december 23, 2012

Karácsony 2012



Nagyon boldog karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves olvasómnak! Holnap szenteste lesz, gondolom erre mindenki alaposan felkészült már, és gondosan megtervezte mi legyen az ünnepi menü. A hűtőszekrények roskadoznak a sok élelmiszertől, és az első bejglik is már kisültek. Akinek viszont nincs ötlete, milyen desszertet készítsen, annak ezt a krémet ajánlanám. Finom, ünnepi, gyorsan és egyszerűen elkészíthető. 

Hozzávalók:
  • 250 g mascarpone
  • 250 g krémes túró
  • 2 evőkanál cukor 
  • 1 tasak vaníliás cukor
  • fél tk őrölt fahéj
  • 2 evőkanál narancslikőr (el is maradhat)
  • fél kezeletlen narancs reszelt héja
  • 2 evőkanál narancslé
  • kb. 20 darab fahéjas csillag
A fahéjas csillagokat gépben felaprítom. Annyi darabot hagyok meg belőle egyben, ahány kis pohárdesszertet akarok készíteni.
A narancsot forró víz alatt ledörzsölöm, lereszelem a héját és kifacsarom levét. A túrót a mascarponét, cukrot és vaníliás cukrot, a fahéjat, a likőrt és a narancs héját meg 2 evőkanál narancslevet simára turmixolom. A krémet a fahéjas kekszmorzsával felváltva apró kis desszertes poharakba (kb.4x6 cm) rétegezem, 1-1 fahéjas csillagot nyomok a tetejére és a maradék morzsával megszórom. Jó, ha pár órán át lefóliázva áll a hűtőben. 8 mini desszert jön ki ebből az adagból.

január 26, 2012

Zabpelyhes túrógombóc


Számtalanszor pórul jártam már a  búzadarával,  függetlenül attól, hogy bontva vagy bontatlanul tároltam a szekrényben, csavaros üvegben vagy tupperes dobozban, mert mikron méretű apró bogarak futkároztak benne. Ma épp a frissen vásárolt darában paciztak a bogárkák, szóval felbontás után vágtam is egyenesen a szemétbe. A túróba már beleütöttem a tojásokat, na de újabb csomag grízért már kinek lenne kedve ilyenkor elszaladni a boltba? Tudom, hogy nem kifejezetten gusztusos ez a bevezető, de ennek köszönhetően jöttem rá, hogy mivel lehet egész jól  helyettesíteni a túrogombócban a búzadarát: finomra darált zabpehellyel. Plusz előnye, hogy még pihentetni se kell a masszát főzés előtt.
  • 250 g félzsíros tehéntúró
  • 2 egész tojás
  • 50 g darált zabpehely
  • fél citrom reszelt héja
  • 1 csipet só
  • 1 csésze  zsemlemorzsa
  • kevés cukor
  • vaj
A túróba beleütöm a tojásokat, sózom, belereszelem a citromhéjat és villával alaposan összedolgozom. Hozzákeverem a gépben finomra darált zabpelyhet. Vizes kézzel 3 cm átmérőjű kis gombócokat formálok a masszából és forró sós vízbe rakom őket. Pihentetni csak addig kell, amíg felforr a víz. Miután a víz tetejére emelkednek a gombócok, még 2-3 percig főzöm, majd leszűröm és a cukros vajas pirított morzsában megforgatom.



július 18, 2011

Pastéis de Nata




Pár hónapja nyílt egy nagyon klassz portugál bisztró-kávézó a közelben, amolyan hagyományos családi vállalkozás, ahol a papán, a mamán és a gyerekeken kívül mindegyik sógor és a koma is be-be segít időnként. Náluk kóstoltam először a Pastéis de Nata-t, a portugál nemzeti süteményt. Mindig picit megmelegítve kínálják a kívül ropogósra sült tésztájú lágy krémmel töltött kosárkákat. Eddig háromszor futottam neki itthon, de csak az utolsó próbálkozás lett olyan, amiért már nem szégyellem magam annyira. Ez már az élvezhető kategóriába tartozik. Elsőre készen vett leveles tésztát töltöttem meg egy tejszínes tojásos főzött krémmel, de nekem a tészta is, és a krém is túl zsíros volt, ráadásul még egy kicsit kásás is. Másodszorra már házi leveles tésztába töltöttem ugyanazt a tejszínes krémet, és ekkor jöttem rá, hogy bizony a krém az, ami nem stimmel. A harmadik sütés viszont már eléri a hatost a tízes skálán.

Így készül a leveles hajtogatott tésztám:
  • 250 g finomliszt
  • 125 ml víz
  • 1 csipet só
  • 1 tojássárgája
  • 25 g olvasztott és kihűtött vaj
A fenti hozzávalókból egy sima rugalmas tésztát gyúrok, folpackba csomagolom és 30 percre hidegre teszem.
  • 250 g hideg vaj
  • 1 evőkanál liszt
Egy darab folpackot terítek a munkalapra, liszttel meghintem. A vajtömböt 2 lapra vágom és szorosan egymás mellé fektetem. Pici liszttel leszórom a tetejét, majd ráborítok egy fóliát és egy kb. 20X20 cm-es lappá nyújtom. 20-30 percre a hűtőbe teszem.
A hűtőből kivett tésztát kb. 40X20 cm méretű téglalappá nyújtom, a közepére teszem a hűtött vajat és beleburkolom a tésztába. A nyitott széleket is összenyomkodom, hogy ne tudjon kinyomódni a vaj nyújtás közben. Alul–felül meghintem liszttel megnyomkodom a nyújtófával, hogy egyenletesen oszlódjon el a vajréteg és megint kinyújtom 40 cm szélesre. Jobbról és balról behajtom mindkét oldalát, így most 3 réteg tészta kerül egymásra. Elfordítom a tésztát, hogy a hajtás iránya kerüljön felém és újfent kinyújtom egy kb. 8mm vastag téglalappá. Ha ez megvan, akkor jobbról és balról is behajtom a két oldalt a tészta közepéig, majd összecsukom, akárcsak egy könyvet. A hűtés után megismétlem a nyújtást és a háromba hajtást, majd visszeteszem a hidegre. 30 perc elteltével jöhet az utolsó, azaz a 4-be hajtogatás, jobbról-balról a közepéig, majd összecsukom a két oldalt. A legjobb, ha ilyenkor megint egy fél órát pihen a hidegen.

Lisztezett deszkán 8-9 mm vastagra nyújtom a tésztát és a hosszú oldalánál fogva szorosan feltekerem, majd 4 darabba vágom az így kapott rudat. Egy újabb hűben való pihentetés után –ami akár egy éjszaka is lehet- 6-8 mm vastag korongokat vágok a tésztából. A muffinforma mélyedésebe nyomkodom őket egyenletesen és gyorsan, hogy ne olvadjanak meg nagyon a kéz melegétől. (Kipróbáltam a 2 réteg fólia között való nyújtást is, pici liszttel megszórva hihetetlenül vékonyra lehet nyújtani a tésztát, sütés közben mégis alaposan megdagad, és leveles marad.) 20 percre a hűtőbe rakom a formát és közben előmelegítem a sütőt hőlégkeverésre plusz alsó lángra, 190°C fokra . Ezt azért teszem, mert kipróbáltam, hogy így lesz a tésztakosárkák alja megfelelően ropogós.

Kiveszem a formát a hűből és annyi krémet kanalazok a mélyedésekbe, hogy egy vékony kis perem azért még kilátszódjon. Az alsó rácsra tolom a muffintepsit és kb.18 percig sütöm a kosárkákat. Ezután kikapcsolom az alsó lángot, helyette a grillt izzítom be, és a tepsit a felső rácsra tolom. Addig hagyom a grill alatt a süteményt, amíg barna foltosra nem sül a krém. Még forrón meghintem egy pici őrölt fahéjjal.

Így készül a krémtöltelék, ami 24 kosárkára elegendő:
  • 400 g cukor
  • 1 fahéjrúd
  • 1 darab citromhéj
  • 250 ml víz
  • 4 evőkanál liszt
  • 500 ml tej
  • 8 tojássárgája
  • egy jó csipet só
A vízből és cukorból , a citromhéjjal és a fahéjrúddat szirupot főzök, és néhány óráig, esetleg egy éjszakán át hűlni hagyom.
A liszthez apránként annyi tejet adagolok, amennyivel teljesen simára és csomómentesre lehet keverni, a többit pedig felforralom egy csipet sóval. Besűrítem a tejet a lisztes keverékkel és félrehúzom a tűzről. Hagyom kihűlni.
A szirupból kihalászom a fahéjat és a citromhéjat, és belekeverem a liszt-tej keverékbe, végül pedig a 8 tojássárgáját is hozzáadom. Mielőtt a tésztával kibélelt formákba öntöm, egy finom szűrőn leszűröm.

A fenti tésztamennyiségnek csak a 3/4 részét használtam fel, 24 kosárkát sütöttem belőle, a maradékot pedig lefagyasztottam. A kihűlt sütemény is nagyon jól hagyja magát mélyhűteni. Felengedés után betettem a sütőbe pár percre, és meglepően finom volt úgy is.

július 10, 2011

Vasárnapi reggeli: villámgyors csiga

A túrós-olajos az egyik leghálásabb, leggyorsabb és legegyszerűbb alaptészta, amit igazán nehezen lehet csak elszúrni. Furamód mindig megfeledkezek róla, mert hajlamos vagyok kelttésztában gondolkodni, ha péksüteményről van szó, aztán annál jobban örülök, amikor újra felfedezem. Itt megemlíteném, hogy én a morzsalékos magyar túróval még nem próbálkoztam, mindig krémes a német túrót veszem. A mai napig. Túró hiányában zsírszegény natúr krémsajttal  gyúrtam össze és jelentem, nagyon jól működik! Nem terveztem mára friss péksüteményt reggelire, de belefutottam Gesztenyének ebbe a receptjébe, és nem vesztegettem tovább az időt. 5 perc alatt megvan a tészta, további 5 perc a nyújtás, töltelékkel való kenés, feltekerés, szeletelés,  eközben a sütő is bemelegszik 200 fokra. Ha minden jól megy ... 
Elég ragacsoska lett a tésztám, de ezen úgy segítettem, hogy 2 réteg folpack között, kevés liszttel megszórva nyújtottam ki, ment is mint a karikacsapás. Rákentem a házi kajszilekvárral kikevert cukros diót, a folpack segítségével szorosan feltekertem, és kés helyett egy darab fogselyemmel kb. 2 cm-es darabokra vágtam. A fogselymet természetesen cérnával is lehet helyettesíteni, de mindenesetre egyszerűbb így vágni a puha tésztákat, mint késsel, ráadásul nem nyomódik ki a töltelék és  nem deformálódnak el a szeletek. Forró sütőben 5 percig 200°C fokon sütöttem, aztán visszavettem a hőt 175°C-ra. Kb. 20-25 perc múlva szép aranyszínűre sülnek. 4-5 evőkanál porcukorhoz annyi forró vizet kevertem pici adagonként, amíg egy méz sűrűségű  mázat nem kaptam. Evvel átkentem még forrón a csigákat. Langyosan isteni!

A tészta hozzávalói:
  • 250 g liszt
  • 2 tk. sütőpor
  • 1 csipet só
  • 100 g finom kristálycukor (vagy porcukor)
  • 250 g krémsajt (vagy krémes túró)
  • 5 ek. olaj
  • szükség esetén egy kevés tej, de szerintem ezt  legközelebb kihagyom
A töltelékhez:
  •  150 g darált dió
  • 100 g cukor
  • 1 tasak vaníliás cukor
  • annyi kajszilekvár, amennyitől  kenhető masszává áll össze a cukros dió

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails