Ázsiai bundás falatok

Immár hagyománnyá vált nálunk, hogy vasárnap gyermeklátogatással egybekötött családi ebédet tarunk. A z egyik ilyen alkalomra készítettem ezt az ebédet, nagy sikert arattam vele. Az ötletet a kényszer szülte: nem igazán volt itthon nagyobb mennyiségben alapanyag, csak fél kiló csirkemell, 2-3 darab magunk által termelt cukkini, egy-két répa és még sorolhatnám. Ez első olvasatra négy jó étvágyú felnőtt és egy jó étvágyú gyermek ellátásához nem tűnik elegendőnek, de mégis sikerült kis mennyiségből jóllakatni mindenkit.
Az ebéd a thai-ázsiai ízek köré épült. Készült ropogós cukkini, bundás csirkefalatok, földimogyoró mártás és egy ropogós zöldségekből összeállított saláta, valamint házi ketchupot is kínáltam még mártogatáshoz.

A ropogós cukkinihoz

Egy nagyméretű cukkini (50-60 dkg)
Egy tojásfehérje
5 dkg kukoricaliszt
kakukkfű, só
a sütéshez olaj

A megmosott, héjas cukkinit hasábokra vágom. A tojásfehérjéből habot verek, másik tálban a lisztet elkeverem a fűszerekkel. A cukkinit először a fehérjébe, majd a fűszeres lisztbe mártom, és wokban, bő olajban kisütöm, papírtörlőn lecsepegtetem, és valamilyen szósszal tálalom előételként vagy köretként. (Másik módszer: a fehérjét és a lisztet összekeverem, és ebbe mártom a zöldséget, így szaporább).

A bundás csirkefalatokhoz

50 dkg csirkemell
két evőkanál szójaszósz

egy evőkanál víz

egy evőkanál olaj

két gerezd fokhagyma felaprítva

két centis gyömbérdarab felaprítva

egy kiskanál só és cukor

Egy tojás

hat evőkanál liszt

késhegynyi szódabikarbóna

hideg víz

A csirkehúst csíkokra vágom (olyanra, mint a cukkinit) és a szójaszószból, vízből, olajból, fokhagymából, gyömbérből kevert, sóval és cukorral ízesített páclébe forgatom, egy-két órát állni hagyom. Ha eljött az ebédidő, a tojásból a liszttel, szódabikarbónával és nagyon kevés vízzel sűrű tésztát keverek, és ebbe mártom a csirkemellcsíkokat, majd bő forró olajban kisütöm őket. Papírtörlőn felitatom a felesleges zsiradékot, és a húst mártásokkal, salátával tálalom.


A földimogyoró mártáshoz

fél doboz kókusztej
3-4 evőkanál darabos földimogyoróvaj
egy piros chili
két evőkanál édes chiliszósz
fél lime leve, só

A hozzávalókat lábosba teszem és kis hőfokon összemelegítem. A kókusztej és a mogyoróvaj mennyisége tetszés szerint változtathatók, annak megfelelően, hogy mennyire sűrű mártást akarunk. A szószt langyosan tálalom a bundás csirke mellé.

A salátához

Egy kis fej jégsaláta
Negyed fehér fejes káposzta
Két szál sárgarépa
Egy nagy fej lilahagyma
Egy nagyméretű kígyóuborka
Szójaszósz
Citromlé
Reszelt gyömbér
Egy gerezd fokhagyma
Egy kanál édes chiliszósz

A salátát, káposztát vékony csíkokra vágom, a hagymát félkarikákra szeletelem, a répából és uborkából zöldséghámozóval igyekszem vékony csíkokat vágni. A feldarabolt zöldségeket tálba teszem, és a citromléből, szójaszószból kevert, reszelt gyömbérrel, fokhagymával és chiliszósszal fűszerezett öntettel összekeverem. Ezt célszerű a tálalás előtt nem sokkal elvégezni, hogy a zöldség roppanós maradjon.

Az összes elkészített ételt az asztalra teszem, és mártásként még házi ketchupot, édes chiliszószt is kínálok a falatkák mellé.

Csirkemell rákkal és zöldségekkel

Ez volt a tegnapi (est)ebédünk, a hűtőtakarítás jegyében. Ismét olyan alapanyagokat használtam, amelyekből önmagukban már nem lehet semmit sem készíteni, mert olyan kis mennyiségűek, viszont így összepárosítva ismét egy nagyon finom és gyorsan elkészíthető étel kerekedett belőlük. Maradékok felhasználása esetén szívesen használom a wokot és a távol-keleti fűszereket, valahogy mindig jó sül ki minden nyersanyagból, ha így készítem el.
Igazából még köret sem kellett volna hozzá, de a munkából hazatérő férfinépnek kell az energia, így főztem mellé egy kis rizst.

Recept

50 dkg csirkemell
2 fej hagyma
35 dkg zöldbab (fagyasztott)
egy kis cukkini
15 dkg főtt aprórák
4 gerezd fokhagyma
egy kis chilipaprika
3 cm-es gyömbérdarab
1 dl szójaszósz
egy evőkanál cukor
egy evőkanál gyenge ecet
két evőkanál halszósz
egy evőkanál chiliolaj
olaj

A csirkét vékony csíkokra vágom. A szójaszószba belereszelem a gyömbért és ebben a keverékben egy órát pácolom a húst (ha nagyon sietek, elég fél óra is). A hagymát nyolcadolom, a cukkinit darabokra vágom, a chilit és a fokhagymát durvára aprítom. A zöldbabot forró vízben egy-két percig előfőzöm.
Ha az előkészületekkel megvagyok, a wokban olajat forrósítok és beledobom a felaprított chilit és fokhagymát. Egy percig kevergetve sütöm, ügyelek rá, hogy ne égjen meg. Ekkor kerül bele a csirkemell, a páclével együtt. Maximális fokozaton 3-4 percig sütöm. Ezalatt a cukrot, ecetet, halszószt és a chiliolajat összekeverem, és a húsra öntöm. A fűszerekkel együtt egy-két percig tovább kevergetem, majd kiveszem egy tálba. A wokba egy-két evőkanál olajat öntök és beledobom a hagymát, cukkinit és a zöldbabot. A zöldségeket addig sütöm kevergetve, amíg roppanós-puhák nem lesznek. Ha megvan, visszaöntöm a csirkét a wokba, beledobom a rákot és 2-3 perc alatt folyamatosan kevergetve összeforrósítom az ételt. Ha kevés lenne a lé alatta, adok hozzá még szójaszószt. Magában, vagy rizzsel tálalom.

A házi tészta dicsérete

Korábban már terveztük házi tészta készítését, talán írtam is erről már, de valahogy eddig elmaradt a kivitelezés. Hétvégén azonban épp tévét néztünk, valami hagyományőrző műsor ment, benne egy öreg néni tésztát gyúrt és nyújtott. Erre Attilát úgy elkapta a gépszíj, hogy visszafogni már nem lehetett, próbaképpen két tojásból és húsz deka lisztből meg is gyúrta a tésztát. Mondtam, azért nem ártana pihentetni, hát, alig bírta kivárni.
Fél óra után már nyújtotta is az étkezőasztalon, mert ugye tésztanyújtó gépünk nincs (még). A kis tésztacipót darabokba vágta és ezeket olyan vékonyra nyújtotta, hogy ha alátettünk egy újságot, el lehetett olvasni. A kinyújtott tésztát feltekerte, a tekercseket pedig felvágta.
Ahhoz képest, hogy először csinálta, szép vékony és egyenletes lett, metéltre vágtuk, amolyan tagliatelle formára. Ezt az első adagot fokhagymával, chilivel, olívaolajjal és pár szelet szardellával azon melegében el is pusztítottuk.
Másnap már három tojás 30 dkg liszt volt az arány, a tészta még vékonyabb, a felvágás még szabályosabb lett.

Gombás mártással ettük, amihez vajon pár gerezd fokhagymát és egy ág rozmaringot megpároltam, rádobtam 40 dkg gombát, sóztam, borsoztam, puhára pároltam, majd felöntöttem három deci tejszínnel. Picit beforraltam. Közben kifőztem a tésztát és beleforgattam a szószba Együtt vagy öt percig melegítettem, utána ettük.
Konklúzió: a házi tészta isteni, mindenképp érdemes kipróbálni. A boltival össze nem hasonlítható, van állaga, harapható, sokkal laktatóbb, nem tapad össze, jobban felveszi a szószt, és még sorolhatnám. Ebből 10 dkg bőven elég egy személynek, nekünk ugyanennyi bolti tészta fejenként kevés.
Biztos, hogy a jövőben tésztanyújtó gépbe beruházunk.

Szilveszter 2008

Újév napján gyönyörű havas táj látványára ébredtünk. A szilveszter nyugodalmasan telt, kis családi körben. Anyukám itt volt nálunk, jókat ettünk, babáztunk, volt egy kis hangulatos tábortűz forralt borral a szomszédban Robiéknál, néztük egy kicsit a katasztrofális szilveszeri műsort (én csak a Magyar Dal Napjáról készített egy órás összeállítást tartottam fogyaszthatónak), éjfélkor koccintottunk, egy órakor pedig már mindenki az igazak álmát aludta.
Ami a vacsorát illeti, hideg fűszeres malacsült volt franciasalátával és hagymás babsalátával, sütöttem pogácsát, újév napjára pedig lencsét főztem füstölt sonkával, legyünk már végre gazdagok.
Most a malacsült receptje kövekezik, amit nálunk mindenki inkább hidegen szeret, mert melegen túl tömény.

Recept

Egy két kilós malaccomb
Két fej hagyma
Egy fej fokhagyma
1 dl ajvar
1 dl olaj
köménymag
római kömény
egy chilipaprika
feketebors
kakukkfű
rozmaring
só
3 dl sör

A húsdarabot jól besózom. Az ajvarból az olajjal és a fűszerekkel egy keveréket készítek, amellyel a sütés során kenegetem majd a húst. Az arányok a következők voltak: egy rész köménymag, egy rész római kömény, fél rész frissen durvára darált feketebors, fél rész szárított kakukkfű, egy ág rozmaring.
A besózott húst kevés fűszeres olajjal bedörzsölöm, és a gázon zsiradék nélkül minden oldalán körbesütöm, hogy kérget kapjon. Ezután a tepsibe teszek két fej megtisztított hagymát negyedekbe vágva, és egy keresztben elvágott héjas fokhagymafejet. Öntök alá 3 dl vizet, lefedem fóliával, és a húst előmelegített 180 fokos sütőben puhára sütöm, kb. két óra alatt. Ezután a fóliát lebontom, a hőfokot kb. 220 fokra emelem és a húst a sörrel locsolgatva vajpuhára sütöm. Ilyenkor nem hagyom magára, folyamatosan ellenőrzöm, nehogy leégjen.
A húst a salátákkal és friss kenyérrel szobahőmérsékletűre hűtve szoktuk enni.

Kínai tésztás kacsa

Mielőtt valaki azt hinné, hogy az ünnepek előtt csak süteményeket készítünk és eszünk, mindenkit megnyugtatok, főzni is szoktam. Gyors kaják készülnek ilyenkor, mert a sütés, bevásárlás, ajándékvadászat elveszi az ember idejét, nincs idő többfogásos menüket előállítani. Rendszerint főszereplővé válik a wok nálunk ebben az időszakban, és most sem történt másként.
Ezúttal kínai tésztás kacsát csináltam, nagy sikerrel, úgyhogy bekerül az állandó gyors ebéd receptek közé.

Recept

30 dkg bőrös kacsamell
3 kis fej hagyma
egy sárgarépa
egy piros kaliforniai paprika
5 cm-s gyömbérdarab
két chilipaprika
5 gerezd fokhagyma
szójaszósz
chiliolaj
25 dkg mie-metélt (kínai tojásos tészta)

Először a kacsával kezdek, mert pácolom az étel elkészítése előtt. A kacsamellet lebőrözöm, és a bőrt meg a húst is vékony csíkokra vágom. Tálba teszem, meglocsolom bőven szójaszósszal, rászórok három felaprított fokhagymagerezdet, a reszelt gyömbért, és a felkarikázott chilipaprikát, majd szobahőmérsékleten fél órát várakoztatom ebben a fűszeres lében. Ezen idő alatt a megtisztított hagymát negyedekbe, a paprikát nagyobb darabokra, a répát pedig vékony pálcikaformára vágom. A tésztát kifőzöm.
Fél óra elteltével felforrósítom a wokot, beleöntöm a húst a páclével együtt és pár perc alatt átsütöm. A bőre ennyi idő alatt kiengedi a zsírját és eltűnik. A kacsahúst kihalászom a wokból és félreteszem, helyére beleszórom a zöldségeket, melyeket 3-4 perc alatt roppanós-puhára sütök. Ekkor visszateszem a wokba a húst, beleteszem a tésztát és összemelegítem az egészet, közben ízesítem chiliolajjal, szójaszósszal,és ha kell, sóval, belereszelem a maradék fokhagymát majd tálalom.

Padlizsános fűszeres rizs

Nyári szünet van a menzán a munkahelyemen, ezért ilyenkor mindenki maga biztosítja az ebédjét.

Szeretek legalább egyszer naponta meleg ételt enni, így ki kellett valamit találnom.
Nyersanyag szűkében voltam, csak egy cukkinivég, egy padlizsán, némi rizs és fűszerek felhasználásával kellett megalkotnom holnapra az ebédet.
Ami ebből született, az a ronda de finom kategóriába tartozik, kicsit a rizottóra emlékeztet állagban, de ízhatásában inkább keleties jellegű étel. Számomra ebédnek tökéletes lesz. Az adag legalább két főre elegendő.

Recept

Egy padlizsán
Fél cukkini
Egy fej lilahagyma
Négy gerezd fokhagyma
3-4 evőkanál paradicsompüré (Mutti passata)
Oregano
Rozmaring
Római kömény
Fahéj
Egy chilipaprika
Só, olaj
10 dkg jól olvadó reszelt sajt
2 zacskó gyorsrizs

A rizst kifőzöm. Amíg fő, a padlizsánt felkockázom, 15 percre besózom, a kiengedett levétől lecsepegtetem. A cukkinit a padlizsánnal azonos módon felvágom, a hagymát, fokhagymát, chilit felaprítom.
Felforrósított olajon a hagymát megpirítom egy mokkáskanál római köménnyel, majd hozzáadom a zöldségeket, a chilit és a fokhagymát. Oreganóval, rozmaringgal fűszerezem és kb. 10 perc alatt erős lánggal puhára párolom-sütöm. A zöldség akkor megfelelő állagú, ha még kissé roppanós, de már átfőtt. Ekkor hozzáadom a paradicsompürét, a sót és a fahéjat és jól összefőzöm. Elég vastag mártásnak kell lennie. Kb. 5 perc múlva hozzáadom a főtt rizst, szintén erős lánggal pár perc alatt összesütöm, ezalatt a rizs kissé beszívja a paradicsomos fűszeres mártást, de nem lesz száraz. A lángot elzárom alatta, beleforgatom a sajtot, ha elolvadt, tálalom. Italnak jól passzol hozzá a joghurt.
Ez a fűszeres rizs padlizsán, cukkini töltésére is alkalmas.

Felvágott helyett

Amit most leírok, nem igazán recept, hanem inkább ötlet azok számára, akik a felvágottaktól azért ódzkodnak, mert azok rendszerint tele vannak mindenféle ízfokozóval, tartósítószerrel és még ki tudja, mi van bennük.
Attila nagyon szereti a nyelvfelvágottat, de azt még jobban szereti, ha mi magunk készítünk főtt nyelvet, amit aztán akár melegen, akár hidegen el lehet fogyasztani. Itt most a nyers, nem füstölt sertésnyelv elkészítéséről lesz szó. Csinálnánk marhanyelvet is, de ahhoz nem igazán jutunk hozzá valamilyen okból.
Az egész dolog nem szól másról, mint a kívánt húsrész fűszeres lében történő megfőzéséről, amit a következőképpen csinálok.

Recept

2-3 nem füstölt sertésnyelv
8-10 szem feketebors
két babérlevél
két karika citrom
két gerezd fokhagyma
egy chilipaprika
kb. két evőkanál só.

A nyelvet úgy ahogy van, lábosba teszem, felöntöm annyi hideg vízzel, amennyi bőven ellepi. Hozzáadom az összes ízesítőt. Felforralom, majd lassan gyöngyöztetve addig főzöm, amíg vajpuha nem lesz.
Még melegen megnyúzom, és ezt követően felszeletelve fogyasztható melegen vagy hidegen.
Attila ebben elég puritán, nem cifrázza a dolgot: friss kenyérrel, erős paprikával szokta enni, de eszik tormával, mustárral is. A főzőlé felhasználásával készíthető mellé valamilyen savanykás, mustáros mártás is. Én nem rajongok érte, de azt el kell ismerni, hogy tiszta színhús az egész, és úgy ízesítjük, ahogy nekünk tetszik.

Citrusos saláta

Mint már írtam tegnap, a pácolt szűzérméhez Nigella egyik receptje alapján készítettem a salátát.

Ez a recept is az Egész évben nyári ízek (Forever Summer, 134. oldal) című könyvéből származik, amit egyébként nagyon kedvelek. Ő hideg marhasülthöz tálalja, de szerintem a pácolt sertéshez is igen jól passzol.

Az eredetiben felhasznált citrusféle a citrom, de én emellé még grapefruitot is használtam és egy csipet cukorral ellensúlyoztam a savasságát, főként Attila kedvéért. Ezen felül úgy döntöttem, hogy egy avokádót is belekockázok a salátába, ami tovább lágyította az ízeket.
Igazi kánikulában felüdülés lehet, kellemesen savanykás, hűsítő körítés annak ellenére, hogy a chili kissé tüzessé teszi.

A képen gyakorlatilag a tegnapi ebédem látható teljes valójában: felcsíkozottt pácolt szűz, saláta, joghurttal kikevert tahini és pita. Annyira ízlett, hogy alig várom, hogy megismételhessem. Remélem minél előbb eljön a nyár – de legalább a tavasz - , hogy minden nap hasonlóan színes és ízes fogások kerüljenek az asztalra, bár így télen egy hasonlóan színes összeállítás nagyot dob az ember hangulatán…

Recept

Személyenként két marék vegyes salátalevél (jégsaláta, endívia, frisée, radicchio)
Egy érett avokádó
Egy piros chili
Egy citrom
Egy pink grapefruit
Egy nagy csokor petrezselyem
Só, csipet cukor

A citromról és a gapefruitról teljesen levágom a héját, és a keserű fehér részt. A gyümölcshúst felkockázom, tálba teszem, ráöntöm a felfogott levet is. Sózom, egy csipet cukorral szelidítem az ízét, hozzáadom a felkarikázott chilit és a nem túl apróra vágott petrezselymet. Az avokádót meghámozom, magját kiveszem, felkockázom és a gyümölcshöz keverem. Ezt a salsa-szerű keveréket tálalásig behűtöm. Tálalás előtt a tányérokra két marék salátalevelet halmozok és rákanalazom a gyümölcsös keveréket. Mivel a pácolt szűzérmével tálaltam, a salátát meghitettem egy-két kanál páclével is, amiben a húst érleltem.

Fehér húsokhoz, halakhoz pikáns kísérő, de keverhetünk bele főtt garnélát, vagy tenger gyümölcseit is, és önálló ételként fogyaszthatjuk.

Kókusztejes csirke

Attila ma rizst (!) akart enni, ami igazán nem jellemző. További kívánalom volt még a kókusztejes mártás, amit nagyon szeret. Ebből kiindulva készült a mai vacsoránk, aminek az elkészítése 30 percet vett igénybe (maximum, mert nem mértem).

Hogy az ilyen hóbortjait ki tudjam szolgálni, tartok itthon egy-két doboz kókusztejet és vörös currypasztát, ezek felhasználásával készült a mártás. Gyömbér szerencsére szintén volt itthon, vettem csirkemellet, kaliforniai paprikát és már indulhatott is a főzőcske.

Amíg a rizs megfő, van idő a hús feldarabolására és még pár perces pácolására is, és ezalatt szeletelem a zöldségeket is. Most heves felindulásból zöldborsót is tettem bele, ami jól ellensúlyozta a mártás csípős-fűszeres ízét.

A hozzávalók mennyisége 2 személyre szól, de három főt jól lehet lakatni vele.

Recept

35-40 dkg csirkemellfilé
fél sárga kaliforniai paprika
fél piros kaliforniai paprika
3 gerezd fokhagyma
3 cm gyömbér
1 piros chilipaprika
3 evőkanál sötét szójaszósz
2 evőkanál olaj
2 evőkanál vörös currypaszta
1 doboz kókusztej
15 dkg zöldborsó (mirelit)

A csirkemellet kis darabokra vágom és a szójaszósszal, olajjal, lereszelt gyömbérrel, felaprított fokhagymával összekeverem, és hagyom pácolódni, amíg a többi hozzávalót előkészítem. A kaliforniai paprikákat vastagabb csíkokra vágom, a chilit felaprítom.
Közben megfőzöm a rizst a körethez.
A wokot felhevítem, amikor már jó forró, a húst a páccal együtt beleborítom (vigyázok, nehogy égési sérüléseket szenvedjek). Fehéredésig sütöm, ekkor hozzákeverem a currypasztát, majd hozzáadom a paprikacsíkokat is. Egy-két perc után felöntöm a kókusztejjel, hozzáadom a felaprított chilit, beleszórom a borsót és ennek puhulásáig főzöm.Ízlés szerint sózom, bár a szója és a currypaszta is sós. Nem forralom be a levét, mert rizzsel körítem, amit szaftosan szeretünk.

VKF XII - Tonhalsteak gyömbéres-szójás salátával

Amikor megláttam Gabojsza pályázati kiírását, gondolkodóba estem, egyrészt azért, mert imádom a tengeri herkentyűket és halakat, másrészt pedig nem tudtam, hogy a bőség zavarában mit is készítsek.

A blogomon többször szerepeltek már édesvízi és tengeri halak, polip, rák, úgyhogy olyasmit akartam kitalálni, ami még eddig fel nem használt hozzávalóból készül.

Így esett a választásom a tonhalra, nem titkoltan népnevelő célzattal. Kis hazánkban ugyanis még mindig ott tartunk, hogy a mirelit fehér húsú valamit hisszük tonhalnak és csodálkozunk, ha étteremben nem ezt látjuk viszont a tányéron. Pedig ennek örülni kell, mert a tonhal számomra – a kardhal mellett, amit Szicíliában volt alkalmam megkóstolni – az egyik legízletesebb tengeri hal. Mivel állagban a marhasteakre emlékeztet és nincs nagyon halíze, no meg szálkamentes, azoknak is érdemes kipróbálni, akik ódzkodnak a halevéstől.

Lorien kolléga már említette az Ananova márkájú fagyasztott tonhalat, amelyet én is előszeretettel használok, ha már nyers állapotban nem tudom beszerezni. A 900 grammos zacskó öt darab kb. 2 cm vastag steaket tartalmaz, melyek egyenként légmentesen vannak becsomagolva, így akár darabonként is el lehet fogyasztani anélkül, hogy fel kellene olvasztani az egészet. Nagyon praktikus. Én a METRO-ban veszem, de biztos van máshol is, mert a Rozmár forgalmazza.

A halakkal általában úgy vagyok, hogy nem érdemes túlfűszerezni, ezért általában csak sóval, citromlével fűszerezve, minimális mennyiségű zsiradékon sütöm. A vöröstonhal akkor jó, ha belül angolos marad, mint a bélszín, ezért senki se próbálja meg pár percnél tovább sütni, mert kiszárad és élvezhetetlen lesz.

A salátaöntet fűszerezése ázsiai beütést kapott a gyömbértől és szójaszósztól, ezek szerintem nagyon jól passzolnak a tonhalhoz.

Recept

Személyenként egy szelet vöröstonhal
Pár csepp olaj
Só, citromlé

A salátához
Egy piros kaliforniai paprika
Fél sárga kaliforniai paprika
Két marék ruccola
Egy kígyóuborka
Négy-öt levél kínai kel

Az öntethez
2 cm-es gyömbérdarab
egy gerezd fokhagyma
1 thai piros chili
kis fej lilahagyma
fél grapefruit leve
egy kiskanál cukor
2 evőkanál sötét szójaszósz
0,5 dl olaj

A salátaöntetet készítem el először. A grapefruit levét kifacsarom és feloldom benne a cukrot. Hozzáadom a lereszelt gyömbért, a felaprított chilit és fokhagymát, hozzákeverem a szójaszószt és az olajat és beleteszem a hajszálvékonyra felszeletelt lilahagymát. Tálalásig szobahőmérsékleten érlelem.

A salátához igyekszem a kelt, az uborkát és a paprikaféléket a lehető legvékonyabb csíkokra vágni. Ha ez kész, tálba teszem, belerakom a ruccolát is és kézzel összeforgatom.

Mielőtt ennénk, a tonhalszeleteket sózom, a grillserpenyőt felhevítem és pár csepp olajon megsütöm a halat. Lehet rá tekerni borsot is.
A tányéron elrendezgetem a salátát, meglocsolom az öntettel és melléfektetem a sült tonhalat, amihez ízlés szerint citromot is adok, de meg lehet locsolni a salátaöntettel is, ami kitűnően megy a hal ízéhez.

Chilis-zöldséges csirke wokban

Ma igazi lélekmelegítő ételt készítettem. Sokaknak ez mindenképpen levest jelent, ám mi nem igazán vagyunk levesesek, ezért inkább ázsiai csípős ételekkel melengetjük magunkat belülről, ha hőérzetünket fokozni akarjuk. Erre ma szükség is volt, mert kedvesem egész nap kint ázott az esőben és cserepezte a tetőt.

Már előre éreztem bevásárláskor, hogy a héten a wok biztos előkerül majd, ezért vettem thai chilipaprikát a METRO-ban és vettem volna gyömbért is, ha lett volna, de nem volt, emiatt kicsit „defektes” lett a recept. (Mivel Szentendrén lakom, a budakalászi METRO-ba járunk, ahol folyamatosan kitolnak velem: gyömbér egyre ritkábban van, és megszüntették az „ázsia polcot” is, pedig mindig ott szereztem be a kókusztejet, kínai tojásos és üvegtésztát, currypasztát, stb. )

Az itthon megtalálható zöldségekből és csirkéből készítettem a következő tüzes fogást. Gyakorlatilag mindennel együtt 30 percet vesz igénybe az elkészítése, ezért gyakran szoktam hasonló jellegű ételeket készíteni vacsorára.

Recept

1 csirkemell filézve
1-2 db thai chilipaprika
5-6 gerezd fokhagyma
2 cm-s gyömbérdarab (ami most kimaradt)
2 kisebb hagyma
1 piros kaliforniai v. kápia paprika
1 kisebb sárgarépa
4-5 gombafej vagy shiitake gomba (most az előbbi)
szójaszósz , olaj
szezámolaj
chiliolaj (elmaradhat, de csak ezzel az igazi)

A hangsúly szerintem a wokban készülő ételeknél a jó előkészítésen van, mert annyira gyors a tempó a főzés elkezdésekor, hogy közben nincs idő a szeletelgetésre- pucolgatásra. Ennek megfelelően a csirkemellet vékony csíkokra vágom (na ez az, ami nekem annyira nem szokott menni, így a kedves párom szokta csinálni - biztos megalomániám van…) és két-három gerezd vékony lapokra vágott fokhagymával egyetemben pár evőkanál szójaszósszal leöntve félreteszem) A gyömbért, chilit, maradék fokhagymát felaprítom. A kaliforniai paprikát rombuszokra szeletelem, a gombát négybe vágom, a répából sajtszeletelő lapáttal (! zöldséghámozót ugyanis nem tartok) csíkokat vágok, ha túl szélesek lennének, elfelezem őket. A hagymát nyolcadolom, egyben hagyom, mert a sütés közben úgyis leveleire esik szét.
Ha mindezzel megvagyok, a wokban olajat forrósítok (ha szinte füstöl, akkor jó), beledobom a gyömbért, fokhagymát, chilit, és gyors kevergetés közepette1-2 másodpercig sütöm, hogy ne égjen meg. Ezután hozzáadom a csirkecsíkokat, sózom, öntök rá szójaszószt, egy kiskanálnyi chiliolajat és barnára pirítom. Mielőtt teljesen átsülne, beleszórom az összes zöldségfélét, ezekkel még három-négy percig kevergetve sütöm, és kész. Akkor jó, ha a zöldségek roppanósak maradnak.
Tálalás előtt pár csepp szezámolajjal meghintem. Főtt rizst adok mellé.

Ui.: Jó lett volna már csak a fotó kedvéért is valami autentikusabb tálkában tálalni, de sajnos most „konyhai minimálszettel” dolgozom, a kevésbé használt kellékeim be vannak dobozolva és így is maradnak, amíg be nem költözünk. De jó is lesz már!