni a mennyiségeket, úgyhogy íme:

Karfiolos újkrumplipaprikás (laktovegetáriánus vagy vegán recept)

Hozzávalók (4-5 bőséges adaghoz): 1 közepes fej karfiol, 1 bő kiló újkrumpli, 1 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyemgyökér, 1 kis jégcsapretek (elhagyható), 2-3 evőkanál ghí (vagy vaj, vagy vegánoknak hidegen sajtolt napraforgóolaj), 2 evőkanál sós paprikakrém, 1 evőkanál pirospaprika, 8 dl víz, 1 csokor kakukkfű (vagy más friss zöld fűszer, legegyszerűbb esetben petrezselyemzöld).

Elkészítése:
A gyökérzöldségeket meghámozzuk, a karfiolt rózsáira szedjük. Alaposan megmossuk, lecsepegtetjük, és kisebb falatnyi darabokra vagdossuk őket. Egy vastag aljú, lefedhető lábasban felmelegítjük a ghít, és kevergetve enyhén átpirítjuk rajta az előkészített zöldségeket (kb. 5 perc). Felöntjük vízzel (nem szükséges, hogy ellepje, a zsenge zöldségek a gőzben is megpárolódnak), hozzáadjuk a paprikakrémet és az őrölt paprikát, és miután felmelegedett, kis lángon, lefedve nem túl puhára pároljuk, közben egyszer óvatosan megkeverjük (kb. 15, legfeljebb 20 perc; elsősorban a krumplit ellenőrizzük, az ne legyen recsegős). A végén beleszórjuk az összetépett zöld fűszert, és a láng elzárása után még lefedve állni hagyjuk egy kicsit.

Tipp: a zsenge karfiolnak a torzsáját és a leveleit is nyugodtan belevághatjuk, ugyanolyan ízletesek, mint a rózsák.

Jó étvágyat!

Tejben-vajban sült morzsás zöldség (laktovega)

Így nyár elején nagyon szeretem a friss, zsenge zöldségből készített egyszerű egytálételeket. Ezek úgy maguktól ízletesek, és végtelenül jól lehet variálni az összetételt. Most például ezt a sültet készítettem, némi maradékfelhasználást is beleépítve:

Rózsáira szedtem és falatnyi darabokra vágtam 1 kis fej karfiolt, a zsenge torzsájával együtt. Lesikáltam és falatnyi kockákra vágtam kb. ugyanennyi újkrumplit is (hullámos szeletelővel, hogy girbegurba felületük legyen ezeknek a daraboknak is). Vastag aljú, mély serpenyőben felolvasztottam pár deka ghít (tisztított vaj; ha nincs, helyettesítsük simával), és kevergetve enyhén átpirítottam rajta az előkészített zöldségeket. Felöntöttem 1 bögre (2,5 dl) zsíros tejjel, hozzáadtam 1/2 teáskanál sót, és kis lángon, lefedve addig pároltam, míg érezhetően puhulni kezdett minden. Hozzáadtam 1 csokor kakukkfű leveleit, valamint 3 marék rusztikus kenyérmorzsát (szikkadt kenyér húsdarálón áthajtva, átszitálás nélkül). Óvatosan összeforgattam, majd addig sütöttem, míg az alján pirulni kezdett a morzsa (jónéhány perc, mivel a tejtől átnedvesedett). Megint átforgattam óvatosan, hogy további részek pirulhassanak meg a morzsából. A végére legyen eléggé pirult, de még ne legyen száraz. Eddigre a zöldségek is puhára párolódtak. Nem túl fotogén, de finom! 2 adag.
 

Morzsás zöldbab fűszeres tejföllel (lakto-vega)

Eddig csak karfiollal ismertem - és készítettem is - ezt az ételt ("karfiol lengyelesen"). Most zöldbabbal említette egy rokon, és ráadásul finom, saját termésű zöldbabot is adott egy nagy zacskóval. Így nem volt más hátra, mint kipróbálni:


4 jó marék zsenge zöldbabot megmostam, végeit levágtam, majd enyhén sós vízben roppanós-puhára főztem. Közben egy serpenyőben kevés olajon morzsát pirítottam (morzsa = házi barnakenyér maradékok kiszárítva, húsdarálón áthajtva, átszitálva - ehhez az apraját használtam). A natúr zöldbab és a natúr morzsa mellé fűszeres tejfölt készítettem: kb. 2,5 dl zsíros tejfölt ezúttal sóval, frissen darált tarkaborssal és pirospaprikával kevertem össze (ízlés szerint lehet más fűszereket is használni). A megfőtt babot leszűrtem, óvatosan beleforgattam a morzsába, ami meg nem tapadt rá, azt tálaláskor rászórtam, végül megcsorgattam a tejföllel. 2 bőséges adag.

Idő: babtisztítással együtt jó fél óra
Pénz: kb. 300 Forint
Hazai alapanyagokból.

Karfiol-krumpli egyveleg pataki tálban

Annyira ízlett a múltkor a pataki tálban sütött karfiol, hogy megint abban készítettem el. Ezúttal nem gabonaféle, hanem krumpli került mellé szénhidrátnak, és minimális fűszerezésnek egy kis kakukkfű. A kész sültet aztán ízlés szerint lehet vegán vagy tejes változatban, illetve akár húsétel köreteként is fogyasztani.

Előszöris beáztattam a pataki tálat a fedelével együtt.

1 közepes fej (1 kilónyi) karfiolt rózsáira szedtem, a nagyobbakat falatnyi darabokra vágtam. Mivel a torzsája sem volt kemény (ezt vágásnál lehet érezni), ezt is beledaraboltam. Nem meglepő módon ez is karfiolízű, ugyanúgy puhára párolódik, mint az étel többi része, kár kidobni (még akkor is, ha komposztba lesz, nem a kukát tömjük vele).

Kiválogattam 1 kilónyi vékony héjú, apróbb szemű krumplit. Alaposan megmostam, lecsepegtettem, majd cikkekre vágtam, így mindegyik darabhoz jutott héj is. (Kisebb tojásnyi krumplikból 8 cikket kanyarítottam, így ezek is falatnyi darabok lettek.)

Vágtam egy csokor friss kakukkfüvet, és letépkedtem a leveleit. (Friss hiányában szárított is jó.)

Kiöntöttem a tálból az áztatóvizet (jó lesz még kézmosóvíznek vagy virágokat locsolni), majd beleraktam az előkészített karfiolt és krumplit, rászórtam a kakukkfűleveleket, és összeforgattam. Megcsorgattam a tetejét egy kis olívaolajjal, majd rátettem a tál fedelét.

Hideg sütőben indítva (a tál miatt fontos!) 200 fokon 1 órát sütöttem, meg még 15 percig az elzárt sütőben hagytam. Ennyi idő alatt finoman megpárolódott az egész.

Vegán változat: A tányérra szedett zöldségekre kevés citromlevet csepegtettem (1 kis citrom leve elég az összeshez), és így ettem. Sózni se kívántam, inkább élveztem a hozzávalók saját ízét, amit remekül kihozott a pataki tál.

Tejes változat: A darabokat natúr joghurtba mártogattam (vagy tejfölbe is lehetett volna). Természetesen fűszerezni is lehetett volna a mártogatót, ízlés szerint. (Nagyságrendileg 2 kis vagy 1 nagy doboz joghurt/tejföl elég az összeshez.)

Húsos változat: Köretként. (Ezt nem próbáltam ki, de ha úgy jönne ki, simán feltálalnám hús mellé. Így nem kell teljesen külön főzni mindenkinek, és a vágyódás sincs, hogy bezzeg a másik menüváltozat mennyivel izgalmasabb.)

Ez a mennyiség 3-4 adag vegetáriánus főétel vagy 5-6 adagnyi köret.

Idő: kb. másfél óra elteltével lehet enni, de csak 15 percnyi munka van vele az elején
Pénz: Aktuális piaci zöldségárakkal számolva kb. 250 Forint az alap, ahhoz jön a választott kiegészítő és esetleg fűszerek ára (vagyis a teljes mennyiség vegánul kb. 300 Ft, a tejes változatban kb. 400 Ft). Egyszóval: olcsó.

Szerzetesek eledele

Régen kinéztem már magamnak ezt az ételt, de valamiért mindig elmaradt az elkészítése. Pedig tulajdonképpen nincs benne semmilyen extrém hozzávaló, a szójaszósz sem egy beszerezhetetlen dolog manapság (bár a karamellel színezett változatokat inkább visszateszem a boltban). Több helyen is olvastam receptet, végül alapvetően a legszimpatikusabbat követve (köszönöm, Duende!), de a saját ízlésemhez és az aktuális lehetőségekhez igazítva így készítettem:

Előszöris feltettem párolódni a köretnek szánt barna rizst (részletes leírás itt).

Utána előkészítettem az összes zöldséget, mert gyors egymásutánban kellenek, meg folyamatos felügyeletet is igényel majd a készülő étel. Külön-külön tálakba raktam őket, mert nem egyszerre kerül a fazékba mind.

Nálam most a következő zöldségekből állt össze az étel:

• 3 répa, 3 petrezselyemgyökér, 1 pasztinák, 1 cékla - meghámozva, kis hasábokra vágva (összesen kb. 1 liter lett előkészítve) (pasztinák hiányában egy kis zellert használnék)
  
• 5 nagy kelkáposztalevél (egy nagy káposzta külső leveleiből), a vastag erei nélkül kis négyzetekre vagdosva
• 1 kis (ökölnyi) karfiol rózsáira szedve, a torzsája felkockázva, plusz a kellevelek erei szintén felkockázva (mindegyiket elég zsengének tartottam ahhoz, hogy megpárolva jó legyen majd)
• 1 kis (ökölnyi) káposzta kb. fél centi széles csíkokra szelve, torzsástul
• 1 marék gombatönk, felcsíkozva (csak mert épp volt itthon)
• 1 nagy marék csicsóka felcsíkozva

Öntöttvas wok hiányában egy nagy, vastag aljú fazékban, amibe kényelmesen belefér majd minden, kevés olajat forrósítottam, majd hozzáadtam a gyökérzöldségeket, és kevergetve pirítottam egy kicsit. Aztán hozzáadtam a karfiolt, majd némi idő elteltével a kétféle káposztát.

Mikor már oda akart volna sülni, felöntöttem kb. 2 dl vörösborral, meg ízesítésnek került bele 4 evőkanál szójaszósz, egy kevés gyömbérpor és egy pici barnacukor (részemről a sózást nem kívántam, szerintem a szójaszósz sóssága elég volt neki). (Legközelebb talán a csípős paprikát is bevállalom :)

Tovább folytattam a kevergetve pirítást, amíg érezhetően puhulni kezdett minden.

Csak ezután adtam hozzá a gombát és a csicsókát.

1 púpozott evőkanál kukoricakeményítőt elkevertem egy kis vízzel, felöntöttem 1 bögre mennyiségűre, majd a készülő ételhez adtam. Nemsokára besűrűsödött, sőt, elkelt neki még 1 bögre víz, hogy a szósz ne túl vastagon vonja be a zöldségeket (tehát fél liternyi víz ment bele összesen).

Ezzel még összefőztem, aztán gyorsan elzártam alatta a gázt, hogy még kellemesen roppanós maradjon minden.

Tálaláskor a tányérra raktam a megpárolt barna rizst, majd kihúztam körbe a szélére, hogy középre rakhassam a zöldségeket.

A fenti mennyiség 4 adaghoz elegendő. Kettő fogyott így, barna rizzsel (ehhez 1 bögre rizst főztem meg), a másik kettőhöz pirított tésztát készítettem másnap: kifőztem 16 deka összetört spagettit a szokásos módon, majd vastag aljú, mély serpenyőben olajat forrósítottam, rátettem a lecsepegtetett tésztát, és időnként megkeverve átpirítottam; 1 evőkanálnyi szójaszósszal ízesítettem.

Ritkán készítek ilyen ázsiai ízvilágú ételeket, így különleges ebéd volt ez a hétvégén. Szerintem nagyon jót tett neki a cékla, és a csicsóka ilyetén felhasználása is ötletes. Őszi-téli zöldségekből változatosan összeállítható, könnyű, de laktató fogás. Biztos nem utoljára készítettem!

Idő: egy jó óra elteltével lehet enni, és sajnos végig van vele teendő
Pénz: kb. 500 Forint a 4 adag zöldség + a választott köret ára (akárhogyis, kb. 700 Forintból kitelik a 4 bőséges adag étel)
Alapvetően hazaiból, az ízesítők kivételével. Nem is rossz egy kínai jellegű ételhez!

Karfiol árpagyönggyel, pataki tálban

Káposzta helyett ezúttal karfiollal készítettem el ezt a jól bevált fogást:

1 közepes fej (úgy kilónyi) karfiolt használtam fel hozzá, rózsáira szedve. Nagyon finoman megpárolódott az árpagyöngy tetején a tálban, sokkal jobb íze lett így, mint akár főzve, akár serpenyőben párolva. Most a legegyszerűbben, vegán módozatban készítettem, de egy kis (füstölt) sajtot határozottan el tudok képzelni a tetején.

Idő: kb. másfél óra elteltével lehet enni (+ ne felejtsük el az áztatást), de csak negyed óra munka van vele
Pénz: 200 Forint az egész, ami 3 bőséges vagy 4 normál adag
Hazai alapanyagokból.

Krumpli-karfiol rakottas (vegán)

1 közepes fej karfiolt kis rózsákra szedtem. Utána krumplit hámoztam, majd szeleteltem (hullámosra, hogy majd jobban tapadjon rá a szósz), annyit, hogy körülbelül az előkészített karfiollal egyforma mennyiségű legyen (nekem most egy három literes tál lett velük teli).

Kevés olívaolajon enyhén átpirítottam 3 púpozott evőkanál rizslisztet, majd állandó keverés mellett apránként felöntöttem vízzel (így nem lett csomós, pedig csak egy sima kanállal kevertem). Kb. fél liter víz kellett ahhoz, hogy egy tejföl-sűrűségű massza legyen. 1 teáskanál sóval és 1 teáskanál kurkumával ízesítettem. (Lehet bátran fűszerezni, ne legyen rizses íze, meg a zöldségek úgyis sokat elvesznek az erejéből.)

Egy nagy tepsibe raktam az előkészített zöldségeket, majd eloszlattam rajtuk a mártást, és a kanállal óvatosan összeforgattam, hogy mindenhol bevonja vékonyan.

180 fokon 40 perc alatt sült meg, előmelegítés nélkül. A zöldségek előfőzését/párolását kihagytam, így sokkal intenzívebb a saját ízük a kész ételben, és vajpuha állag helyett inkább haraphatók.

Tálaláskor megszórtam egy kis őrölt csemegepaprikával, meg petrezselyemzöldet morzsoltam a tetejére. Ez a mennyiség 3 bőséges adag főétel, vagy 4 adagnyi köret.

A kiindulópont Renáta Rakott karfiolja volt, csak az elkészítését cseréltem az ennél a fűszeres tejfölös receptemnél már jól bevált módra. Nyilván bármelyiknek tetszőlegesen választható meg a fűszerezése, így a tejes mellett most már egy vegán változat is van a repertoáromban.

Idő: egy jó óra a tálalásig, de csak 20-25 percnyi munka
Pénz: kb. 150 Ft a fenti mennyiség, persze csak karfiolszezonban
Hazai alapanyagokból, a fűszerek kivételével.

Karfiolfőzelék

1 nagy fej karfiolt falatnyi rózsákra szedtem. Vastag aljú, mély serpenyőben 1-2 evőkanálnyi olajat forrósítottam, majd hozzáadtam a karfiolt, és egy falapáttal gyakran megkeverve addig pirítottam, amíg egy kis színt kapott (pár perc; ha már nem egészen friss a karfiol, akkor érdemes jobban odafigyelni). Ezután felöntöttem 1 bögre vízzel, és kis lángon, lefedve roppanós-puhára pároltam. Az állag ellenőrzéséhez egy nagyobb darabnak a torzsa részébe szúrtam egy villát: ha járja, akkor már jó. Sóval, frissen darált borssal és pirospaprikával fűszereztem - mehet bátran, elég sokat felvesz. Megszórtam 1-2 evőkanálnyi kukoricaliszttel, majd ráöntöttem 1 kis pohár (175 g-os) kefírt, és óvatosan összeforgattam. (Vegán változatban is készíthető, a kefír helyett vízzel felöntve, és pár csepp citromlével biztosítva az enyhe savanykás ízt.) Megvártam, míg besűrűsödik. (Ízlés szerint további kukoricaliszt, illetve víz hozzáadásával lehet rajta igazítani, ha nem tetszik az állaga. Valamint aki a kevésbé darabos főzelékeket kedveli, nyugodtan összetörheti a párolt karfiol egy részét, egyszerűen villával vagy krumplinyomóval.) Most csak magában tálaltam ezt a könnyű főzeléket, de tetszőleges feltéttel is ki lehet még egészíteni. Ha pedig tartalmasabbra szeretnénk készíteni, akkor a karfiol egy része krumplikockákra cserélhető. 2 adag.

Idő: kb. 25 perc a tálalásig
Pénz: kb. 170 Ft a 2 adag, a krumplis változat meg még olcsóbb
Magyar alapanyagokból (na jó, a bors meg a tengeri só kivételével, de ennyi belefér :)

Citromos-gyömbéres zöldségegytál

Az itthon épp fellelhető friss zöldségekből készítettem ezt a friss, nyári ízvilágú egytálételt. Került bele 1 csomó répa, 1 csomó petrezselyemgyökér, 1 marék zöldbab, 6 kis krumpli, 1 kis karfiol és 1 paprika (összesen 2 púpozott tányérnyi volt előkészítve). Ezek összeaprításával kezdtem, majd a paprika kivételével a többit kevés olívaolajon, kevergetve átpirítottam. Felöntöttem 1 pohár vízzel, és kis lángon, lefedve pároltam. Sóval, pár tekerésnyi frissen darált tarkaborssal és egy fél teáskanálnyi őrölt gyömbérrel ízesítettem. Mikor már majdnem puha volt mind, a paprikát is hozzáadtam, és együtt pároltam készre (én úgy szeretem, ha a krumpli éppen puha és egy kicsit még roppanós a többi zöldség). A végén hozzákevertem a petrezselyem összevágott zöldjét, valamint 1 citrom kifacsart levét. 2 bőséges adag.

Az alapötletet Nana Nyári zöldséglevese adta, csak én még mindig az egytálételnyi sűrűséget kedvelem inkább, ezúttal vegánul.

Idő: 35 perc a tálalásig, ebből kb. 20 perc munka
Pénz: kb. 200 Ft a 2 adag (jó kör volt a piacon)
A citrom és a fűszerek kivételével magyar hozzávalókból, egyenesen a kistermelőktől beszerezve.

Krumpli-karfiol-zöldbab saláta

Fél kilónyi közepes krumplit héjastul megfőztem enyhén sós vízben.

Közben előkészítettem negyed kilónyi zöldbabot: végeit levagdaltam, majd a csöveket 2-3 centis darabokra vágtam. Szintén negyed kilónyi karfiolt levágtam a torzsájáról, és a rózsákat falatnyi darabokra szedtem. Mély serpenyőben kevés olajat forrósítottam, majd rátettem a babot és a karfiolt, és gyakori kevergetés mellett enyhén átpirítottam. Aztán öntöttem rá kb. 1 dl vizet, és lefedve, kis lángon roppanós-puhára pároltam, időnként megkeverve (a végére pont elfőtt az a kicsi leve).

A főtt krumplikat meghámoztam, felkockáztam, és óvatosan összeforgattam kb. 1 dl fehérborral (ennyit gond nélkül magába szívott). (Szerintem nagyon kellemes ízt ad neki a bor, de akit zavar az alkoholtartalom, nyugodtan kihagyhatja. Ebben az esetben annyit egyszerűsítenék a recepten, hogy nem külön főzném meg a krumplit, hanem felkockázva feltenném párolni, majd valamivel később adnám hozzá a babot és a karfiolt, és együtt párolnám készre.)

Az öntethez összekevertem 1 kis pohár (175 g) natúr joghurtot, ugyanennyi tejfölt, kevés sót, összevágott kaporleveleket és némi citromlevet (egy fél citromból levágtam 2 szeletet a díszítéshez, a többit meg belefacsartam az öntetbe).

Tányérra rétegeztem a zöldségeket, rákanalaztam az öntetet, majd citromkarikákkal és paprikacsíkokkal díszítettem. Főételnek 2 adag volt.

Az ötletadó receptet az Éden Étterem honlapján található gyűjteményben olvastam.

Idő: kb. 40 perc az elkezdéstől a tálalásig
Pénz: kb. 350 Ft a 2 adag (az aktuális, helyi piaci árakon számolva a zöldségeket)
A citrom kivételével magyar hozzávalókból.

Árpagyöngyös karfiolpaprikás

Beáztattam 1 bögre (2,5 dl) árpagyöngyöt (most csak egy jó órára, amúgy ha időben kitalálom, hogy ezt akarok főzni, akkor éjszakára a legjobb). Az áztatásra azért van szükség, mert így sokkal hamarabb megfő, ráadásul épp egyszerre a karfiollal.
2 pici fej karfiolt rózsáira szedtem; a nagyobbakat még elvágtam, hogy falatnyi darabok legyenek. Mivel a torzsája sem volt túl rostos, azt is hozzákockáztam, meg a zsenge leveleit is összeaprítottam.
Vastag aljú, mély serpenyőben kevés olajat forrósítottam, majd enyhén átpirítottam rajta a karfiolt, gyakran kevergetve. Hozzáadtam a nagyjából lecsepegtetett árpagyöngyöt, majd felöntöttem 2 bögre vízzel. Sóval, frissen darált borssal és őrölt pirospaprikával ízesítettem (előbbi kettőt csak mérsékelten adagoltam, a csemegepaprikát viszont nem sajnáltam belőle). Felforraltam, majd kis lángon, lefedve készre pároltam (kb. 25 perc, az árpagyöngyöt kell nézni).
Tálaláskor összevágott petrezselyemzöldet szórtam a tetejére. Ez a mennyiség 2 adag. Szezámmagos uborkasalátát készítettem még mellé.

Sült karfiol és újkrumpli fűszeres tejföllel

Rózsáira szedtem egy közepes fej karfiolt; a nagyobb rózsákat kettévágtam. Mivel ennek most jó ízű és nem kemény rostos volt a torzsája, azt is összeaprítottam és felhasználtam. Hullámosra szeleteltem egy szűk kilónyi megmosott újkrumplit is. Vékonyan kiolajoztam a gáztűzhely tepsijét, majd ráöntöttem a zöldségeket, megcsorgattam őket még egy kis olajjal, és kézzel összeforgattam. Betettem sülni (előmelegítés nélkül, a legnagyobb lángon), és úgy 10-15 percenként egy falapáttal óvatosan átforgattam. Közben 1 nagy pohár (450 g-os) sűrű (20 %-os) tejfölt összekevertem sóval, frissen darált borssal és őrölt pirospaprikával, hogy erőteljesen fűszeres és jó színes legyen. Amikor a zöldségek már megpuhultak (úgy 25-30 percnyi sütés után), összeforgattam őket a fűszeres tejföllel, és visszatettem az elzárt, de persze még jó forró sütőbe összemelegedni (kb. 5 perc). Összevágott petrezselyemzölddel megszórva tálaltam. Ez a mennyiség 2 bőséges vagy 3 normál adag.

Újkrumplis-karfiolos egytál citrommal

Az újkrumplit körömkefével megsikáltam (így már nem kellett meghámozni), majd nagyobb hasábokra vágtam. A karfiolt rózsáira szedtem, a nagyobbakat kettévágtam. A kettő együtt 2 púpozott tányérnyi volt, most épp kb. 2/3 rész krumpli, 1/3 rész karfiol (de az arány tetszés szerint és persze a rendelkezésre álló alapanyagok függvényében változtatható). Vastag aljú, mély serpenyőben kevés olívaolajat forrósítottam, majd ráöntöttem az előkészített zöldségeket, és egy falapáttal kevergetve picit átpirítottam. Utána kis lángon, lefedve pároltam tovább (ha oda akar sülni, egy kis vizet kell önteni alá, inkább többször keveset). Közben vékony szeletekre vágtam a karfiol torzsáját, meg összeaprítottam a kis zöld leveleit is, és ezeket is hozzátettem (ez most igen zsenge karfiol volt, finomnak ítéltem ezeket a részeit is). Kevés sóval ízesítettem. Időnkét átforgattam, de amikor már puhulni kezdett, akkor főleg rázogatással inkább. A végén hozzáadtam 1 nagy csokor összetépett petrezselyemzöldet és egy fél citromot vékony szeletekre vágva. Óvatosan összeforgattam, de ezzel már nem sütögettem, hogy a citromkarikák közepe ne leveljen ki teljesen. 2 adag; egy kis pohár fehérborral kísérve ízletes és kicsit különleges ebéd volt.

A kiinduló recept Duende citromos újkrumplija volt, ötvözve a Fűszerkert-féle sült karfiollal, amit korábban már az eredeti módon is kipróbáltam.

Zöldséges kuszkusz

Az utóbbi időben elég gyakran készítem ennek valamilyen változatát a gyors vacsora műfajban:

Felforralok 2 dl vizet, belekeverek 1 dl kuszkuszt, és lefedve állni hagyom. (Ha sok lesz a zöldség, akkor 1,5 dl víz + 0,75 dl kuszkusz is elég.) Összevágok valami friss zöldséget, kis falatnyi darabokra. A megduzzadt kuszkuszt villával átkeverem, kevés olajat meg friss zöldfűszert is adva hozzá. Egymás mellé rakom őket egy tányérra, és már lehet is enni.

A friss zöldség mindig az, ami épp van itthon és szívesen enném nyersen, legfeljebb két féle. Most a karfiol az aktuális kedvenc, de a csicsóka, répa, zeller, cékla, petrezselyemgyökér is finom. Zöldfűszerből most kakukkfű, majoránna és oregánó van még a ház körül. Érdekes módon a sót nem mindig kívánom bele, így csak utólag sózom, ha úgy érzem, jó lenne.

Egyszerű, de kiadós vacsora. A nyers zöldség miatt nem lehet hipp-hopp befalni, de én épp ezt élvezem benne.

Kerti munka nyers ebéddel

Kihasználtam az enyhe időt, dolgozgattam egy kicsit a kertben: gereblyéztem az avart, hordtam az olyan növényekre, amiknek jól jön a takarás, meg aztán a komposztba is, mert ott meg kell a gallyak közé "katalizátornak".

Így az ebédem is egy gyors, egyszerű fogás lett:

Falatnyi darabokra vágtam a zöldségeket, és egy tuskón ülve kézzel eleszegettem. A karfiol nagyon finom nyersen (ha így folytatom, nem marad belőle sütni :), a paprika és a vöröskáposzta inkább díszítő értékével emelte a színvonalat. Utóbbinak egyébként meglepő módon a levélerei voltak a legjobbak így natúr.

Úgy tűnik, most, hogy kiiktattam az öntetet, a fűszerezést meg a behűtést, kifejezetten ízlenek ezek a zöldségsaláták. Apropó saláta: egy fej salátát is megettem tízóraira - kelkáposztalevélen edződve (még ha belsők is azok a levelek) ez igazi kis lágy csemege volt.

Sült karfiol kakukkfűvel és citrommal

Már a múltkor kinéztem ezt a receptet, mikor egy igen pici fej karfiolhoz kerestem receptet (és végül a saját fejem után ezt alkottam akkor). Most hozzájutottam egy nagyobbacskához, amiből meg tudtam valósítani. Igaz, a déligyümölcsök hanyagolásának jegyében nem volt itthon citrom, de ilyen jó időben belefért, hogy "kilovagoljak" egy darab miatt. Kakukkfű meg úgyis rengeteg van itt a ház előtt.

A vásárlásból hazaérvén hozzáláttam a megvalósításhoz. Annyit módosítottam a recepten, hogy nem főztem meg külön a karfiolt, hanem az apró újkrumplihoz hasonlóan sütöttem meg (a krumplinál nem, de sok más zöldségnél szeretem, ha enyhén roppanós marad, és ezt így láttam garantáltnak). No és természetesen a fokhagymát is kihagytam.

Szóval akkor megolvasztottam 3 dekányi vajat egy mély serpenyőben, majd hozzáadtam egy muffin-zsemlét szétmorzsolva, és aranybarnára pirítottam (kenyérből egy vastagabb szeletnyit tettem volna, de most épp ebből volt még). Kiszedtem egy tányérba, kitöröltem a serpenyőt egy szalvétával, majd beletettem újabb 3 deka vajat, megolvasztottam, és ment bele a rózsáira szedett karfiol (ez most 90 dekás volt mindenestül, de persze a levelei meg a torzsája ebből lejött). Kis lángon, lefedve pároltam, időnként rázogatással átkeverve (így nem kell mindig levenni a fedőt, nem szökik ki a gőz). Amikor már érezhetően puhult a karfiol, akkor levettem a fedőt, és így is sütöttem még pár percig, hogy kissé barnás legyen. Sóval, borssal, friss kakukkfűlevelekkel fűszereztem. A végén tányérra szedtem a karfiolt, rászórtam a sült morzsát, majd ráreszeltem a citrom héját.

A nagyszerű illat után az íz sem okozott csalódást. Külön élveztem, hogy így nagyobb darabok is voltak a morzsában, és a mézes tészta édeskés íze igazán jól ment a citromhoz meg a többihez. A vajas morzsa miatt elég kiadós, a fenti mennyiség 2 tisztességes adag.

Egy gyors ebéd

A sok befőzés közepette azért a gyümölcsök dézsmálásán túl mást is eszek. Persze ilyenkor végképp nincs hangulatom sokat vacakolni a főzéssel, úgyhogy a gyorsaság és az egyszerűség a nyerő! A mákos tészta és a diós tészta nem annyira érdekes (bár talán érdemes megemlíteni, hogy porcukor helyett egy-két teáskanál mézet csurgatok rá), ez a karfiolos-paprikás-paradicsomos kombináció viszont megér egy bejegyzést. Külön is el bírom képzelni ezt a fetasajttal és a kakukkfűvel (vagy valamilyen más zöldfűszerrel), de most, hogy laktatóbb legyen, egy kis masnitésztát is főztem ki hozzá.

Rózsáira szedtem egy kis fej karfiolt, a nagyobb darabokat késsel elvágtam. Olívaolajat forrósítottam egy mély serpenyőben, majd rádobtam a karfiolt, és időnként átkeverve addig sütögettem, amíg helyenként barnás lett (de nem égett!). Lefedtem, úgy pároltam tovább. Közben két kis paradicsompaprikának eltávolítottam a csutkáját, és felcsíkoztam a húsát. Hozzáadtam a karfiolhoz, és lefedve együtt pároltam tovább. Nem éreztem szükségét, hogy vizet öntsek alá, viszont időnként átkevertem. Közben meghámoztam két paradicsomot, és felaprítottam. Amikor már majdnem puha volt a karfiol és a paprika, ezt is hozzáadtam, de már nem pároltam tovább, csak épphogy összemelegítettem (hogy véletlenül se legyen ideje kidobni a levét, mert a szósszá főtt paradicsom valahogy nem megy nálam az idén). Közben kifőztem egy adag masnitésztát is. Ráhalmoztam a zöldségeket, aztán egy kis kockázott fetasajt, végül némi friss kakukkfűlevél került még a tetejére. (Más fűszerezést viszont nem kívántam hozzá. A sóról a sajt gondoskodik, amúgy meg éljen a friss zöldségek zamata!) Nagy szétszórtságomban csak evés közben jutott eszembe, hogy azért egy fénykép nem lenne rossz...