Ricottafánk

Elfekvő, lejárathoz közeli ricottához kerestem süteményreceptet, így bukkantam rá a No Salty-n a ricottafánkra.
Jól is jött ez a recept, mert mostanában Attila igencsak rákapott az általam befőzött lekvárokra, így legalább nem kényszerül magában kanalazni, vagy vajaskenyéren fogyasztani.
Eddig csak túrófánkot készítettem, amit nagyon szeretünk, és megcsinálni is igen egyszerű, de nekem ez a ricottás verzió jobban ízlik: foszlós, könnyű, a majdnem folyós tésztából pedig nagyon aranyos kis fánkgolyók készíthetők nulla ügyességgel. Ez az adag akár négytagú családnak is bőven elegendő, de nálunk is hamar elfogyott. Bármilyen lekvár jó hozzá, mi házi szilvareszterrel ettük.

Recept

25 dkg ricotta
25 dkg liszt
3 tojás
175 ml tejföl
egy kiskanál szódabikarbóna
4 evőkanál cukor
egy vaníliás cukor
csipet só
olaj a sütéshez
lekvár a tálaláshoz

A ricottát a tojással, tejföllel összekeverem, hozzáadom a cukrot, vaníliás cukrot és a sót, majd pedig beledolgozom a szódabikarbónával elkevert lisztet. Az egész egy fakanállal összekeverhető. Magas falú lábosban olajat forrósítok, ha elég forró kiskanállal diónyi masszát szaggatok bele. Egyszerre ne tegyünk túl sokat, mert a fánkok megdagadnak. Sülés közben megforgatom a fánkokat, hogy mindkét oldaluk aranybarnára sülhessen, bár nagyon helyesen megfordulnak maguktól is. A megsült golyókat papírtörlőn lecsepegtetem, és lekvárral kínálom. Igazán frissen jó, de azért hidegen sem megvetendő.

Spenótos ricottás cannelloni

Amióta szert tettem a tésztagépre, nagyon gyakran eszünk házilag készített tésztát. Hogy ez ne legyen unalmas, és ne csak a „sima”, metéltre vágott tésztát együk, cannellonit készítettem, mikor jött Attila anyukája babanézőbe. Pontosabban készítettünk, mert ebből a konyhai tevékenységből Attila is szívesen kiveszi a részét: a tésztát mindig ő gyúrja, a nyújtást is előszeretettel végzi, úgyhogy a cannelloninál nekem jóformán csak a töltés maradt. Meg persze én csinálom a tölteléket és a mártást is.
A választásom a spenótos-ricottás töltelékre esett, és nem bántam meg. Mindenkinek ízlett, bár Attila morgott egy kicsit, hogy nem húsos, meg ugye paradicsomos, de azért megette. Szerintem ez igazi női kaja, a csajok tudnak igazán rajongani érte.

Recept

A tésztához
20 dkg liszt
2 nagy tojás

A töltelékhez
50 dkg leveles spenót (most fagyasztott)
25 dkg ricotta
2 gerezd fokhagyma
3 dkg vaj
szerecsendió
feketebors

A mártáshoz
2 db 400 grammos hámozott paradicsom konzerv
egy evőkanál olívaolaj
egy ág rozmaring
két gerezd fokhagyma

A tetejére reszelt parmezán

A tésztához valókat homogén tésztává gyúrom, majd legalább fél órát pihentetem folpackba csomagolva a hűtőben.
A töltelékhez megolvasztom a vajat, megfuttatom rajta a felszeletelt fokhagymát, rádobom a spenótot, megpárolom. Ízesítem sóval, borssal, frissen reszelt szerecsendióval, majd lehúzom a tűzről, és ha már langyos, belekeverem a ricottát.
Elkészítem a paradicsomszószt is. Ehhez a felforrósított olívaolajon megfuttatom a fokhagymát, ráöntöm a paradicsomot, beledobom a rozmaringot, sózom, és kb. fél óra alatt készre főzöm.
Most következik a nagy attrakció. A tésztát a géppel kinyújtom (6-os fokozat) és betöltöm. Úgy csináltam, hogy a tésztaszalag szélére hosszában tettem egy csík tölteléket, ráhajtottam a tésztát, majd elvágtam, így kaptam egy olyan töltött tésztát – szám szerint 15 darabot - , mint egy kis szivar. Kivajazott, két merőkanálnyi paradicsommártással „megágyazott” tűzálló tálba fektettem a töltött tésztákat úgy, hogy a szélek találkozása került alulra, majd rákanalaztam a paradicsomszószt, a tetejét megszórtam parmezánnal. Előmelegített 180 fokos sütőben fél órát sütöttem. A tányéron további parmezánt szórtunk még rá.

Ricottakrémes répatorta

Megsütöttem életem első répatortáját. A gondolat már régóta motoszkált bennem, de valahogy sosem jutottam el az ötlet megvalósításáig, eddig. Tegnap azonban bevillant, és mivel minden volt hozzá itthon, végre belefogtam. A receptet az interneten találtam, mert a szakácskönyveimben csak olyanok voltak amelyekben óriási mennyiségek szerepeltek, én meg nem akartam nyolcszemélyes tortát sütni, csak egy keveset, hátha nem ízlik.
Hát a végeredmény isteni lett, anyukámnak is nagyon ízlett, könnyű, fűszeres, biztos fogom még készíteni. A tésztát ízesebbre csináltam, mint az alapreceptben leírt sütemény és a tetejére egy ricottás krém került, ami nagyon jól illett hozzá.

Recept

A tésztához
3 tojás
10 dkg cukor
10 dkg pörkölt darált mogyoró
12 dkg reszelt sárgarépa
1 vaníliás cukor
fél citrom reszelt héja és leve
2 cm-es gyömbérdarab reszelve
egy mokkáskanál fahéj

A krémhez
25 dkg ricotta
5 dkg vaj
2-3 evőkanál cukor
fél citrom leve

A tésztához a tojásokat kettéválasztom. A tojások sárgáját jól kikeverem a cukorral, vaníliás cukorral, belereszelem a gyömbért, hozzáadom a fahéjat. A mogyorót és a sárgarépát is hozzákeverem. ( A répát érdemes nagylyukú reszelőn reszelni, mert azt olvastam, hogy nagyon apróra reszelve túl sok levet enged, és a répareszelék ilyen formában elnehezíti a tésztát.) A tojásfehérjéből habot verek, és könnyedén beleforgatom a répás masszába. Kivajazott tortaformába öntöm és előmelegített 180 fokos sütőben kb. 35 perc alatt megsütöm. A kész tortát a formában kihűtöm.
A ricottából, a puha vajból a cukorral és a citromlével krémet készítek és megkenem vele a torta tetejét. Egy éjszakán át a hűtőben tartottam és másnap tálaltam ebéd után, kávé mellé.

VKF XVIII/1. - Gyümölcsös ricotta torta

Az Ízbolygó által kiírt, túróval kapcsolatos VKF-re én két recepttel készültem, az egyik a most következő gyümölcsös torta, a másik pedig egy sós sütemény, nevezetesen pogácsa.
Nem mondhatnám, hogy különlegesek lennének, talán csak annyi a pláne bennük, hogy a hagyományos túró helyett/mellett másfajta túróféleségekkel készültek.
A tortakrémekhez, édességekhez előszeretettel használok ricottát, amely egy olasz túróféleség, a miénknél kevésbé szemcsés és száraz, ezért finomabb állagot lehet vele elérni. Persze helyettesíthető túróval is, csak ne a legsoványabbat vegyük, mert az olyan, mint a fűrészpor.
A túrótortákat általában mindenki szereti, ez most egy könnyed nyári változat, mert a tejszínt joghurtra cseréltem és a felhasznált gyümölcsök is savanykás, üdítő hatásúak. Én a túrótortát vékony, omlós tészta alappal szeretem, a tészta tényleg csak arra kell, hogy összetartsa a nagymennyiségű krémet.
Ha kevésbé lédús gyümölcsöt használok, azt a tortaalapra tettem volna, de most úgy döntöttem, hogy a tetejére kerül majd a ribizli és az áfonya, egy kis zselében, nem utolsó sorban a gyönyörű színe miatt.

Recept

A tésztához

10 dkg vaj

20 dkg liszt

egy evőkanál porcukor

késhegynyi sütőpor vagy szódabikarbóna

egy tojás

baracklekvár

A krémhez

50 dkg ricotta

3 dl joghurt

2 csomag Dr Oetker Zseléfix (hidegen keverhető

egy citrom leve és reszelt héja

5 evőkanál porcukor

összesen 50 dkg ribizli és áfonya
egy csomag piros tortazselé

A tésztához valókat gyors mozdulatokkal összegyúrom és egy órát a hűtőben pihentetem. Ezután nyújtom, kibélelek vele egy tortaformát és előmelegített 180 fokos sütőben aranybarnára sütöm vaksütéses módszerrel, melynek lényege, hogy a nyers tésztára sütőpapírt borítok, arra fél kilónyi babot/lencsét teszek, amely nehezékként funkcionál és nem engedi, hogy felpúposodjon a tészta. (A felhasznált hüvelyes már nem fogyasztható, de e célra bármikor használható.) A sütés nálam kb. 10-12 percig tartott. A tortaalapot még melegen megkenem a lekvárral és hagyom kihűlni.
A krémhez a ricottát a joghurttal botmixer segítségével krémesre keverem, hozzáadom a citrom levét, reszelt héját, a zselatin fixet és habverővel egy percig keverem. A cukrot csak ezután adom hozzá és azzal is jól kikeverem. A krémet a tésztalapra öntöm, szépen elegyengetem és beteszem a hűtőbe. Ha a krém már megszilárdult, kirakom a torta tetejét a gyümölccsel és ráöntöm a használati utasítás szerint elkészített zselét. Fogyasztásig hűtőben tartom. Célszerű előző este elkészíteni, mert az omlós tészta így jól meg tud puhulni, mire a tányérra kerül a torta.

Epres ricottatorta

Ismét hétvége, így ismét desszert, természetesen eper felhasználásával, használjuk ki a kínálkozó alkalmat, amíg még lehet.
Ezúttal egy epres torta készült, linzeralapra, ricottakrémmel.
Én a magam részéről egyre inkább a linzeralapú tortákat kedvelem, vékony tésztával, sok krémmel és/vagy gyümölccsel. A ricottát is egyre gyakrabban használom mostanában, erre pedig az a magyarázat, hogy a túróhoz képest kevésbé szemcsés, ezért lágyabb, homogénebb krémek keverhetők belőle.
Mindenesetre ez a sütemény nyári napokra ajánlható kellemes hűsítő, más bogyós gyümölccsel is érdemes kipróbálni.

Recept

A tésztához
10 dkg vaj
20 dkg liszt
egy evőkanál porcukor
késhegynyi sütőpor vagy szódabikarbóna
egy tojás

A krémhez
50 dkg ricotta
2 dl tejszín
2 csomag Dr Oetker Zseléfix (hidegen keverhető)
fél citrom leve és reszelt héja
3 evőkanál porcukor

50 dkg eper
pikáns lekvár (most cseresznye-birs)

A tésztához valókat összegyúrom, majd hűtőben egy órát pihentetem. Ezután kinyújtom, kibélelek vele egy kapcsos tortaformát és vaksütéssel 200 fokos előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt aranyszínűre sütöm. A vaksütés lényege, hogy a tésztára sütőpapírt terítek, erre pedig rászórok fél kiló szárazbabot/lencsét és ezzel a nehezékkel lenyomtatva sütöm a tésztát. A bab étkezési célra már nem használható utána, de sütéshez tökéletes. Ha megsült, a formában hagyom kihűlni, de még melegen megkenem vékonyan a lekvárral.
Amíg a torta alapja hűl, elkészítem a krémet. 5-6 szem epret a cukorral, citrom levével és héjával botmixerrel pépesítek. Az epervelőhöz keverem a ricottát. A tejszínt félig felverem, hozzáadom a zselatint, majd kemény habbá verem, ezt pedig az epres ricottába forgatom.
A maradék epret lapokra vágom, kirakom vele a tésztát, ráöntöm a krémet és dermedésig hűtöm. Tálaláskor eperszemekkel díszítem a tetejét.

Epres "lasagne"

Már megszokhatták a kedves olvasók, hogy süteményrecepttel általában hétvégenként jelentkezem, és azt is tapasztalhatták, hogy ezek mostanában mind eperrel készülnek, hiszen ki kell használni azt a rövid időt, amíg kapható ez a fimon gyümölcs.
Ezúttal is epres süteményt készítettem, és ha előre tudom, hogy ez az ötlet kipattan egyszer a fejemből, ezzel a recepttel indulok a Beatbull által kiírt XV. VKF!-en.
A fagyasztóban lapult egy doboz Plusból származó leveles tészta, és pénteken vettem epret is, úgyhogy a kiindulási alap meg is volt. Régóta gondolkodtam a fehércsoki és az eper összekombinálásán, és ezúttal kapva-kaptam az alkalmon.
A lasagne tésztalapjait levelestészta-lapokkal helyettesítettem, húsos ragu helyett szeletelt epret, besamel helyett pedig fehércsokis-ricottás krémet használtam, amelyet hidegen keverhető zselatin-fixxel szilárdítottam, ezúttal sikeresen. A képen látható sütemény szerintem négy főre elegendő, a receptben szereplő adagból két ilyen süti készíthető.

Recept

Egy doboz – 6 lap - leveles tészta (pl.: a Plusból, lényeg, hogy lapokból álljon)
20 dkg fehér csokoládé
egy evőkanál tej
reszelt citromhéj
2 dl tejszín
25 dkg ricotta (olasz savósajt, tkp. túróféleség)
egy csomag Dr. Oetker Zselatin fix
40 dkg eper

A három lap leveles tésztát felolvasztom, sütőpapírral bélelt sütőlapon 200 fokra előmelegített sütőben kb. 10 perc alatt aranybarnára sütöm. Nem kell megrémülni, egy lap kb. 10 cm magasra emelkedik fel, de amikor már langyos, a két tenyerem közt finoman összenyomom, és így kellően lapos lesz. A tésztalapokat hagyom kihűlni.
A megtisztított epret vékony szeletekre vágom.
A csokit összetördelem és vízgőz felett a tej hozzáadásával felolvasztom.(Életemben először csináltam ilyet, az elején masszává állt össze, azt hittem így is marad, de aztán engedelmeskedett.) A felolvadt fehércsokit langyosra hűtöm, ekkor kanalanként habverővel hozzákeverem a szobahőmérsékletű ricottát és a reszelt citromhéjjal ízesítem. Másik tálban félig felverem a tejszínt, hozzáadom a zselatin fixet, és nem túl kemény habbá verem, majd beleforgatom a ricottás masszába.
Tálra teszek egy lap tésztát, megkenem 3-4 evőkanálnyi krémmel, ezt kirakom eperrel. Ráfektetem a következő lapot és ismétlem a műveleteket. Egy süti három lap tésztából áll, a másik három lapból ugyanígy készítem el a másikat is.
Pár órára hűtőbe teszem, hogy a krém kissé meghúzzon. Tálalásnál fűrészes késsel próbálom szeletekre vágni, vagy sikerül, vagy nem…

Almás túrótorta

Lassan teljesen átköltözünk az új házba, így egyre otthonosabb minden, a konyhát is beleértve.

Igyekszem sokat használni az új sütőmet, minél előbb tapasztalom ki, annál jobb. Ennek jegyében tegnap süteményt is sütöttem.

Almás túrótortát készítettem, ami nagyon finomnak bizonyult, nem gondoltam volna, hogy ilyen jól passzol egymáshoz a túró és az alma.
Az ötletet az adta, hogy mindkét hozzávalóból kevesebb volt itthon, semhogy önállóan fel lehessen használni, ezért született ez a különös házasság.

A sütemény alapreceptje Korpádi Péter-Patyi Árpád A nemzetközi konyha remekei című könyvéből származik, de a mennyiségeket és pár hozzávalót átvariáltam.

Recept

4 alma
35 dkg túró (most ebből 25 dkg ricotta)
5 dkg darált mandula
5 dkg kekszmorzsa
3 tojás
reszelt citromhéj
4-5 evőkanál porcukor
1 evőkanál vaníliáscukor
őrölt fahéj

a tésztához
20 dkg liszt
10 dkg vaj
5 dkg cukor
1 sütőpor
2 tojássárga

A tésztához valókat összegyúrom, ujjnyi vastagra nyújtom, kibélelek vele egy kapcsos tortaformát és 6-7 perc alatt közepes lángon elősütöm.
Közben az almát héjastul lereszelem, kb. 2 evőkanál porcukorral és fahéjjal megpárolom (kb. 5 perc). Ha túl sok levet enged, leöntök belőle és hozzákeverem a mandulát és a kekszmorzsát.

Az áttört túrót a cukorral, vaníliáscukorral, tojássárgákkal, citromhéjjal kikeverem, majd hozzáadom a tojásfehérjéből vert kemény habot.
Az elősütött tésztalapra rákenem az almás tölteléket, majd elterítem rajta a túrókrémet. Kb. 180 fokon 50 perc alatt készre sütöm.

Citromos ricotta krémtorta

A korábban betervezett csokitorta helyett végül ezt sütöttem meg karácsonyra, mert a sok trakta után nem biztos, hogy a fajsúlyosabb csokitorta jó választás lett volna, inkább valamilyen könnyebb, savanykás-gyümölcsös desszertet kíván az ember.

A receptet a Gabula- Halmos- Korpádi- Patyi- féle Nagy Süteménykönyvből (Szalay Könyvkiadó 2006) vettem, és sikert arattam vele.

Nagyon kellemes ízű, savanykás sütemény, bár sült krémet tartalmaz, nagyon könnyű, tészta meg jóformán nincs is benne, úgyhogy nehezebb ételek után is lehet kínálni. Elkészítése gyerekjáték, különösebb ügyességet nem igényel.

Recept

6 dkg vaj
10 dkg darált keksz (nálam teljes kiőrlésű volt)
5 dkg darált mandula
3 citrom
1 narancs
25 dkg ricotta (olasz lágy savósajt, „túrósajt”)
15 dkg natúr joghurt (ez 1,5 doboz Danone Activia volt)
3 tojás
1 evőkanál étkezési keményítő
9 dkg cukor (nálam ebből egy kanál házi vaníliáscukor volt)
1 evőkanál méz

A vajat serpenyőben felolvasztom, belekeverem a darált kekszet és mandulát. Ezt a keveréket egyenletesen belenyomkodom egy 23 cm átmérőjű kapcsos tortaforma aljába. 180 fokos, előmelegített sütőben 10 percig sütöm.
Amíg az alap sül, elkészítem a krémet. Keverőtálba nyomom két citrom levét, és lereszelt héjukat is hozzáadom. A citromlébe belekeverem a cukrot, majd hozzáadom a ricottát, joghurtot, a 3 egész tojást és a keményítőt és robotgéppel simára keverem. Ezt a krémet a kekszes alapra öntöm és a tortát kb. 45 percig sütöm, ezalatt kissé megszilárdul. A formában hagyom hűlni kb. egy órát. A megmaradt citromot és narancsot nagyon vékonyan felkarikázom, annyi forrásban levő vízzel öntöm le, amennyi ellepi és 5 percig főzöm. A mézet meglangyosítom és a víztől lecsepegtetett gyümölcskarikákat megmártom benne, majd a torta tetejét beborítom vele. Fogyasztás előtt behűtöm.

Még egy anyu féle bejglit felteszek, de ígérem, egyelőre több süti nem lesz, már csak azért sem, mert diétázunk (na azért nem léböjt-kúra....)