Barna sörben párolt nyúl

Ezt az ételt talán egy hónapja főztem. Kiindulási alapja az volt, hogy a nyúlhús nekünk leginkább párolva, zöldségekkel főzve jött be leginkább. Az eddigi főzéseim során rendszerint bort használtam hozzá, de most úgy döntöttem, kipróbálom sörrel is. A barna sör mellett döntöttem, gondoltam, hogy a karamelles íze jól fog passzolni a nyúl húsához. Igazam lett, nagyon finom ételt sikerült készíteni.

Recept

egy kb. másfél-két kilós nyúl darabolva

egy nagyobb hagyma

egy fehérrépa

2-3 sárgarépa

két gerezd fokhagyma

3-4 ág kakukkfű

2 ág rozmaring

4-5 szem borókabogyó

só, bors

mustár

fél liter barnasör

liszt

olaj

A nyúldarabokat megsózom, enyhén borsozom, lisztbe mártom és a felforrósított olajon körbesütöm, amíg a hús aranybarnás kérget nem kap.

A zsiradékban megfonnyasztom a felaprított hagymát, rádobom a nagyobb, 2-3 centis darabokra vágott répákat és pár percig pirítom. Ekkor beleteszem a húsdarabokat, hozzáadom a kakukkfüvet, rozmaringot, borókát, fokhagymagerezdeket, felöntöm a sörrel és addig párolom, amíg a hús meg nem puhul. Ezalatt a szaft is kicsit besűrűsödik. A végén kevés mustárral, sóval utánaízesítem.

Krumplipürével ettük, de még jobb lett volna hozzá a krumplikrokett vagy a krumpligombóc, ha lett volna időm elkészíteni.

Kakukkfüves sült nyúl

Vannak nyulaink, saját célra tartjuk őket, így a nyúlhús is tányérra kerül mostanában. Készítettem már belőle vadast, paprikást, aszalt szilvás-vörösboros ragut, de újabban tepsiben sütöm, amióta kikísérleteztem ezt a receptet. Nem kell nagy dolgokra gondolni, az egésznek az a lényege, hogy a szárazabb nyúlhús a füstölt szalonna és a fehérbor kedvező hatásának köszönhetően vajpuhára sül, ízét pedig a mellette sült zöldség és a felhasznált zöldfűszer gazdagítja. Jelenleg ez a kedvenc nyulas fogásunk, de még jópár ötletem van, hogy miként lehetne elkészíteni.

Recept

Egy egész nyúl (kb. 1,5 kg)

10-15 dkg füstölt szalonna

25 dkg gomba

4-5 szál sárgarépa

2-3 közepes fej hagyma

egy fej fokhagyma

só, bors

friss kakukkfű és rozmaring

egy-két evőkanál olaj

egy deci száraz fehérbor

A nyulat feldarabolom (a gerincről levágom a két combot, két lapockát, a gerincet megfelezem), a gerincen levő hártyát leszedem. A húst besózom, megborsozom és egy tepsiben – amiben a sütőbe kerül majd – az olajon minden oldalát megpirítom a húsrészeknek.

Ezután rászórom a felaprított zöldfűszereket, minden darabra fogvájóval rátűzök egy szép szelet szalonnát. Melléteszem a lapjában félbevágott fokhagymafejet és a negyedelt hagymákat, aláöntöm a bort és az előmelegített 170 fokos sütőbe teszem. Fél óra múlva körérakom a megpucolt, de egészben hagyott répát és az egész gombafejeket, ha szükséges, öntök alá kevés vizet és a hús puhulásáig sütöm, a sütési idő végén a hőfokot kissé feljebb emelem és a húst pirosasra sütöm. Krumplipürével szoktuk enni.

Brokkoli-sárgarépa leves

Ezt a levest a maradék zöldségeim felhasználására főztem. Nagyon finom könnyű leves, amelyet a citromos íz tesz a megszokottól eltérővé és frissé. A répát kislányom kedvéért tettem bele és bejött a számításom: a mostanában eléggé rosszul evő gyerekem pillanatok alatt eltüntetett egy nagy tányérnyi levest vacsorára.

Recept

30 dkg brokkoli

2 nagyobb sárgarépa

arasznyi póréhagyma

egy gerezd fokhagyma

egy-két ág friss kakukkfű (mokkáskanálnyi szárított)

3 dkg vaj

só, bors

0,5-1 deci tejszín

fél citrom leve és reszelt héja

1,5 liter zöldségalaplé

A vajat felolvasztom, megpárolom rajta a felszeletelt póréhagymát és a feldarabolt répát. (Aki nem szereti a levesben úszkáló hagymadarabokat, egy kis fej hagymát vagy a pórét egészben tegye a leveshez a répa megfuttatása után, így könnyebb tálalás előtt eltávolítani. )

Felöntöm az alaplével, sózom, borsozom, beleteszem a kakukkfüvet, majd addig főzöm, amíg a répa már majdnem puha. Ekkor hozzáadom a kisebb rózsákra szedett brokkolit is és a zöldségek puhulásáig főzöm. Akkor jó, ha még inkább roppanós, mert ha szétfő, nem gusztusos. Hozzáöntöm a tejszínt, belereszelem a citrom héját és belefacsarom a levét is, és 1-2 perc alatt készre főzöm.

A recept eredetileg a Bezzeganyán jelent meg.

Cottage pie

Ez az étel azóta izgatja a fantáziámat, amióta az egyik Gordon Ramsay-főzőműsorban láttam. Pár hete el is jutottam odáig, hogy elkészítsem, a kiindulási alap a Szakácsok Könyvében található recept volt.

Ezen annyit változtattam, hogy kihagytam az ételből a zöldborsót – ami az én ízlésem szerint nem igazán illett bele - , helyette viszont megdupláztam a répa mennyiségét és tettem bele egy darab zellert meg petrezselyemgyökeret is.

A végeredmény egy nagyon ízletes egytálétel lett, melynek legnagyobb előnye, hogy a köretet is magában foglalja, ráadásul előre is elkészíthető.

Valószínű, hogy többször fogom készíteni a jövőben, mert a férjem és a lányom nagyon odavolt érte.

Recept

50 dkg darált marhahús

egy nagy fej hagyma

két darab sárgarépa

egy petrezselyemgyökér

10 dkg zellergumó

egy-két ág friss kakukkfű

egy babérlevél

egy evőkanál paradicsompüré

egy teáskanál Worcester-szósz

egy liter húsalaplé vagy szűrt húsleves

olaj

50 dkg burgonya

1,2 dl tej

10 dkg vaj

2 tojássárga

reszelt parmezán (elhagyható)

A hagymát, sárga-és fehérrépát, valamint a zellert felaprítom. Az olajat felforrósítom, rádobom a felaprított zöldségféléket, a babérlevelet, meg a kakukkfüvet és öt percig sütöm, néha megkeverem. Ezután hozzáadom a húst, és addig sütöm, amíg megbarnul. Sóval, borssal ízesítem, hozzáadom a Worcester-mártást és az alaplét, majd kb. fél óra alatt mártás sűrűségűre főzöm. Ezalatt a krumplit megfőzőm, majd a felmelegített tejjel, a vajjal, a tojások sárgájával , kevés sóval krumplipürét készítek belőle. Ha az étel két alkotóeleme elkészült, jöhet az összeállítás: a húsos ragut egy tűzálló edényben/tepsiben szétterítem, majd a krumplipürét széles pengéjű késsel egyenletesen elterítem a tetején, majd megszórom a parmezánnal. Lehet habzsákkal cifrázni, nekem erre se időm, se energiám nem volt. A tepsit 190 fokra előmelegített sütőbe tolom és az ételt kb. fél óráig sütöm.

Ageni aszalt szilvás nyúl

Ma sikerült egy tényleg fantasztikus ebédet készítenem nyúlhúsból, Rick Stein receptje alapján. Túlzás nélkül állíthatom, hogy eddig ez a legjobb étel, amit nyúlból készítettem.

Gazdag fűszeres íze miatt akár a karácsonyi asztalon is megállná a helyét, aki pedig idegenkedne a nyúltól, bátran készítheti vadhúsból (szarvas, őz) is.

A recept egyébként a Francia Odüsszeia c. könyvből való, amelyből filmsorozat is készült. Pár éve az egyik ismeretterjesztő csatorna is a műsorára tűzte, én nagyon szerettem a hangulatát és persze a recepteket.

Recept

Egy nagyobb fiatal nyúl darabolva

8 dkg füstölt szalonna

6 kisebb fej hagyma

4 sárgarépa

5 dkg zeller

25 dkg aszalt szilva

egy üveg száraz vörösbor

rozmaring

kakukkfű

2 babérlevél

2 evőkanál liszt

só, bors

A szalonnát felkockázom és egy mélyebb lábosban kiolvasztom. Rádobom a megtisztított, félbevágott hagymákat és barnára pirítom, majd kiszedem a lábosból. A nyúldarabokat megsózom, megborsozom és a visszamaradt szalonnazsírban aranybarbára pirítom. Megszórom a húst a liszttel, megforgatom a húsdarabokat, majd hozzáteszem a már megpirított hagymát és a nagyobb darabokra vágott sárgarépát a zellerrel együtt. Ekkor kerül bele az aszalt szilva fele és egy pohárnyi kivételével – ami Rick Stein szerint a szakácsot illeti – a vörösbor is. Az ételt enyhén utánasózom, beleteszem a babért, meg ízlés szerint a többi zöldfűszert, felforralom, majd takaréklángon addig főzöm, amíg a hús meg nem puhul. Ha a nyúl már vajpuha, kiszedem a mártásból, amibe beleszórom a maradék szilvát – ha még szükséges, kevés cukrot/mézet – és 3-4 perc alatt átforralom.Ezután visszateszem a nyulat a szaftba és egy-két perc alatt átmelegítem az ételt.

Krumplipürével, burgonyagombóccal vagy-krokettel mennyei, akár ünnepi fogás is lehet.

Cole slaw - az amerikai káposztasaláta

Túlzás nélkül állíthatom, hogy ez a legjobb köret a grillezett oldalas mellé, amit ráadásul Attila is szívesen eszik, annak ellenére, hogy salátáról van szó, ami ugye zöldségekből áll. Na nem csak az oldalas mellé passzol, bármilyen grillezett hús, vagy akár serpenyőben sütött natúr jellegű hús mellé nagyon jól illik, ráadásul a sok ropogós zöldség miatt magas rost-és vitamintartalmú, egészséges étel. Az már kevésbé egészséges, hogy majonézt is tettem bele, de hát nem lehet minden tökéletes, meg a jótékony hatásokat ellensúlyozni is kell (bár megteszi ezt az oldalas maga).
Ez a saláta amerikai eredetű, számtalan receptje kering az interneten is, neve holland eredetű, a káposztasaláta holland elnevezése után. A Váncsa-féle salátadefiníció szerint ugye minden saláta, amit megeszünk. Ez ebben az esetben is igaz, hiszen számtalan variációja létezik, tesznek bele almát, ananászt, reszelt sajtot, brokkolit, meg mident, ami egy salátában előfordulhat. Én ennek ellenére maradnék a klasszikus változatnál, és csak azt teszem bele, ami szerintem feltétlenül szükséges és szokásos, bár egy savanykás alma reszelve nem rontja el, már így is készítettem.

Recept

Fél fej fehérkáposzta
3 közepes méretű sárgarépa
egy közepes fej lilahagyma
3 dl tejföl
két púpos evőkanál majonéz (el is hagyható)
cukor (házi ketchuppal helyettesítettem)
gyenge fehérborecet vagy citromlé (ha a tejföl nem elég savanyú)
só, bors


A fehérkáposztát kitorzsázom, a fél fejet kettévágom és késsel vékony csíkokra szeletelem. (Lehet reszelni is, de én késsel vágva jobban szeretem, így roppanós marad). A répát tisztítás után durvára reszelem, a hagymát félbevágás után vékony szeletekre vágom (azaz félfőre szelem). A tejföllel a majonézből a ketchuppal (cukorral), sóval, frissen őrölt feketeborssal öntetet keverek, tetszés szerint ízesítem ecettel/citromlével és beleforgatom a felcsíkozott zöldségeket. Pár órán keresztül hűtőben érlelem, hogy összeállhassanak az ízek, fogyasztás előtt, viszont negyed órát szobahőmérsékleten hagyom állni.

Disznófejsajt házilag

Mostanában újra divatba jöttek az olcsó, korábban lenézett alapanyagok, mind a hazai, mind a külföldi csúcsgasztronómia használja újabban a belsőségeket- nemcsak májat - , ökörfarkat, pofahúsokat és hasonló alkatrészeket. Ezt nagyon helyesnek és követendőnek tartom, hiszen nem csak karajból meg csirkemellből áll a világ, olcsó húsrészekből is lehet kifogástalan ételt készíteni, csak tudni kell a módját.
Régóta ki akartuk próbálni a sertésfejből készült kocsonya- illetve disznósajtszerű készítményt, de most hétvégén jött el a megvalósítás ideje. A hentesnél beszereztük a fél disznófejet – amin Zsófi lányom jókat kacarászott – majd Attila nekiállt, én meg instrukciókat adtam a fűszerezéshez.
Én az ilyesmit általában nem eszem meg, a főtt sertéshúst ki nem állhatom, de Attila unszolására megkóstoltam a még meleg húst. Legnagyobb csodálkozásomra omlós, puha és a főtt marhahúshoz hasonló állagú volt, amit viszont imádok. Az is meglepő, hogy a látszólag csak csontból álló disznófejről mennyi színhúst lehet lefejteni.
Mivel az alapanyag is ízlett, megkóstoltam a végeredményt is: mit mondjak, minden bolti felvágottat kenterbe ver, az ára sokkal kedvezőbb, azzal fűszerezzük, amivel akarjuk, és még sorolhatnám. Biztos, hogy fogunk még készíteni hasonlót.

Recept

Egy fél disznófej
Egy sárgarépa
Egy fej vöröshagyma
4-5 gerezd fokhagyma
3 babérlevél
10-15 szem egész feketebors
só

A disznófejet mély fazékba teszem, rászórom a borsot, babérlevelet, felengedem annyi vízzel amennyi ellepi. Mellédobom az egészben hagyott répát és vöröshagymát, valamint 3 gerezd megtisztított fokhagymát és lassú tűzön addig főzöm, amíg a hús elkezd leválni a csontról. Ez kb. 2,5-3 óra.
A főtt húst a csontól még melegen leszedem, a bőrös részekkel együtt kisebb darabokra vágom. (A fület Attila megette) Egy félgömb alakú tálat folpackkal kibélelek úgy, hogy a peremén túllógjon. Beleszedem a fejhúst, ráöntök a főzőléből kb. egy merőkanálnyit, illetve annyit, amennyit a hús felszív, (ne legyen túl nedves, a lé csak kocsonyásító kötőanyagként szolgál) elegyengetem villával, ráhajtom a kilógó folpackot és hűtőben pár óra alatt kidermesztem mint a kocsonyát. Úgy tálalom, mint a disznósajtot.

Tavaszváró wokos csirke

Ehhez hasonló ételeket elég gyakran készítek, mert nagyon szeretjük az ázsiai jellegű csípős fűszeres ízeket.
Mindemellett én pedig kiváltképp szeretem ezeket az ételeket, mert nagyon változatosak és gyorsan készíthetők. Általában wokban a már másra nem elegendő, de még felhasználható húsokból, zöldségekből főzök, a köret pedig általában sima párolt rizs, esetleg – ha Attila kéri – rizstészta, vagy kínai tojásos tészta.

Így tél végén, tavasz elején, amikor még nem igazán van bőséges zöldségválaszték, répával, fejes káposztával és kaliforniai paprikával kellett megelégednem, de az étel színei így is a - lassan de biztosan – közelítő tavaszt idézték. Répa, paprika általában van itthon, a káposztát pedig az aznap készített hagyományos káposztasalátából mentettem meg. Mindhárom zöldséget nagyon kedvelem wokos ételekhez, mert jó ropogósak, így nem főnek szét azonnal, ha nagy hőhatás éri őket.

Recept

40 dkg csirkemell
2-3 közepes sárgarépa
egy zöld kaliforniai paprika
egy cikk fehérkáposzta
egy nagy fej hagyma
3 gerez fokhagyma
3 centis gyömbérdarab
egy chilipaprika
egy mokkáskanál őrölt koriander
szójaszósz
olaj

A wokos ételkészítés lényege az előkészítés, mert ha már ég a láng az edény alatt, felgyorsulnak az események. Emiatt a hozzávalók darabolásával kezdem: a húst felcsíkozom, a répát keresztben kettévágom és a fél répákból hosszanti szeleteket vágok, melyekből kb. fél centi vastag csíkokat készítek. A paprikát csíkokra vágom, a hagymát nyolcadolom és leveleire bontom, a fokhagymát durvára darabolom. A káposztát úgy vágom fel, mintha párolt káposztát vagy salátát készítenék belőle. A gyömbért tetszés szerint lehet apróra vágni vagy reszelni hámozás után.
Ezután jön a java, maga a főzés. Ehhez a wokot felforrósítom, teszek bele két evőkanál olajat, megvárom, amíg felforrósodik, és beleöntöm az aprított gyömbért, a chilit (egészben, hogy utána ki tudjam venni, vagy ha szereti mindenki, szeletelve is mehet az ételbe), a fokhagymát, és addig sütöm, amíg illatozni nem kezd. Eután adom hozzá a húst. Kevergetve aranybarnára pirítom, közben megszórom a korianderrel, és tetszés szerint locsolok rá szójaszószt. Ha átsült, kiveszem az edényből és félreteszem. A wokba evőkanálnyi olajat öntök, és beleszórom a répát, káposztát, hagymát, paprikát. Ha nincs elég nedvesség, öntök alá még szójaszószt. Addig sütöm kevergetve, amíg kicsit összeesnek, de roppanósak maradnak. Ez kb. 4-5 perc. Ezután visszateszem a húst, utánaízesítek szójaszósszal – sózni emiatt nem igazán kell -, összeforrósítom az ételt, és tálalom rizzsel vagy kínai tésztával.

Zöldséges vöröslencse-krémleves

A fokhagymás csigához – mint már említettem – „körítésként” krémleves készült, mégpedig vöröslencse-krémleves. Igaz, hogy ez az étel inkább való hűvösebb napokra, nem olyan szép napos időre, mint ami ma van, de most közzéteszem az én receptemet is.
Nézelődve az interneten, megállapítottam, hogy számtalan vöröslencse-krémleves recept létezik, de jellemző, hogy mind indiai fűszerezéssel készül, amit anyukám annyira nem szeret, így megalkottam a magam verzióját. Azért kevés koriandert és római köményt én is használtam, és a levest joghurttal krémesítettem, de az erőteljesebb ízeket többféle zöldséggel tompítottam. Nagyon egészséges, magas vastartalmú leves.
Jól illik mellé valamilyen laposkenyér – például naan, vagy pita – de a fokhagymás csigával sem volt megvetendő.

Recept

25 dkg vöröslencse
egy fej hagyma
egy szál fehérrépa
5 dkg zeller
4-5 sárgarépa
egy közepes krumpli
egy teáskanál római kömény
egy teáskanál őrölt koriander
két gerezd fokhagyma
só
1 dl natúr joghurt
olívaolaj

Kevés olívaolajon megpárolom a felaprított hagymát, majd rádobom a nagyobb darabokra vágott répaféléket, zellert és krumplit. Ízesítem a római köménnyel, korianderrel, beledobom a fokhagymát is és két-három perc alatt kevergetve pirítom. Ekkor felöntöm másfél-két liter vízzel, beleszórom a megmosott lencsét, sózom és addig főzöm, amíg a zöldségek meg nem puhulnak. Ekkor botmixerrel vagy turmixgépben – én ez utóbbit választottam – pépesítem. Sűrítés nem szükséges, a zöldségek miatt mindenféle plussz zsiradék és liszt nélkül is elég tartalmas és sűrű lesz a leves. A levesbe belekeverem a joghurtot, visszateszem a tűzre és pár perc alatt készre forralom. Langyos laposkenyérrel vagy más péksüteménnyel és esetleg joghurttal tálalom.

Édeskömény-krémleves sült almával és baconnel

Ezt a levest tegnap főztem ebédre, de gyorsan fel is teszem, mert olyan különleges lett, hogy akár az ünnepi asztalon is megállja a helyét meleg előételként.
Az édesköménnyel először kb. 12 éve találkoztam Szicíliában, egy szilveszteri vacsora egyik fogásának köreteként, és egyáltalán nem nyerte el a tetszésemet, medvecukorra hasonlító íze számomra inkább volt taszító, mint különleges. Azonban maga a zöldség nem hagyott nyugodni, így pár hete vettem három gumót. Tejszínben sütve készítettem el, és csodák csodájára, ízlett. Nyersen is belerágcsáltam, úgy is finom volt. Miután ennyire összebarátkoztunk, úgy döntöttem, krémlevest is készítek belőle, legalább használom az Attilától a szülinapomra kapott vadiúj turmixgépemet.
El is kezdtem főzni a levest, közben a konyhában méltatlankodó Zsófi lányomnak és magamnak almaszeleteket vágtam, a levest meg kóstolgattam. Ekkor eszméltem rá, hogy az alma mennyire jól passzol az édesköményhez. Így levesbetétként az előre eltervezett ropogós bacon mellé sült alma is készült.


Recept

2 édesköménygumó
egy fehérrépa
egy sárgarépa
egy 1 cm-es póréhagyma
egy kis fej vöröshagyma
2 kisméretű krumpli
2 dl tejszín
5 dkg vaj
só, bors

A tálaláshoz
fejenként 2 szelet bacon
egy nagyobb alma (édeskésebb fajta, pl Golden)


A hagymákat felaprítom, a zöldségeket feldarabolom. Az édesköményről a külső burkot lehántom, megmosom, és úgy vágom félfőre, ahogy a hagymát szokás. Az „áramszedőjén” található kaporszerű levélkéket - ez az ánizskapor - sem dobom el, belefőzöm az ételbe. Egy lábosban felolvasztom a vajat, rádobom a hagymaféléket és kevergetve üvegesre sütöm. Hozzáadom a répákat, a krumplit és az édesköményt, és pár percig kevergetve sütöm. A zöldségeket felöntöm két csésze vízzel, és lassú tűzön, fedő alatt puhára párolom. Kissé hűlni hagyom, ezután pedig teljesen homogén állagúra turmixolom. (A lányom ebből a turmixolt zöldségből igen jól beebédelt, ajánlom a kisgyerekeseknek.) A zöldségpépet visszaöntöm a lábosba, felengedem annyi vízzel, amennyi levest szeretnék, és felforralom. Sózom, borsozom, hozzáöntöm a tejszínt, és pár percig forralom. A levesbetéthez az almát héjastul kisebb kockákra vágom. A bacont forró serpenyőben ropogósra pirítom, amikor már egy kevés zsírt kiengedett, hozzáadom az almakockákat és addig sütöm, amíg kissé megbarnulnak és kicsit átpárolódnak. Tálalásnál minden tányérba teszek két szelet felkockázott bacont és egy evőkanálnyi sült almát, majd rámerem a forró levest.

Toszkán bableves

Ebben a lucskos, őszies, barátságtalan időben egyre jobban esik a forró leves, emiatt mostanában- szokásunktól eltérően – hetente egyszer biztos főzök is. Legutóbb a toszkán bableves került terítékre.
Nem akartam hagyományos, magyaros bablevest főzni, olyasmiben gondolkodtam, mint a minestrone, de ehhez nem volt itthon elég zöldségféle, végül a neten böngészve találtam rá Emeril Lagasse receptjére, és végül ebből indultam ki. Persze változtattam rajta, így a végeredmény egy minestronéra hasonlított, ám kevésbé paradicsomos és kevésbé zöldséges változatban. Akinek nincs ideje bajlódni a szárazbabbal, konzervből is elkészítheti.

Recept

25 dkg száraz bab
egy nagyobb sárgarépa
egy fehérrépa
egy ökölnyi zellergumó fele
egy cukkini
egy hagyma
3 evőkanál paradicsompüré (passata)
4 gerezd fokhagyma
egy ág rozmaring
2-3 babérlevél
4-5 levél bazsalikom
szemes feketebors
olívaolaj
2-3 marék kisméretű száraztészta (pl rövidcső)

A babot egy éjszakára beáztatom, majd másnap egy babérlevéllel és pár szem borssal ízesített vízben puhára főzöm.
A leveshez olívaolajon megfonnyasztom a kockákra vágott hagymát. Rádobom a kisebb kockákra vágott répákat, a felnegyedelt és felkockázott cukkinit, és zellert és pár percig kevergetem. Hozzáadom a felszeletelt fokhagymát, a paradicsompürét, ezzel is párolom pár percig, majd felöntöm vízzel (kb. 2 liter, én ezeket az olaszos leveseket úgy szeretem, ha már megáll bennük a kanál, szóval jó sűrűn.) Beleszórom a babérlevelet, a rozmaringágat és a bazsalikomleveleket, és addig főzöm, amíg a zöldség már majdnem puha. Ekkor beleteszem a leszűrt babot, és addig főzöm a levest, amíg minden hozzávaló puha nem lesz. A leves sűrűjének egyharmadát pár merőkanál lével kimerem, botmixerrel egyneműsítem, majd visszatöltöm, így sűrítem az ételt. Végül beleszórom a száraztésztát, és ezzel készre főzöm a levest.

Répatorta Good Food módra

Ahogy a képen is látszik, jó pár hete van annak, hogy ezt a répás sütit megsütöttem. A recept Mary Cadogan nevéhez fűződik és a Good Food oldalán találtam.
Annyira jól sikerült sütemény ez, hogy a jövőben répatortát csak e recept alapján fogok sütni. Nagyon szaftos, a felhasznált fűszerektől kicsit karácsonyi hangulatú, az ízét a mascarponés máz tökéletesen kiegészíti. Az eredeti recept szerint cukormázzal kellett volna bevonni, de én ezt nem szeretem, másrészt pedig nekem a répatortához a krémsajtmáz passzol a legjobban narancs vagy citrom ízesítéssel.
A sütemény további előnye, hogy semmi más nem kell hozzá, csak egy reszelő a répához, és egy fakanál, amivel összekeverhető a massza.
Egyetlen hátrányát azonban sikerült felfedezni: túl hamar fogy el.

Recept

17, 5 dkg nádcukor (kristálycukrot használtam)
175 ml napraforgó olaj
3 enyhén felvert nagyméretű tojás
14 dkg reszelt répa
10 dkg mazsola (ezt kihagytam)
egy nagy narancs reszelt héja
17 dkg liszt
fél csomag sütőpor
egy evőkanál szódabikarbóna
egy evőkanál őrölt fahéj
fél evőkanál szerecsendió
fél evőkanál reszelt gyömbér

A tetejére

25 dkg mascarpone
egy citrom leve
4-5 evőkanál porcukor

A sütőt 180 fokra – légkeverésen 160 fokra – előmelegítem. A sütőformát sütőpapírral kibélelem.
A cukrot az olajjal és a tojásokkal összekeverem, beleforgatom a répát, a mazsolát és a narancshéjat.
A lisztbe belekeverem a sütőport, a szódabikarbónát és a fűszereket, majd beleszitálom a répás keverékbe. Az egészet éppen csak összeforgatom, lágy és folyékony masszát kell kapnom.
A tésztát a formába öntöm és 40-45 percig sütöm, majd rácsra téve hagyom teljesen kihűlni.
A bevonathoz a mascarponét a citromlével és a cukorral habosra keverem, és széles pengéjű késsel elegyengetem a répás süti tetején. Hűtőbe teszem, de fogyasztás előtt legalább fél órát hagyom szobahőmérsékleten állni.

Erdei gombás rizottó

Többen is írták, hogy a Sparban igen jó áron kapható kilós kiszerelésben többféle olasz rizs, köztük rizottónak való is. Na, ezt nekem is sikerült azonnal kiszúrnom, vettem is egy csomaggal, gondoltam, egy próbát megér.
Az elmúlt időszak bőséges esői és az utána kialakult elviselhetetlen párás meleg igen kedvező az erdei gombák számára, s mivel erdő mellett lakunk, buzgón látogattuk is a természetet, hátha találunk is valamit. Minden utunk sikerrel zárult, gyönyörű tinórukkal tértünk minden alkalommal haza. Volt olyan is, hogy a megszokott helyekre vezető utat szegélyezték a gombák, még oda sem értünk, már vagy fél kilónyi gomba volt a kosarunkban.
A gombazsákmány és a beszerzett rizs pedig adta magát, hogy erdei gombás rizottó készüljön ebédre.
Kiindulásként Giorgio Locatelli vargányás rizottó receptje szolgált, némi változtatással így készítettem el én is a rizottómat. A változtatás annyi volt, hogy a befejezésnél vaj helyett mascarponét adtam hozzá.
A végeredmény pompás lett, azt hiszem a kedvenc ételeim sorában mostantól ez is helyet kap majd, és titkon reménykedem abban, hogy az időjárás még a malmunkra hajtja a vizet, ami a gombászást illeti.

Recept

Az alapléhez

Két sárgarépa
Egy cukkini
Egy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
pár rózsa brokkoli
egy ág rozmaring
pár levél zsálya
egy marék petrezselyem-és bazsalikomlevél

A rizottóhoz

50 dkg tinórú
két gerezd fokhagyma
egy fej hagyma
10 dkg vaj
egy csokor petrezselyem
40 dkg arborio rizs
1,5 dl száraz fehérbor
2 evőkanál mascarpone
5 dkg parmezán
só, bors

Az alaplét készítem el először: a zöldségeket a fűszernövényekkel fazékba teszem, leöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi, és kb. fél óra alatt megfőzöm. A lé kb. 1-1,5 liter kell, hogy legyen a végén. (A zöldségeket Zsófi élvezettel fogyasztotta el ebédre.)
A gombát megtisztítom, nagyobb darabokra vágom. Serpenyőben 3 dkg vajat forrósítok és kis lángon megpuhítom benne a felszeletelt fokhagymát. Ekkor rádobom a gombát, adok hozzá két evőkanál fehérbort, és addig kevergetem, amíg megpuhul. Ekkor megszórom a felaprított petrezselyemmel, sóval, borssal, és további felhasználásig félreteszem.
Ezután készítem a rizst. Első fontos teendő az alaplevet kis lángon forrásba hozni és pöszörögni hagyni.
A rizottóhoz a hagymát nagyon finomra aprítom, 5 dkg vajon kis lángon kevergetve megpuhítom, nem hagyom megsülni, mert nem mutatna túl jól az ételben. Ha a hagyma átpárolódott, rádobom a rizst és a szemeket folyamatos kevergetés közben jól felmelegítem, hogy a vaj mindenhol bevonja. Ekkor ráöntöm a bort, majd hagyom, hogy teljesen elpárologjon. Ha ez megtörtént, merőkanalanként elkezdem adagolni az éppen csak forrásban levő alaplevet, folyamatosan kevergetve a rizst. Az újabb merőkanálnyit mindig csak akkor adom hozzá, amikor az előzőt a rizs már teljesen felszívta. Kb. 17 perc alatt a rizsszemek elérik a megfelelő állagot (al dente). Ekkor hozzáadom a félretett pirított erdei gombát, sózom, borsozom, jól elkeverem, majd leveszem a tűzről, hozzákeverem a parmezánt és a mascarponét, és azonnal tálalom, ha szükséges, további parmezán kíséretében.

Ludaskása

Még májusban szerzett a szomszédunk háztáji libát, annak az aprólékából készítettem ludaskását. A combokat és a mellet hagyományos módon sütve készítettem el, a fél kilós máját saját zsírjában megsütöttem és azóta libamájas zsíros kenyérként funkcionál. Maradt hát a szív, a zúza, a nyak, a két szárny, és – bevallom – a májból lecsíptem egy darabkát, mondván, nem tesz az majd rosszat az ételnek. Az aprólékot lefagyasztottam, türelmesen várta a sorát egészen június végéig, amikor megcsináltam.
Hát, azt kell mondanom, ez nem az én ételem. Amikor főtt a liba, megkóstoltam a zúzát, mert olyan guszta volt, de rá kellett jönnöm, hogy én egyszerűen nem szeretem az ízét. Az étellel pedig az a problémám, hogy dacára a felhasznált zsenge zöldségeknek, a liba miatt elég nehéz. Azért nem adom fel, már gondolataimban összeállt a kép, hogy mit kellene másként csinálni, hogy nekem is bejöjjön. A liba beszerzése folyamatban van, ha rendelkezésre áll, jövök a módosított recepttel.


Recept

Libaaprólék (szárnyak, szív, zúza, nyak)
15 dkg libamáj
3 db sárgarépa
2 db fehérrépa
egy darabka zeller
egy fej hagyma
20 dkg zöldborsó (tisztán mérve)
egy csokor petrezselyem
40 dkg rizs
egy kanál libazsír
egy evőkanál olaj
só, bors

A libaaprólékot lábosba teszem, mellérakok egy sárga-és fehérrépát, egy darabka zellert, felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi, és puhára főzöm. Ha kész, a léből kiszedem a húst, a szárnyakat és a nyakat kicsontozom, a színhúst kisebb darabokra vágom, a szívet, zúzát is feldarabolom. (A főtt zöldséget a kutyáknak adom)
A libazsírt felforrósítom, rádobom a felkockázott hagymát és üvegesre sütöm. A maradék két sárgarépát és egy fehérrépát kisebb kockákra vágom és a hagymára dobom. Felöntöm egy kevés főzőlével és a zöldségeket puhára főzöm. Ha már majdnem kész, hozzáadom a lefejtett libahúst, zúzát, szívet, a felkockázott libamájat és zöldborsót és ezeket is puhulásig főzöm, sóval borssal ízesítem.
Másik edényben olajat hevítek, rádobom a megmosott, megtisztított rizst, felöntöm dupla mennyiségű vízzel (ennek egy része lehet a liba főzőleve is, csak vigyázni kell, ne legyen túl zsíros) és puhára főzöm. A végén hozzákeverem a libahúsos zöldséges ragut és a felaprított petrezselymet és pár perc alatt összemelegítem.

VKF XXII.- Babos-répás strucc-egytál

Mézesmadzag a XXII. VKF témájául az egytálételeket választotta. A téma nagyon aktuális, mert az ünnepek után a nadrágszíj-meghúzós időszakban nagyon jól jönnek az egytálételreceptek, másrészt meg babázós anyukáknak ideális választás, mert nem kell egész nap a tűzhely mellett forgolódni, jól összeválogatott hozzávalókból megfelelő fűszerekkel kis időráfordítással is finom, kiadós étel készülhet.
A kiírást olvasva már jó előre tudtam, hogy a korábban beszerzett strucchús felhasználásával fogok valamit alkotni zöldségekkel, aztán végül konkretizáltam a dolgot. A húst sárgarépával, zellerrel és babbal sűrű, ízletes raguvá főztem össze és friss házi kenyér, meg tejföl kíséretében tálaltam. Sikere volt. Aki nem jut hozzá strucchoz, marhahúsból is elkészítheti, az íz gyakorlatilag ugyanaz lesz.

Recept

70 dkg strucchús
10 dkg kolozsvári szalonna
két fej hagyma
öt gerezd fokhagyma
három szál sárgarépa
10 dkg zeller
50 dkg gyöngybab
babérlevél
rozmaring
borókabogyó
pirospaprika

A szalonnát és a hagymát felaprítom, a húst felkockázom. A szalonnát kiolvasztom (ha nem elég zsíros, öntök rá egy evőkanál olajat is) és megfonnyasztom rajta a hagymát. Rádobom a húst, és fehéredésig pirítom. Ekkor hozzáadom a kockákra vágott zellert, felaprított fokhagymát, a babérlevelet, egy ág rozmaringot, 3-4 szem borókát, egy evőkanál pirospaprikát, sózom, borsozom, és jól elkeverem, majd felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi. A húst párolom, közben a levét többször elfőzöm, ismét felöntöm, megint elfőzöm, és így tovább. Közben külön edényben babérleveles, enyhén sós vízben puhára főzöm a babot. Amikor a hús majdnem teljesen puha, hozzáteszem a nagyobb darabokra vágott répát, a levétől lecsepegtetett babot, felöntöm vízzel, és teljes puhulásig főzöm. Ezalatt sűrű szafttá forr a leve is. Kenyérrel, tejföllel tálalom.

Ricottakrémes répatorta

Megsütöttem életem első répatortáját. A gondolat már régóta motoszkált bennem, de valahogy sosem jutottam el az ötlet megvalósításáig, eddig. Tegnap azonban bevillant, és mivel minden volt hozzá itthon, végre belefogtam. A receptet az interneten találtam, mert a szakácskönyveimben csak olyanok voltak amelyekben óriási mennyiségek szerepeltek, én meg nem akartam nyolcszemélyes tortát sütni, csak egy keveset, hátha nem ízlik.
Hát a végeredmény isteni lett, anyukámnak is nagyon ízlett, könnyű, fűszeres, biztos fogom még készíteni. A tésztát ízesebbre csináltam, mint az alapreceptben leírt sütemény és a tetejére egy ricottás krém került, ami nagyon jól illett hozzá.

Recept

A tésztához
3 tojás
10 dkg cukor
10 dkg pörkölt darált mogyoró
12 dkg reszelt sárgarépa
1 vaníliás cukor
fél citrom reszelt héja és leve
2 cm-es gyömbérdarab reszelve
egy mokkáskanál fahéj

A krémhez
25 dkg ricotta
5 dkg vaj
2-3 evőkanál cukor
fél citrom leve

A tésztához a tojásokat kettéválasztom. A tojások sárgáját jól kikeverem a cukorral, vaníliás cukorral, belereszelem a gyömbért, hozzáadom a fahéjat. A mogyorót és a sárgarépát is hozzákeverem. ( A répát érdemes nagylyukú reszelőn reszelni, mert azt olvastam, hogy nagyon apróra reszelve túl sok levet enged, és a répareszelék ilyen formában elnehezíti a tésztát.) A tojásfehérjéből habot verek, és könnyedén beleforgatom a répás masszába. Kivajazott tortaformába öntöm és előmelegített 180 fokos sütőben kb. 35 perc alatt megsütöm. A kész tortát a formában kihűtöm.
A ricottából, a puha vajból a cukorral és a citromlével krémet készítek és megkenem vele a torta tetejét. Egy éjszakán át a hűtőben tartottam és másnap tálaltam ebéd után, kávé mellé.

Kókusztejes csirke

Ebédhez csirkemellet vettem le a fagyasztóból. Gondoltam, currypasztával és kókusztejjel készítem el, csak éppen currypaszta nem volt itthon. Azért nem tettem le eredeti szándékomról, és egy currypasztához hasonló – bár nem autentikus - fűszeres krémet készítettem az itthon talált, az étel jellegébe illő hozzávalókból. A végeredmény ízében meglepően hasonló, állagában azonban teljesen más, mint a boltban kapható, sokkal frissebb és talán zamatosabb is, annak ellenére, hogy bizonyos alapanyagok nem kerültek bele. Szerintem többször fogom én magam készíteni, annál is inkább, hogy csak bele kell dobálni a hozzávalókat a robotgépbe és már kész is a friss, csípős illatú currykrém.
A csirkés kókusztejes szafthoz sárgarépát adtam és belekevertem egy zacskó búzalisztes kínai lapos tésztát, amely jól beitta a fűszeres lét.

Recept

A currykrémhez

5 cm-es gyömbérdarab
egy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
egy negyed piros kaliforniai paprika
egy teáskanál erőspaprika krém
fél mokkáskanál frissen őrölt feketebors
fél mokkáskanál frissen őrölt római kömény
fél mokkáskanál őrölt koriander
só
egy zöldcitrom reszelt héja
egy teáskanál chiliolaj

Az ételhez

Egy csirkemell
Egy kisebb sárgarépa
Egy doboz kókusztej
Egy csomag kínai lapos tészta (500 gramm)
Fél zöldcitrom leve
Olaj

A currykrém hozzávalóit aprítógépbe teszem, és homogén állagúvá keverem. Olyan sűrű lesz kb. mint a padlizsánkrém.
A csirkemellet és a sárgarépát vékony csíkokra vágom.
A wokban olajat hevítek. Amikor már jó forró, beleöntöm a currykrémet és fél percig kevergetve sütöm. Ekkor hozzáadom a csirkecsíkokat és fehéredésig pirítom a fűszeres masszában. Ekkor hozzáadom a sárgarépát, keverek rajta párat és felöntöm a kókusztejjel. Pár percig forralom, de viszonylag hígan hagyom, hogy a tészta minél több fűszeres lét szívjon magába. Közben kifőzöm a tésztát, majd jól lecsepegtetve beleforgatom a kókusztejes csirkébe. Pár perc alatt összemelegítem, reszelek rá még zöldcitrom héjat és tálalom. A tányéron meg lehet locsolni még zöldcitrom lével, ha valaki savanykásabban szereti.

Vadas nyelvtokány

Korábban már említettem, hogy Attila nagyon szereti a főtt nyelvet. Ezzel csak az a probléma, hogy nem mindig lehet hozzájutni, főleg akkor nem, amikor kedvet kap hozzá, ezért ha van, inkább többet veszek és lefagyasztom.
Most is volt egy adag, amit a szokásos módon megfőztem, aztán pedig Attila nekem szegezte a kérdést: nem lehetne-e belőle valamilyen komolyabb ételt készíteni. Mondtam, hogy éppenséggel lehet, így született meg a vadas nyelvtokány. Szombat este csináltam meg vasárnap ebédre, de már este elfogyott több mint a fele, úgyhogy nagy sikere volt.
Én meg jól elvoltam egy parmezános pestós penne és hagymás paradicsomsaláta társaságában.

Recept

3 db főtt sertésnyelv (nem füstölt!)
egy fej hagyma
egy sárgarépa
egy fehérrépa
egy evőkanál kapribogyó
2 dl tejföl
egy evőkanál liszt
egy evőkanál mustár
kakukkfű
rozmaring
3-4 szem borókabogyó
egy babérlevél
kb. 5 dl főzőlé
citrom
cukor, só
olaj

A nyelvet az itt leírt módon megfőzöm, megtisztítom és csíkokra vágom. Kevés olajon egy evőkanál cukrot karamellizálok, megfonnyasztom benne a hagymát. Rádobom a kisebb darabokra vágott répaféléket, a kapribogyót és 4-5 percig sütögetem. Beledobom a borókabogyót, babérlevelet, ízesítem sóval, rozmaringgal és kakukkfűvel, hozzáadom a nyelvcsíkokat és felöntöm a főzőlével. Addig párolom, amíg a zöldségek meg nem puhulnak. Ekkor tejfölös liszttel behabarom és a mustárral, pár csepp citromlével és reszelt citromhéjjal teszem pikánsabbá.
Most tésztával tálaltam, de zsemlegombóc, knédli egyaránt illik hozzá.

Kínai tésztás kacsa

Mielőtt valaki azt hinné, hogy az ünnepek előtt csak süteményeket készítünk és eszünk, mindenkit megnyugtatok, főzni is szoktam. Gyors kaják készülnek ilyenkor, mert a sütés, bevásárlás, ajándékvadászat elveszi az ember idejét, nincs idő többfogásos menüket előállítani. Rendszerint főszereplővé válik a wok nálunk ebben az időszakban, és most sem történt másként.
Ezúttal kínai tésztás kacsát csináltam, nagy sikerrel, úgyhogy bekerül az állandó gyors ebéd receptek közé.

Recept

30 dkg bőrös kacsamell
3 kis fej hagyma
egy sárgarépa
egy piros kaliforniai paprika
5 cm-s gyömbérdarab
két chilipaprika
5 gerezd fokhagyma
szójaszósz
chiliolaj
25 dkg mie-metélt (kínai tojásos tészta)

Először a kacsával kezdek, mert pácolom az étel elkészítése előtt. A kacsamellet lebőrözöm, és a bőrt meg a húst is vékony csíkokra vágom. Tálba teszem, meglocsolom bőven szójaszósszal, rászórok három felaprított fokhagymagerezdet, a reszelt gyömbért, és a felkarikázott chilipaprikát, majd szobahőmérsékleten fél órát várakoztatom ebben a fűszeres lében. Ezen idő alatt a megtisztított hagymát negyedekbe, a paprikát nagyobb darabokra, a répát pedig vékony pálcikaformára vágom. A tésztát kifőzöm.
Fél óra elteltével felforrósítom a wokot, beleöntöm a húst a páclével együtt és pár perc alatt átsütöm. A bőre ennyi idő alatt kiengedi a zsírját és eltűnik. A kacsahúst kihalászom a wokból és félreteszem, helyére beleszórom a zöldségeket, melyeket 3-4 perc alatt roppanós-puhára sütök. Ekkor visszateszem a wokba a húst, beleteszem a tésztát és összemelegítem az egészet, közben ízesítem chiliolajjal, szójaszósszal,és ha kell, sóval, belereszelem a maradék fokhagymát majd tálalom.

Minestrone

A héten belső sugallattól vezérelve elkészítettem életem első minestronéjét. Előtte persze tanulmányoztam Jamie Oliver és Giorgio Locatelli témába vágó írásait, és arra jutottam, hogy ennek a sűrű levesnek nincs igazi receptje, csak az elkészítés lépései azonosak, a hozzávalók pedig – jó esetben – szezonálisan változnak, mindig az kerül bele, amit a piacon kapni. Mindkét szerző alaplét használ a felöntéshez, én ettől most eltekintettem, és bizton állíthatom, hogy alaplé nélkül is ízes, tartalmas minestrone készíthető.
Locatelli még egy jó tanáccsal ellátja a kíváncsi olvasót: bármit tehetünk bele, de sütőtököt nem, hacsak nem töklevest szeretnénk főzni, ugyanis e jellegzetes ízű zöldségféle túlságosan áthatja az ételt.
Ezek után következzen az én levesem.

Recept

Egy nagy fej hagyma
Két sárgarépa
Két fehérrépa
Egy ökölnyi zellergumó
Egy cukkini
Egy krumpli
Egy doboz vörösbab
4-5 brokkolirózsa
két szem paradicsom
10 dkg kelkáposzta
4 gerezd fokhagyma
egy doboz hámozott paradicsom
két marék száraztészta
egy ág rozmaring
friss bazsalikom
két evőkanál pesto
só, olívaolaj
a tálaláshoz parmezán

Nagy lábosban olívaolajat melegítek és üvegesre sütöm benne a hagymát. Ráteszem a kisebb darabokra vágott répaféléket és zellert, pár percig kevergetve sütöm. Ekkor hozzáadom a feldarabolt cukkinit és burgonyát, ezzel is kevergetem egy kicsit, majd belszórom a lecsepegtetett és lemosott vörösbabot, és hozzáadom a hámozott paradicsom-konzervet is. Ízesítem a sóval, zöldfűszerekkel, beledobom a fokhagymagerezdeket és annyi vízzel öntöm fel, hogy jó sűrű levest kapjak. Ezt az egyveleget kb. egy óráig főzöm, ekkor beledobom a brokkolit, a felcsíkozott kelt és a felkockázott paradicsomot, valamint a száraztésztát is, és addig főzöm a levest, amíg mindezek megpuhulnak. Végül két evőkanál pestoval adom meg az ízét. Reszelt parmezánnal tálalom.