Rakott zöldbab

A  másfél éves fiam egyes számú kedvence már jó ideje, bármikor, bármennyit megeszik belőle, ezért gyakran készítem, és fagyasztok is le neki belőle. Szereti kínai kellel, kelkáposztával, karfiollal, patisszonnal, tökkel is, úgyhogy variálni is tudom. A paradicsomkarikákat csak a rakott zöldbab tetejére szoktam tenni, a többire csak tejföl és sajt kerül. A lányom közölte már előre, hogy nem hajlandó megenni, de érdekes módon ebédnél mégiscsak megette az egész tányérral. Egyszer. Nem biztos, hogy következő alkalommal is így lesz…

Recept

Egy kiló zöldbab
40 dkg darált hús
20 dkg rizs
egy zöldpaprika
egy fej hagyma
3-4 gerezd fokhagyma
köménymag
pirospaprika
egy (de inkább másfél) nagy pohár tejföl
1-2 paradicsom
15 dkg reszelt sajt

A rizst megfőzöm dupla mennyiségű vízben. A zöldbabot megtisztítom, darabolom, sós vízben puhára főzöm. (Lehet fagyasztottat is használni.) Kevés olajon megpirítom a felaprított hagymát és a felkockázott zöldpaprikát, rászórok fél mokkáskanálnyi köménymagot is. Ha a hagyma már üveges, rádobom a húst, kevergetve pirítom. Hozzáadom a felszeletelt fokhagymát is. Amikor a hús már kifehéredett, rászórok két teáskanál pirospaprikát, sózom, jól elkeverem, majd aláöntök kb. egy deci vizet és pár perc alatt puhára párolom. Ha kész, a húst a rizzsel összekeverem.  Nagyon vékonyan kikenek egy kisebb tepsit olajjal, megszórom zsemlemorzsával. Beleterítem a bab felét, erre rakom a húsos rizst, majd ismét zöldbab következik. A tetejét bőven megkenem tejföllel, megszórom reszelt sajttal. A paradicsomot vékonyabb karikákra vágom és elrendezem a sajt tetején. Előmelegített 170 fokos sütőben kb. 35 perc alatt átsütöm.

Szalonnás-tejfölös sült ponty

Jó sok ideje nem írtam már, most szembesülök az új felülettel (először azt sem tudtam, hol hozom létre ezt a bejegyzést:-() 

Sokminden történt: fiam beszokott a bölcsibe, lányom ovis lett, dolgozom ezerrel, így nem volt időm a blogra, de talán most van egy szusszanásnyi időm, hogy folytassam. 

Lezajlott a Goldenblog 2012, melyen a közönségszavazatok a 9. helyre juttattak, ami nem várt, kellemes meglepetés volt számomra. Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek ezzel a magyaros jellegű, gyorsan elkészülő halétel receptjével. 

Recept

Egy 1-1,2 kg-os ponty

10 dkg füstölt szalonna

2-3 dl tejföl

2 gerezd fokhagyma

egy teáskanál pirospaprika

só,

olaj

A megtisztított, belezett pontyot sűrűn beirdalom, gyengén besózom. A tejfölben elkeverem a lereszelt vagy átnyomott fokhagymát, kevés sót és a pirospaprikát, majd a hal mindkét oldalát megkenem vele. Vékonyan kiolajozott tepsibe fektetem a halat, az oldalát beborítom vékonyra szeletelt szalonnával, és előmelegített 170 fokos sütőben kb. 25-30 perc alatt megsütöm. Közben, egyszer átfordítom a másik oldalára, ha van kedvem, megkenem a tejfölös kencével. Sült krumplival tálalom, és ha marad a fűszeres tejfölből, mellé kínálom (ha nem marad, lehet még hozzá készíteni, mert passzol a krumplihoz is.) Valamilyen egyszerű zöld saláta jól illik hozzá.

 

Székelykáposzta

Télen nálam a savanyú káposzta alapélelmiszer. Készül ilyenkor töltött káposzta, rakott káposzta, káposztás húsgombócleves, gombócos káposzta, korhelyleves, egyszóval nehéz, füstös ízű magyaros ételek.
Most a székelykáposzta a sláger, meg is döbbentem, amikor nem találtam a blogon szereplő receptek közt.
Az ételhez fűződő legenda szerint egy Székely nevű vendéglős kreálta, amikor már csak maradék pörkölt és savanyú káposzta volt a konyhán, a vendégek meg éhesek voltak. Állítólag Petőfi sem vetette meg.
A készítésnél én a történetből indulok ki és csinálok egy jó pörköltet, meg egy párolt savanyú káposztát, de mindig teszek bele kolbászt és szalonnát, mert ezek adják meg a füstösségét. Az összekevert ételt pedig kb. fél órán át rotyogtatom, hogy az ízek összeérhessenek.
Mint minden káposztás fogásra, erre is igaz, hogy felmelegítve még jobb, ennek megfelelően ipari mennyiségben szoktam készíteni.

Recept

2 kg savanyú káposzta
75 dkg sertéslapocka
10 dkg füstölt szalonna
15 dkg mangalica kolbász
3 fej hagyma
egy zöldpaprika (csípős is lehet)
2 babérlevél
5-6 szem bors
pirospaprika
köménymag
2 gerezd fokhagyma
egy evőkanál liszt
2 dl tejföl
olaj/zsír

Először a pörköltet kezdem készíteni. Ehhez zsiradékot forrósítok, üvegesre sütök benne két fej felaprított hagymát, közben a köménymagot is beleteszem, hadd pattogjon ki. Rádobom a kisebb kockára vágott lapockát, fehéredésig sütöm, megpaprikázom, hozzáadom a felszeletelt fokhagymát, zöldpaprikát, és egy körömnyi babérlevelet. Felöntöm annyi vízzel, amennyi szűken ellepi és puhára főzöm. A levét időről-időre elforralom, és pótolom, ettől lesz igazán sűrű szaftja.
Közben a maradék hagymát félfőre vágom, a szalonnát felcsíkozom, a kolbászt felkarikázom. A savanyú káposztát leöblítem, kissé kinyomkodom és pár vágással rövidebbre aprítom, ha kell. A szalonnát kiolvasztom, rádobom a hagymát és a kolbászt, három-négy percig sütöm, és rádobom a káposztát. Hozzáadom a szemes borsot, babérlevelet, jól elkeverem, aláöntök egy bögre vizet és majdnem puhára főzöm. Ekkor belekeverem a pörköltet, nagyon kis lángon összerottyantom, majd a tejfölben elkevert liszttel behabarom. Nekem úgy ízlik, ha nincs hosszú leve, de ha valaki hígabban szereti, kis vízzel felengedheti. Lehet bele kaprot is főzni a habarással egyidejűleg. Tejföllel és friss kenyérrel tálalom.

Medvehagymás töltött karalábé

Gyerekkoromban ki nem állhattam a karalábét főtt ételben, csak nyersen szerettem. Vélhetően egy bölcsis élmény okozta ezt, amikor viszontláttam a belém tuszkolt karalábéfőzeléket.
Nem baj, változik az ízlés, gondoltam, felnőtt fejjel is érdemes megkóstolni, hátha azóta megkedveltem.
Így is lett. A töltött karalábé olyan nagy sikert aratott Attilánál is, hogy rendszeres szereplője lesz a menünek.
A töltelék valójában dupla adag, aki nem akar külön gombócokat készíteni, felezze meg a mennyiséget. Én a kimaradó húsos masszát medvehagyma-levelekbe tekertem, mert a karalábénak nem voltak töltésre alkalmas levelei.
Az adag igen nagy, két napig ezt ettük, de egyikünk se bánta. Igazi zsenge, tavaszi fogás.

Recept

4 karalábé
10 dkg rizs
50 dkg sertés vagy borjúhús darálva
egy fej hagyma
egy csokor petrezselyem
egy tojás
8-10 nagyobb levél medvehagyma
só, bors
5 dkg vaj
2 dl tejföl
1 dl tejszín
2 evőkanál liszt

Először a tölteléket készítem el, ehhez a rizst sós vízben megfőzöm, kihűtöm. A hagymát apróra vágom, egy evőkanál olajon megfonnyasztom, belekeverek fél csokor aprított petrezselymet. A darált húst a rizzsel, párolt hagymával, a tojással, sóval, borssal összedolgozom. A karalábékat jó esetben karalábévájóval, ha ez nincs kiskanállal – kivájom, a húsos masszával púposra töltöm. A maradék tölteléket medvehagyma levélbe tekerem.
Mély lábosban a vajat megolvasztom, rádobom a kivájt karalábéforgácsot, ráültetem a töltött karalábékat, a medvehagymás töltelékeket is beleteszem és 3-4 dl vízzel felöntve fedő alatt puhára párolom. Ekkor mindent kiveszek a fazékból, hogy csak a párolólé maradjon, ezt pedig a tejföllel, tejszínnel elkevert liszttel behabarom. Rászórom a maradék petrezselymet, és mártás sűrűségűre forralom, visszahelyezve a karalábékat és a töltelékeket. Sós vízben főtt krumplival tálalom.

Krumplileves gazdagon

Vasárnap nem kívántam a húsos ételeket, ezért úgy döntöttem, hogy valamilyen tartalmasabb levest főzök, utána pedig – Attila kívánságára - kakaós csigát készítek.
Választásom a tejfölös krumplilevesre esett, amit már pár hete nagyon kívántam. Az az érdekes, hogy amióta rendszeresen főzök, – márpedig ez legalább tizenkét év – még sosem készítettem ilyen levest. Nem baj, valamikor el kell kezdeni…
Mivel tartalmas levest szerettem volna csinálni, került bele a krumpli mellé leveszöldség, kolbász is.
Olyan sikere volt, hogy a nagy kondérnyi leves estére el is fogyott, mert állandóan rájártunk.
Az lehet, hogy most főztem ilyet először, de biztos, hogy nem utoljára….


Recept

4-5 szem közepes krumpli
két vékony sárga-és fehérrépa
20 dkg zeller
10-15 dkg szárazkolbász
egy nagy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
2 babérlevél
egy evőkanál majoranna
pirospaprika
egy teáskanál darált erőspaprika
só, bors
egy evőkanál liszt
2-3 dl tejföl
olaj


Nagyon kevés olajat forrósítok, ezen megpárolom a hagymát. Hozzáadom a felkarikázott kolbászt, és addig pirítom, amíg a zsírját kiengedi. Rádobom a kisebb darabokra vágott leveszöldséget, zellert és a krumplit és pár percig kevergetve sütöm. Megszórom kb. egy evőkanál pirospaprikával, elkeverem, majd felöntöm annyi vízzel, amennyi kétujjnyira ellepi. Hozzáteszem a babérlevelet, sót, borsot, majorannát, paprikakrémet, és a nagyobb darabokban hagyott fokhagymát, és addig főzöm, amíg a zöldségek megpuhulnak. A tejfölt elkeverem a liszttel, és besűrítem a lassú forrásban lévő levest. A tányéron ízlés szerint adok még mellé tejfölt. Jól esik hozzá a friss ropogós kenyér.

Hangulatjelentés a házi disznótorból 2. - hurkatöltés projekt

Karácsony másnapja nálunk idén a disznótor jegyében telt, úgy döntöttünk, végre megejtjük a hurkatöltést. Az alapanyagokat már korábban beszereztük, de valahogy nem igazán jutott rá idő, tegnap viszont semmi tennivalónk nem volt, így rászántuk magunkat.
Ugye, mivel ez csak mini disznótor, véres hurkáról vér híján nem álmodhattunk, maradt hát a mája, már csak az volt a kérdés, hogy hogy csináljuk. Végül Frank Júlia Disznótorban című könyvének debreceni májas hurka receptje volt a kiindulópont, de az arányokat megváltoztattam, mert több tokaszalonnát tettünk bele és kevesebb rizst. Amit így utólag még változtatnék, az a pirított hagyma mennyisége, számomra az egy nagy fej hagyma nagyon kevés. A végeredmény az én várakozásaimat mindenképp felülmúlta, nagyon jól sikerült a töltés és az ízesítés is, úgyhogy meg fogjuk ismételni. Legközelebb biztos könnyebben megy majd, mert kialakultak a szerepek – Attila a belet adagolja, én töltöm a darálóba- és már van fogalmunk az ízesítésről is. Mindenesetre élveztük, és ez a lényeg.
A megadott mennyiségből három kilónyi hurka lett, ami elég emberes adag.

Recept

50 dkg sertésmáj
1 kg 25 dkg tokaszalonna
1 kg rizs
6 dkg só
1 dkg feketebors
10 szem egész feketebors
2 szem szegfűszeg (szegfűbors kellene, de nem volt)
1 (inkább 2) nagy fej hagyma

majoranna (kóstolásra ízesítettük)
sertésbél

Kiindulásképpen vizet forralunk, beledobjuk a feketeborsot, ebből lesz az abalé. Ha a víz felforrt, nagyon minimálisra vesszük a lángot, épp hogy gyöngyözzön a víz, és ebben megfőzzük a májat meg a tokaszalonnát. Ha kész, kivesszük és feldaraboljuk (a máj jóval előbb készül el).A rizst a térfogatához képest másfélszeres mennyiségű vízben majdnem puhára főzzük, leszűrjük. A hagymát kevés zsíron (én olajat használtam) megfonnyasztjuk.
A borsot és szegfűszeget liszt finomságúra őröljük.
A májat és a szalonnát finom lyukú tárcsával ledaráljuk, hozzáadaráljuk a pirított hagymát is. Belekeverjük a rizst és a fűszereket, meg a sót, ha kell, a masszát pár merőkanál abalével lazítjuk. Bélbe töltjük lazára, hogy nehogy kihasadjon. A betöltött hurkákat az abalében gyöngyöztetjük 20-25 percig, majd hideg vízbe szedjük kihűlésig. Utána meg mehet a sütőbe, fagyasztóba.

Bácskai rizses hús

Biztos hiányzik már a céges menza, mert hirtelen gusztusom támadt egy kis rizses húsra. Ezt általában a munkahelyemen eszem, szerintem a közétkeztetésben egész jól csinálják, hacsak nem mócsingot tesznek bele hús helyett. Na persze, azért az otthonival összehasonlítani nem érdemes.
Ha egyszerűen kellene jellemezni ezt az ételt, azt mondanám, hogy sertéspörköltben megfőzött rizs, de ez nem igazán fedné a valóságot, mert ahogy a rizs a fűszeres pörköltlében puhára fő, teljesen átlényegül, és egyáltalán nem hasonlít többé a köretként fogyasztandó párolt rizshez.
A megszokott recepthez képest én annyiban térek el, hogy 4-5 cső zöldpaprikát is teszek hozzá, valamint hogy kissé rizottós állagúra főzöm, nem engedem, hogy a szaftot teljesen beszívja a rizs.


Recept

1 kg sertéscomb
2 nagy fej vöröshagyma
5 cső zöldpaprika
két gerezd fokhagyma
egy kiskanál köménymag
fűszerpaprika
erőspaprika-krém
só, bors
olaj
50 dkg rizs

Első lépésként sertéspörköltet főzök, amihez a hagymát apróra vágom és olajon fonnyasztani kezdem. Három cső paprikát feldarabolok és ezt is hozzáadom, kissé sózom. Beleszórom a köménymagot, és hagyom, hogy kissé kipattogjon. Amikor a hagyma már üveges, rádobom a felkockázott húst és nagy lángon fehéredésig sütöm. Leveszem a lángról, megszórom pirospaprikával, elkeverem, felöntöm annyi vízzel, amennyi szűken ellepi. Beledobom az egészben hagyott fokhagymagerezdeket, ízesítem az erőspaprika krémmel, sózom, és addig főzöm, amíg a hús majdnem puha. Ekkor hozzáadom a megmosott rizst – én kerekebb szeműt szeretek használni hozzá -, felöntöm a rizs térfogatához képest kétszeres mennyiségű vízzel és fedő alatt kis lángon addig főzöm, amíg a rizs a folyadék háromnegyedét magába nem szívja. Ekkor elzárom alatta a lángot, de húsz percig rajtahagyom a fedőt. Ezalatt a maradék vizet is beszívja, rizottóhoz hasonló állagú lesz.
Valamilyen ecetes savanyúsággal tálalom.

Hangulatjelentés a házi disznótorból

Végre megkaptuk a kolbásztöltőt a hétvégén, ami egyet jelent azzal, hogy vasárnap a saját töltésű kolbászunk volt az ebéd, bár ezt házi disznótornak nevezni nem is olyan enyhe túlzás.

Ezúton köszönöm meg a kedves blogtársaknak a kérésemre küldött recepteket, ki fogjuk próbálni őket, de első próbálkozásra érzésre fűszereztük a húst, nem pedig recept alapján. A húshoz ment három kiskanál só, két evőkanál pirospaprika, 7-8 gerezd fokhagyma, egy kiskanál őrölt kömény.
A végeredmény nagyon finom, fokhagymás kolbász lett, a sózást és a paprikát jól eltaláltuk, köményből mehetett volna több is, de majd legközelebb teszünk még bele. Az íze a debreceniéhez hasonlított szerintem. Nem tettünk a húshoz szalonnát, hanem zsírosabb húst – tarját - használtunk, de én igazából nem is igényeltem a több zsírt. Mivel a daráló nagyon finom lyukú, így a kolbász nem igazán lett darabos.

A műveletet Attila és nagymamája vitték véghez, az egészben a darálás volt nehéz, a töltés ehhez képest szinte gyerekjáték. Meg is egyeztünk, hogy legközelebb a hentessel daráltatjuk.
Az egy kiló hetven deka húsmennyiségből három szál, összesen 188 centi kolbász lett, ebből két szál ment ebédre, egy szál meg a fagyasztóba. Hamarosan ismét próbálkozunk, de másféle ízesítéssel.

A házi sült kolbászhoz a mustár mellé házi kenyeret is sütöttünk, amely szintén mindenkinek ínyére volt, el is határoztuk, hogy erre is gyakrabban kerítünk majd sort. A kenyeret fél kiló lisztből, egy tasak élesztővel, két kiskanál sóval, 3,3 deci vízzel sütöttem, tettem hozzá még két evőkanál olajat is. Ez gyakorlatilag a Stahl-féle pizzatészta receptje.
Egyébként a kenyérsütésre egy jól sikerült pizzasütés után vetemedtem, a pizza sikerén felbuzdulva, és nem bántam meg. Most sütöttem életemben először a tűzhely sütőjében kenyeret, korábban mindig kenyérsütő gépet használtam, de így sütőben összehasonlíthatatlanul jobb a végeredmény, főként a kenyér ropogós héja tekintetében, amit én eddig hiányoltam. A kenyérsütés még további fejlesztést igényel, de már az első próbálkozás is igen bíztatónak bizonyult.

Grenadírmars

Tegnap Attila krumplistésztát rendelt ebédre, melynek komoly neve gránátos kocka, de nálunk a családban csak grenadírmarsnak szokás hívni. Ez az elnevezés a német grenadiermarsch-nak a magyarítása, ami annyit tesz, hogy gránátosok indulója. Bár nem ismert, hogy az étel miért kapta ezt a nevet, vélhetően a katonasággal és a tábori konyhával függ össze. Ez logikus magyarázat, mert ez a tésztaféle olcsó, kevés alapanyagból áll és laktató is, így ideális hadtápként szolgálhat.
Somogyi származású nagymamám előszeretettel készítette, mint minden krumplis vagy tésztás ételt (dödölle, káposztás tészta, túrós tészta és társai).
Nálunk főként pénzszűke esetén került az asztalra, mert krumpli és tészta azért mindig volt a spájzban, és természetesen savanyú uborka azért mindig járt mellé, mert szerintem enélkül ez az étel elképzelhetetlen.

Recept

50 dkg kockatészta
50 dkg krumpli
egy nagy fej hagyma
egy zöldpaprika
köménymag
pirospaprika, só, bors
olaj

Az egész étel gyakorlatilag egy tésztával elkevert, hús nélkül készített, áttört paprikás krumpli, úgyhogy azzal kezdem, hogy elkészítem a krumplis részt.
Lábasban olajat forrósítok, rádobom a felaprított hagymát és a kis kockákra vágott zöldpaprikát. Megszórom kevés köménymaggal és kicsit kipattogtatom. Gyorsan elkeverem egy evőkanál pirospaprikával, rádobom a felkockázott krumplit, sózom, felöntöm annyi vízzel, amennyi szűken ellepi és puhára főzöm. Akkor jó, ha a leve is elfő, majdnem félig. Ekkor krumplinyomóval kicsit megdolgozom, de maradjon darabos.
Közben kifőzöm a tésztát – én általában fodros nagykockát használok, mert tapasztalatom szerint ez nem ragad össze - , leszűröm, és ráöntöm a krumplis szaftot és tekerek rá feketeborsot. Az ételt még pár percre visszateszem a lángra, mert akkor jó, ha kicsit megpirul az alja. Csemegeuborkával ettük.

Almáspite

Tényleg beköszöntött az ősz. Ez abban is tettenérhető, hogy megsütöttem a szezon első almáspitéjét.
Ez a sütemény számomra az otthon melegét jelenti, imádom, ahogy a fahéj és az alma illata körüllengi az egész házat, miközben sül. Mindjárt jobb kedve lesz tőle az embernek, már csak azért is, mert az illatok nyomán emlékek is előmerészkednek: nekem a nagymamámat idézi fel a fahéjas almaillat.
Az sem egy hátrány, hogy az elkészítése sem bonyolult és nem is időigényes.
Én a gyümölcsös pitéknél az omlós tésztát részesítem előnyben, az almáspiténél is, a tölteléket pedig mindig nyers reszelt almával készítem, nekem ez így autentikus.
A megadott mennyiség egy kis tepsire elég, ami igazán nekünk nem elegendő:-)


Recept

A tésztához:

30 dkg liszt
12 dkg hideg vaj
egy tojás
2 evőkanál cukor
egy evőkanál tejföl
csipet só

A töltelékhez:

4 nagy alma
3-4 evőkanál cukor
fahéj
fél citrom leve
2-3 evőkanál kekszmorzsa/darált dió
egész tojás a lekenéshez

A tészta hozzávalóit összegyúrom és a hűtőben egy-két órán át pihentetem. Ha ez megtörtént, a tésztát elfelezem és két akkora lapot nyújtok belőle, mint az a tepsi, amelyikben sütni fogom. Az egyik lappal kibélelem a formát, és megszórom kekszmorzsával, vagy dióval, hogy a töltelék nedvessége ne áztassa el a tésztát. (Most három darab babapiskótát egyszerűen csak ráreszeltem.)
A töltelékhez a megmosott almákat héjastól megreszelem, a levüket szűrőben kinyomom (a levet pohárban felfogom és azonnal meg is iszom), a reszelt almát a fahéjjal, citromlével és tetszés szerinti mennyiségű cukorral összekeverem. A biztonság kedvéért még ezután is ki lehet nyomni a levét, ha úgy látjuk jónak.
A reszelt almát a tésztalapon egyenletesen elosztom, a másik tésztalappal befedem. A tésztát felvert egész tojással lekenem, hogy szép aranybarnára sülhessen, és villával meg is szurkálom, nehogy a keletkező gőz megrepessze a sütemény tetejét. Előmelegített 170 fokos sütőben kb. negyven perc alatt megsütöm. Ha kész lehet porcukrozni, de mi ezt nem igazán kedveljük.

Meglepetésebéd túrógombóccal

Megleptem magam egy menzás ebéddel. Persze ez a jelző nem helytálló, mert sajnos a mai menzákon sem a tojáslevest, sem a túrógombócot nem tudják normálisan elkészíteni.

A meglepetésemet csak fokozta, hogy életemben először képes voltam pánikrohamok nélkül egy kiváló állagú, könnyű túrógombócot létrehozni. Ez nagy szó, mert az olyan jellegű ételeknél, ahol fontos a hozzávalók aránya (sütemények), rendszerint magamon kívül vagyok, ha szerintem a tésztamassza nem megfelelő állagú. Az sem szokott zavarni, hogy a recept mit ír elő, például túrógombóc esetében megtörtént már, hogy – feleslegesen – pluszban adtam a masszához még grízt, amitől ágyúgolyónak is használható, ellenben nem ehető gombócok készültek a kezem alatt.
Nem tudom, mi történhetett, talán a terhesség teszi, most teljes léleknyugalommal formáztam meg a szemre formázhatatlannak tűnő túrós trutyiból a gombócokat, és láss csodát, sikerült.

Recept

50 dkg túró (ha lehet házi)
3 tojás
2 deci búzadara
só
5 dkg vaj
zsemlemorzsa
a tálaláshoz cukor és tejföl

A túrót áttöröm, összekeverem a tojások sárgájával, a búzadarával és csipet sóval. Másik edényben kemény habbá verem a tojásfehérjét, majd kanalanként adagolva lazítom vele a túrós masszát. Ezután legalább két órát pihentetem, ezalatt a dara megszívhatja megát nedvességgel.
Amíg az alapanyag pihen, pirított morzsát készítek, ami nálam úgy történik, hogy a morzsát száraz serpenyőben pirítom meg és csak ezután adom hozzá a vajat, így nem fog összecsomósodni.
A gombócokat forrásban levő sós vízben lassú forralással készre főzöm, a tapasztalatom az, hogy miután feljönnek a víz felszínére, még 5-6 perc kell nekik. A kész túrógombócot a morzsába forgatom, sok tejföllel és kristálycukorral meghintve tálalom (A kristálycukor nálam kötelező elem, szeretem, amikor ropog a fogam alatt…).

Megkésett epilógus: velős pirítós

Gondolom, mindenki emlékszik Krúdy Szindbádjának régimódi, polgári-békebeli hangulatot árasztó jeleneteire, melyek főszereplője a marhahúsleves, és minden, ami ehhez kapcsolódik, úgysmint velős pirítós, táfelspitz és a többi finomság. Bennem leginkább ez maradt meg.
Na, a hétvégénk ilyen hangulatban telt, ami az étkezést illeti: főztem egy jó adag marhahúslevest több kiló hússal és zöldséggel, velős csonttal, cérnametélttel. A levest három napig ettük, ezzel egy fél évre le is tudtuk a levesadagot, mert nem igazán vagyunk nagy levesfogyasztók. A húsból és a zöldség egy részéből orosz hússaláta készült, a táfelspitz kimaradt. (Szó ami szó, a melegrekordhoz nem igazán passzolt a forró, gőzölgő marhahúsleves, de megbirkóztunk vele…) Erről egyébként a VKF X. fordulójában már több részletben megemlékeztem, de egyvalami – a lényeg – kimaradt: a velős pirítós.
Ez elvileg előétel, de olyan laktató, hogy főétkezésként is megfelelő, legalábbis számunkra. Mindenesetre ebből én többet tudok enni, mint Attila, neki túl tömény, nálam azonban jöhet, bármekkora mennyiségben.

Recept

Jó nagy adag marhahúsleves, amiben a velős csontot főzzük

2-3 marha velőscsont
Pirítós
Só, bors
Pirospaprika
Fokhagyma

A levesből kihalásszuk a velős csontot és jól irányzott mozdulattal egy tányér felett kiütjük belőle a velőt, amelyet frissen készített, fokhagymával bedörzsölt pirítós kenyérre kenve fogyasztunk, tetszés szerint ízesítve sóval, borssal, paprikával.
Én a magam részéről csak sózom, mást nem igénylek hozzá.

Madártej

Nagymamám gyakran készített madártejet, amikor kicsi voltam, bizonyára így vannak vele mások is. Szerintem ez tipikusan olyan étel, ami a nagymamákhoz kötődik, nem emlékszem arra, hogy anyu valaha is csinált volna. Attila is így van vele.
Két napja azon vívódtunk, hogy mákos guba vagy madártej készüljön a hétvégére, de a másodfokú hőségriasztás idején én inkább a madártejet javasoltam (nagy ellenkezés nem volt).
Soha nem készítettem még korábban, azt gondoltam, valami ördöngös nagy dolog, pedig egyáltalán nem az, jóllehet a habgaluska készítése nem az én műfajom, de azért megbirkóztam vele.
Hamar elkészül, csak ki kell várni, hogy jól lehűljön, mert úgy az igazi. Férfiaknak lehet vele kedveskedni, általában mind odavannak érte.


Recept

6 tojás
1,5 liter tej
15 dkg cukor
egy rúd fahéj
egy rúd vanília
egy evőkanál liszt.

A tej felét felforralom a fahéjjal és a vaníliarúddal, amelyet behasítok és a tejbe kaparom a belsejét. Közben a tojásoat szétválasztom, 5 deka cukorral a tojások fehérjéből kemény habot verek. Ha a tej forr, evőkanállal galuskákat szaggatok a lassú tűzön forrdogáló tejbe. Mindkét oldalukat 2-2 percig főzöm, majd szitakanállal lehalászom és félreteszem. Egy adagba 4-5 galuskánál többet nem érdemes tenni, mert csak a magunk dolgát nehezítjük meg. Ha az összes habot felhasználtam, a forró tejhez hozzáöntöm a tej másik felét és felforralom. A tojások sárgáját a maradék cukorral és a liszttel kikeverem, óvatosan felhigítom egy merőkanál forró tejjel, majd az egészet a többi tejhez öntöm és addig forralom kevergetve, amíg kissé besűrűsödik.
A sodót miután lehűlt, mély tálba töltöm, ráteszem a galuskákat és legalább 4-5 órára a hűtőbe teszem.

Kelkáposzta főzelék

A blogra eddig már felkerült néhány főzelék, de a kelkáposzta eddig nem volt közte. Ennek okát nem tudnám megmondani, mint ahogy azt sem, hogy miért készítem ritkán, ezek a tények.
Most hétvégén azonban megkívántam, így szombaton kelkáposzta főzelék volt a menü fasírttal.
Mindketten sok fokhagymával és köménymaggal szeretjük, és ez azon kevés főzelékek egyike, amelyet paprikás rántással sűrítek.
Feltétnek számomra a fasírt a tökéletes választás, de sokan eszik pörkölttel is.

Recept

Egy szép nagy fej kelkáposzta
5-6 szem krumpli
4-5 gerezd fokhagyma
kiskanálnyi köménymag
liszt
pirospaprika
olaj, só

A kelről lebontom a külső, csúnyább leveleket, kitorzsázom, a leveleket megmosom, majd ujjnyi vastag csíkokra vágom. Annyi hideg vizet öntök alá, amennyi ellepi és forrásig főzöm. Pár percet hagyom forrni, majd leöntöm róla a vizet. Ismét vizet öntök rá, annyit, amennyi félig ellepi, mellédobom a felkockázott krumplit, a felezett fokhagyma gerezdeket, a köménymagot, sóval ízesítem és a zöldségek puhulásáig főzöm. Közben a lisztből olajjal és a pirospaprikával rántást készítek és ezzel sűrítem be a főzeléket. Fasírtot sütök mellé.

Bográcsos tarhonyáshús

Életem párja tényleg beindult a szabadtűzi főzés terén: ma ismét bográcsban készült az ebéd, amit ismét ő készített el, úgyhogy megint csak a krónikás szerepét kaptam. (Nem mintha bánnám..)
Tarhonyás húst csináltunk, ami gyakorlatilag egy sertéspörkölt pirított tarhonyával összefőzve.
A tarhonyáért az emberek általában vagy rajonganak, vagy utálják, közömbösen nem sokan viseltetnek iránta. Én a rajongótábort erősítem, bármikor képes lennék megenni. Köretként is szeretem, de a legjobb pásztortarhonyának, vagy pörkölttel összefőzve. A pásztortarhonya nálam lecsós, virslivel vagy kolbásszal készült egytálétel, szigorúan krumpli nélkül. (Másoknál gyakorlatilag a tarhonyás húst jelenti, de az nálunk külön étel.)
Régebben Attila nem volt nagyon elragadtatva tőle, most már ő is kedveli.
Ezen a téren valószínűleg rosszul szocializálódtam, mert én leginkább az igazi úttörőgombócot, azaz a gépi tarhonyát részesítem előnyben a kézi készítésűvel szemben. Gasztrociki, ez van.

Recept

80 deka sertéslapocka
15 deka füstölt szalonna (ez most elmaradt)
két zöldpaprika
egy hegyes erős zöldpaprika
2-3 közepes fej hagyma
egy közepes paradicsom
egy kiskanál köménymag
egy evőkanál pirospaprika
50 deka tarhonya
olaj, só

A művelet gyakorlatilag egy sertéspörkölt elkészítésével kezdődik, amihez a bográcsban a szalonnát kiolvasztom, megfonnyasztom rajta a köménymaggal a feldarabolt paprikákat. Rádobom a felkockázott húst, fehéredésig pirítom, majd megszórom pirospaprikával, beledobom a negyedelt paradicsomot. Pár percig kevergetve rotyogtatom, majd felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje, sózom és majdnem puhára főzöm. Ekkor beleteszem a kevés olajon aranybarnára pirított tarhonyát, öntök rá annyi vizet, hogy ellepje, és a tarhonya puhulásáig főzöm. Ennyi idő alatt felszívja a folyadékot is, úgyhogy folyamatosan kevergetni-forgatni kell, sőt még víz is mehet alá, ha szükséges. Ha kell, még sóval ízesítem, és savanyúsággal tálalom.

Krumplis szarvaspörkölt bográcsban

Szégyenszemre idén tegnap bográcsoztunk először. Ebben közrejátszott az építkezés miatti rendezetlen kert, a nagy meleg, a babavárás, meg eddig nem volt kedvünk sem nagyon hozzá.
Tegnap azonban megtört a jég olyannyira, hogy Attila már ma is azon törte a fejét, hogy mit tudnánk ma is bográcsban főzni, pedig még a tegnapi kajából maradt ma ebédre is.
Azt viszont elterveztük, hogy ősszel gyakrabban fogunk hódolni a főzés eme szabadtűzi formájának, Miska kutyánk legnagyobb örömére (lásd fotó) .

Az első bográcsos étel idén a krumplis szarvaspörkölt lett és tulajdonképpen Attila csinálta meg, én csak a fűszerezésben meg a kevergetésben vettem részt. A héten valahogy nem kívántam igazán a húst, de ennek már nem tudtam ellenállni, amikor még csak feltettük főni, már tudtam, hogy ebből azért én is ki(v)eszem a részem.
Ezt az ételt majdnem ugyanúgy készítjük, mint a többi pörköltfélét, de a fűszerezése némileg eltér abban, hogy zöldfűszereket is használunk. Véleményem szerint a bor nem szükségszerű hozzávalója, anélkül is igen jó a végeredmény. Egy kisebb újítást azonban elkövettünk a bevált recepten: a krumplival együtt egy nagy alma felét is belefőztük. Nem rontotta el…

Recept

1 kiló szarvas pörkölthús (lapocka, lábszár)
80 dkg krumpli
15 dkg füstölt szalonna
3 közepes fej hagyma
két zöldpaprika
egy hegyes erős paprika
egy paradicsom
fél alma
egy kiskanál egész köménymag
egy kis ág rozmaring
egy kiskanál kakukkfű
4-5 szem borókabogyó
két gerezd fokhagyma
egy nagy babérlevél
egy evőkanál fűszerpaprika
só

A felkockázott szalonnát felteszem izzadni, majd a nem túl apróra vágott vöröshagymát, a feldarabolt paprikákat a köménymaggal megfonnyasztom rajta. Ekkor beleteszem a nagyobb darabokra vágott szarvashúst és addig pirítom, amíg szépen kifehéredik. Ekkor rászórom a fűszerpaprikát, beledobom a negyedelt paradicsomot, jól összekeverem, és felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje. Hozzáadom a babérlevelet, rozmaringot, borókát, kakukkfüvet, fokhagymát és addig főzöm, amíg a hús majdnem puha. Ekkor kerül bele a nagyobb kockákra vágott krumpli és alma. Ha szükséges, öntök még rá annyi vizet, hogy szűken ellepje, majd addig főzöm, amíg a krumpli és a hús is vajpuha nem lesz. Ezután erős tűzön kissé beforralom a szaftját.
Ubokasalátával, tejföllel és friss kenyérrel adom asztalra, száraz vörösborral kísérve.

Hortobágyi húsos palacsinta

Ma anyuék voltak nálunk, szokásos vasárnapi látogatáson. Azt nem tudtam, hogy mit főzzek, de azt viszont igen, hogy nem akarok a negyven fokban sem grillezni, sem bográcsozni a nagy hasammal.
A mentőötlet Attiláé volt, ő találta ki, hogy legyen hortobágyi húsos palacsinta.
Rögtön beleegyeztem azzal az egy feltétellel, hogy a palacsintát ő süti.
Még tegnap délután megcsináltuk a palacsintatésztát, ma reggel megfőztem a tölteléknek való pörköltet, így viszonylag gyorsan elkészültem az ebéddel.
Nálunk régebben borjúból, mostanában csirkéből készül a palacsintatöltelék. Azért, hogy elég szaftos legyen, csirke felsőcombból főzöm a pörköltet. Nem csontozom ki, csak ha megfőtt, így jobb az íze.
Előételként egy, főételként két – jól megtöltött - palacsintával beéri bárki. Fontos szabály, hogy a paprikás mártásból legalább dupla adagot kell csinálni, mert abból soha nem elég.

Én főételnek kínáltam, uborkasalátával, desszertnek meggyes-nektarinos clafoutist sütöttem.

Recept

15 db sós palacsinta
másfél kiló csontos csirke-felsőcomb
egy nagy fej hagyma
egy zöldpaprika
fél hegyes erős zöldpaprika
egy paradicsom
egy evőkanál pirospaprika
olaj, só
2 evőkanál liszt
3-4 dl tejföl

Tételezzük fel, hogy a palacsinták töltésre készen várakoznak, csak a belevalót kell megcsinálni, mint ma nekem. Ehhez pedig a csirkéből egy hosszú lére hagyott pörköltet főzök, mert a leve lesz a paprikás mártás alapja.
A pörkölthöz az olajon a hagymát kevés sóval megfonnyasztom, rádobom a lebőrözött csirkedarabokat és erősebb lánggal fehéredésig sütöm. Ekkor megszórom a pirospaprikával, mérsékelem a tüzet, felöntöm egy pohár vízzel. Ízesítem sóval, beleszórom a feldarabolt paprikát, erőspaprikát és paradicsomot, majd fedő alatt vajpuhára főzöm. Ügyelek arra, hogy legyen alatta lé. Ekkor eloltom alatta a lángot.
Ha a hús már leomlik a csontról, kiszedem, kicsontozom, mély tálba teszem, és pár evőkanál pörköltlével és egy evőkanál tejföllel botmixer segítségével pépesítem. Ezzel a masszával töltöm meg a palacsintákat, a szélüket be is hajtom, úgy tekerem fel. A megtöltött palacsintákat tűzálló tálba sorakoztatom és leöntöm a paprikás mártással, amihez a pörkölt levét felforralom és lisztes tejföllel behabarom. Az ételt 150 fokos sütőben összemelegítem, majd tálalom. Ízlés szerint meg lehet locsolni tejföllel, a tányéron és jól csúszik mellé az uborkasaláta.

Töltött paprika

Mostanában gyakran találkozom a gasztroblogokon a töltött paprikával, ami nálunk is nagy kedvenc, így arra gondoltam, szombati ebédnek pont megfelelő lesz.
Ebből az ételből, pontosabban a töltelékből dupla adagot szoktam készíteni, mert a maradék húsos masszából mindig kiveszek 6-8 gombócnyit, megformázom, lefagyasztom és amikor nincs kedvem vagy időm nagyobb léptékű főzőcskézéshez, előkapom és valamilyen mártásban megfőzve gyors ebédet/vacsorát tudok összeütni. Ehhez a recepthez a mennyiségeket így is adom meg, aki viszont csak egy étkezésre való adagot - ami szintén elég emberes – akar készíteni, felezze meg.
Egyébként a mi családunkban a paradicsomlében főzött, édeskés, zellerrel ízesített töltött paprika a szokásos, viszont Attiláéknál vízben főzik meg és utána paradicsomos rántással sűrítik. A kettőnek szerintem teljesen más az íze és az állaga is.

Recept

1 kg darált sertéshús
25 dkg főtt rizs
2 közepes fej hagyma
4 gerezd fokhagyma
2 tojás
fél csokor petrezselyem
egy evőkanál fűszerpaprika
só, bors
6 db töltenivaló zöldpaprika
2,5 liter paradicsomlé
egy öklömnyi zellergumó fele
egy-két szál zellerzöld
liszt, olaj
cukor ízlés szerint.


A töltelék elkészítésével kezdem. Ehhez mély tálba teszem a húst a kihűtött rizst, beleszórom a finomra aprított hagymát, a kipréselt fokhagymát, az apróra vágott petrezselymet. Ízesítem sóval, borssal, paprikával és a két tojás hozzáadásával homogén masszává gyúrom. kiszedem,
A paprikák csumáját kiszedem, ha nem elég széles a „szájuk”, éles késsel egyenletesre vágom, hogy könnyebben tudjam tölteni. A masszát kézzel a paprikákba töltöm, az aljukat néha-néha óvatosan az asztalhoz ütögetem, így több töltelék fér bele. A hat darab paprika mellé még hat gombócot is formázok a húsból, a maradék töltelékből pedig ezúttal hét gombócot még le is fagyasztottam.
Jó nagy lábosba beleöntöm a paradicsomlét, beledobom a zellerzöldet és a felszeletelt zellergumót. Ízesítem sóval, kevés cukorral és felforralom. Ha a paradicsomlé már forr, óvatosan beleengedem a paprikákat és gombócokat és lassú forralással puhára főzöm, ez kb. 45 perc. Ezalatt lisztből olajjal rántást készítek. A puha paprikákat és húsgombócokat kihalászom a paradicsomléből, beleöntöm a hideg vízzel elkevert rántást és pár perces forralással besűrítem. Ízlés szerint cukorral édesítem, visszateszem a paprikákat és gombócokat, majd pár perc alatt készre főzöm.
Sós vízben főtt krumplival vagy kenyérrel szoktuk enni.

Túrós csusza

A túrós csusza elkészítése nem tartozik a legbonyolultabb konyhai műveletek közé, ráadásul (majdnem) mindenki szereti és készíti, így sokan gondolhatnák, miért kell ezt egy gasztroblogban közzétenni.

Nos, a mi verziónk egy kissé más, mint a megszokott, és az elkészítés módja sem biztos, hogy az általánossal egyező, ezért úgy döntöttem, megér egy blogbejegyzést.
Mint a legegyszerűbb ételeknek, ennek is jó néhány buktatója van, melyeket megpróbálok sorra venni. Figyelmeztetésül annyit: ez kizárólag az én ízlésemet tükrözi, lehet mások másként gondolják, de hát kinek a pap, kinek a papné…

1. Csak jó minőségű alapanyagot használjunk, azaz a tészta legyen lehetőleg házi, soktojásos csusza, a szalonna megfelelően füstölt és sózott, a tejfölben álljon meg a kanál, a túró pedig ne legyen vizes, száraz, mert annak semmi élvezeti értéke nincs. Nálunk a túró éppen ezért mindig juhtúró, egyrészt pikánsabb tőle az étel, másrészt a mindenfelé kapható vizes szemcsés valami számomra csak a csusza elrontója, se íze, se bűze. Aki jóféle házi túróhoz jutna, az persze készítheti abból is.
2. Ne spóroljunk a tejföllel-túróval, mert az étel száraz, nyögvenyelős lesz. A juhtúróval azonban vigyázzunk, kóstoljuk meg, mennyire sós és savanykás, mert ha túl sokat teszünk bele, savanyúbbá válik az étel, mint kellene. Az arányokat nekünk kell kitalálni, nálam juhtúróból kb. 30 deka az elegendő, ha pedig fele tehén-, fele juhtúróval készítem, 20-20 dekát veszek mindkettőből. A tejföl rendszerint egy agy doboz.
3. Nincs annál rosszabb, ha hidegen tálalják: egy kupac tészta, rámorzsolva a túró, egy-két kanál tejföllel meglocsolva nekem NEM TÚRÓS CSUSZA!! Ennek elkerülésére lásd a receptben írottakat.
4. Sokan eszik a szalonnás változatot porcukorral, erre sajnos rá sem bírok nézni…


Recept

50 dkg házi csuszatészta
30 dkg juhtúró
egy nagy doboz tejföl
legalább 20 dkg füstölt szalonna (a mostaniba pár szelet bacon is került)
só

A szalonnát felkockázom, kisütöm a zsírját lassú tűzön, hogy meg ne égjen, a pörcöt szűrőkanállal kiszedem, félreteszem tálalásig. A serpenyőből kb. két evőkanálnyi kivételével a szalonnazsírt kiöntöm, jó lesz az még másra is. A maradék zsírba két-három evőkanál tejfölt belekeverek és kis lángon addig melegítem, amíg egy homogén öntetet nem kapok. Ezalatt a tésztát kifőzöm, ha megpuhult, leszűröm, lehetőleg minél több vizet lerázok róla, majd visszaöntöm a lábosba. Ráöntöm a szalonnazsíros tejfölt, belemorzsolom a juhtúrót, hozzáteszem a maradék tejföl kétharmadát és összekeverem. Ha szükséges, sózom,visszateszem a tűzre és kevergetve melegítem még pár percig, hogy a tészta jól beszívhassa az ízeket. Rászórom a
tepertőt és tálalom. Másik változat: a hozzávalókkal elkevert tésztát szalonnazsírral kikent tepsibe öntöm és kb. 10 perc alatt sütőben összesütöm. A megmaradt tejfölt az asztalnál kínálom.
Mint mondjak: nem egy update étel, de nagyon jól tud esni mondjuk halászlé után…

Nyári vegyes tökfőzelék

Tovább bővítve a blogra már felkerült főzelékek sorát, ma a tökfőzelék került terítékre, amely szerintem egyben az egyik legjobb nyári könnyű étel. Ha már nyár van, olyan változatot készítettem, ami igazándiból csak nyáron állítható elő a felhasznált friss alapanyagok miatt, de leginkább azért, mert a dolog pikantériáját a házilag készített kovászos uborka leve adja meg. A cukkini mennyiségnövelő tételként került bele, de csak cukkiniből elkészítve is megállja a helyét.
Én nagyon szívesen fogyasztom ezt a főzeléket éppen csak langyosan, de jégbe hűtve is, kánikulában tényleg jólesik az embernek.
Feltétnek fasírt dukál hozzá, most tükörtojással ettük, de önmagában, kenyérrel is finom.

Recept

Két főzőtök
Egy cukkini
Egy fej főzőhagyma
Két csokor kapor
Egy gerezd fokhagyma
Egy zöldpaprika
Olaj
Só, pirospaprika
Egy evőkanál liszt
Kb. 2-3 deci kovászosuborka-lé
2 deci tejföl

A tököt meghámozom, félbevágom, ha nagyon magos a bele, a puha részt kivájom és nem használom fel, ezután a sajtreszelő legdurvább fokán lereszelem. A cukkinit nem hámozom meg, úgy reszelem le. A hagymát felaprítom, a paprikát kis kockákra vágom és olajon kevés sóval megpárolom. Meghintem pirospaprikával, rádobom a reszelt tökféléket, ízesítem a felaprított fokhagymával, a kapor apróra vágott szárával, felöntöm a kovászos uborka levével és puhára – de nem szét! – főzöm. A lisztet a tejföllel elkeverem, a főzeléket behabarom. Ekkor szórom rá a maradék kaprot és pár perc alatt készre főzöm, ezalatt kissé besűrűsödik. Ha túl sűrű lenne, lehet még uborkalével higítani. Langyosan tálalom.