Kecskesült

A férjem még októberben Zsófival meglátogatta a szabolcsi rokonait és –többek között – egy fiatal kecske társaságában tértek haza. Az egyik lapockájából, a csontos bordarészből és a leeső nyesedékekből azon nyomban pörköltet főztünk, a combot megsütöttük, a gerincét pedig szintén sütve karácsonykor fogyasztottuk el.

A kecske húsa valami fantasztikus, kár, hogy nehéz hozzájutni, mert én biztos gyakran vennék ha tehetném.

A pörkölt olyan lett a belefőzött csontos részeknek köszönhetően, mint egy csülökpörkölt, csak éppen színtiszta hússal. A hús omlós, puha, nagyon jóízű, a szaft pedig ragacsos, kihűlés után kocsonyás, egyszóval pont olyan, amit az ember egy körmös-csükös pörköltben szeret, a bónusz pedig az, hogy színhúsból készül.

A sültet kicsit közel-keleties fűszerezéssel készítettem el, és nem bántam meg, nagyon ízletes, és persze vajpuha lett, ráadásul nagyon hamar elkészült.

Recept

Egy fiatal kecske combja

Római kömény (egész)

Koriander (őrölt)

Pirospaprika

8 gerezd fokhagyma

2-3 evőkanál olívaolaj

só

A kecskecombról levágom a hártyát (nem túloztam el). A fűszereket a só kivételével egyenlő arányban összekeverem az olajjal és hozzáreszelem a fokhagymát. A húst bedörzsölöm sóval, majd a fűszeres fokhagymás olajjal, és egy éjszakán át hideg helyen állni hagyom.

Másnap tepsibe teszem, a tűzhelyen nagy lángon körbesütöm, majd 180 fokra előmelegített sütőbe teszem alufóliával letakarva úgy, hogy egy kevés vizet is öntök alá. Addig sütöm, amíg gyakorlatilag meg puhul, a végén megemelem a hőfokot 200 fokra, leveszem a fóliát és kicsit megpirítom a húst. Ha jól emlékszem, kicsit több mint másfél óra alatt kész lett.

Hagymás krumplival és sütőtöksalátával ettük.

Tkemali - grúz szilvaszósz

Először is, itt is köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki szavazott rám a Goldenblog 2011 blogversenyen, és lehetővé tette, hogy ez a blog a 164 induló közül a kilencedik helyen végezzen, nem gondoltam volna, hogy az első tízbe jutok, megtisztelő.

Másodsorban végre recept is következik!

Ezt a receptet már jó rég beígértem a Facebook-on, de csak most jutottam el odáig, hogy fel is tegyem. Mint egy korábbi posztban már említettem, idén nagyon sok mirabellaszilvánk lett, ezért úgy döntöttem, valamit fogok belőle készíteni mindenképp. Lekvárt főztem, ami nagyon jól sikerült, de valami chutney-szerű dolgon is törtem a fejem, végül ráakadtam itt a grúz szilvaszósz receptjére. El is készítettem, de a felhasznált fűszereken kicsit változtattam: korianderzöld híján koriandermagot használtam, és került bele római kömény is, amit nagyon szeretek.

A végeredmény egy édes-sós-savanykás mártás vagy inkább ízesítő, ami nagyon jól passzol natúr vagy grillezett húsokhoz, sőt, ketchup helyett akár virslihez is. Fotó sajnos nem készült, mert gyakorlatilag éjjel főztem be és se energiám se normális fényem nem volt a fényképezéshez.

Recept

1 kg mirabella szilva

1 fej fokhagyma
2 deci víz
egy rúd fahéj
egy teáskanál koriandermag

egy teáskanál római kömény
1 csokor kapor
2 cseresznyepaprika
só, cukor, ecet ízlés szerint

A szilvát a vízzel lábosba teszem és kb. fél óráig főzöm nagy lángon.Ezalatt a gyümölcs lefő a magjáról. 15 perc eltelte után hozzáadom a kaprot - egyben dobtam bele - , majd a megadott idő eltelte után a gyümölcsöt szitán jól átpasszírozom. A kapott pépet visszateszem a tűzre, hozzáadom a fahéjat, a frissen durvárta őrölt koriandert és köményt, beledobom a paprikát, a felszeletelt fokhagymát. Ízlés szerint teszek hozzá sót, valamint cukrot/ecetet, a gyümölcs édességétől függően. (Nekem inkább édesíteni kellett.) Addig főzöm kis lángon, amíg kissé besűrűsödik, utána üvegekbe töltöm, és szárazgőzben hagyom kihűlni.

Szerintem kékszilvából is lehet valami hasonlót csinálni, kicsit más lesz ugyan a végeredmény, de érdemes próbálkozni vele.

Kép forrása: Dreamstime.com

Aszalt szilvás májpástétom

Már korábban is írtam arról, hogy bolti felvágott helyett inkább házi készítésű kenyérre való kencéket, húskészítményeket eszünk. Most is ehhez a témához következik egy recept, amely a kenőmájas helyettesítésére illetve kiváltására szolgál, ugyanis annál sokkal finomabb.
Az ötlet a Négy évszak ételei – Tél az Aranysárkány vendéglőben c. szakácskönyvből származik – ez az étterem Szentendrén a mai napig üzemel-, de azért módosítottam az eredeti recepten.
Ezúttal pecsenye libamájat használtam, de bármilyen szárnyasmájból, sőt sertésmájból is elkészíthető. A receptben szereplő adag óriási mennyiség, 8-10 főnek előételként simán elegendő, ha pedig csak felvágott helyett akarnánk a kenyerünkre kenegetni, elég az adag fele 4 főre, több napra is. Friss kenyéren vagy pirítóson egyaránt finom.

Recept

50 dkg pecsenye libamáj
egy közepes fej hagyma
2 tojás
20-25 dkg bacon vékony szeletekben
10-12 szem aszalt szilva
só

3 dkg vaj

A pástétom fűszerkeverékhez:
egy negyed szerecsendió
egy babérlevél
5 szem szegfűbors
egy teáskanál majoranna
egy teáskanál koriandermag
egy teáskanál kakukkfű
egy teáskanál feketebors

Először a fűszerkeveréket készítem el, ehhez az alkotóelemeket fűszerdarálón (kávédarálón) finomra őrlöm.

A felaprított hagymát a vajon puhára párolom.
A májat a párolt hagymával aprítógépben/ turmixgépben ledarálom, beleütöm a tojásokat, hozzáadok két teáskanál pástétomfűszert, kevés sót, majd még egyszer egyneműre turmixolom.
Egy pástétomformát (püspökkenyér-forma, téglaforma, félgömbforma is jó) kibélelek a baconnel, úgy,hogy a szalonnacsíkok a forma szélén túllógjanak, mert majd ezek fedik be a pástétomot.
Az edénybe beleöntöm a májas keveréket, beledugdosom a magozott aszalt szilvát, majd visszahajtom a baconszeleteket, hogy teljesen befedjék a májat. Ha nem elég, teszek még rá egy-két szeletet.
A sütőt 150 fokra előmelegítem. Egy tepsibe annyi vizet öntök, hogy a pástétomforma derekáig érjen, beleállítom az alufóliával alaposan lefedett pástétomot és másfél óráig sütöm-gőzölöm. Ha kész, kihűtöm, majd hűtőben tartom másnapig, akkor már szeletelhető.
Nálunk többen is az aszalt szilvás részre utaztak, úgyhogy lehet bele többet tenni – alig tudtam olyan darabot fotózni, amiben maradt.

VKF! XXXV. - Fűszeres joghurtban pácolt csirke nyárson

Marcsi VKF-es felhívása számomra nagyon kedves témát érintett, a szabadtűzi sütést-főzést.
Sajnálatos azonban, hogy idén a mostoha időjárási körülmények csak kevés alkalommal adtak módot ennek a kellemes időtöltésnek. Én két hete készítettem ezeket a nyársakat sok zöldséggel, szalonnával és csirkével.
Igazgság szerint a szalonna csak a család férfitagja kedvéért került felszúrásra, nem nagy mennyiségben, és ebéd után meg is kaptam, hogy legközelebb többet tegyek a nyársra, mert jót tesz neki.
Ez igaz is, csak a húst indiai fűszerekkel, joghurtban pácoltam, így a szalonna nem igazán illik bele a képbe, de meg kell hagyni, jót tesz a szárazabb jellegű húsoknak, meg a hagymának is. Bármilyen zöldséget lehet használni hozzá, a lényeg, hogy ne legyen túl puha és jó színes összeállítást alkossunk, így sokkal jobban mutat majd a tányéron.

Recept

60 dkg csirkemell filé
2 dl joghurt
egy evőkanál frissen reszelt gyömbér
két evőkanál tandoori masala
egy mokkáskanál koriander
két gerezd fokhagyma
2 evőkanál olaj
só, bors
két nagy fej hagyma
egy közepes cukkini
egy-két kaliforniai paprika
20 dkg füstölt húsos szalonna
4-5 szem gomba

A csirkemellet kockákra vágom. A gyömbért, masalát, koriandert összekeverem joghurttal, az olajjal, kevés sóval, frissen őrölt feketeborssal, belereszelem a fokhagymát. Ebbe a pácba beleforgatom a húskockákat, és két-három órát – legjobb, ha egy éjszakát – pihentetem a hűtőben.
Ezután a tűzdeléshez előkészülök: a hagymát negyedekbe vágom, szirmokra szelem, a cukkinit kb. másfél centis karikákra vágom, a gombát negyedelem, a paprikát, szalonnát a húshoz hasonló méretű darabokra vágom.
A nyársakat általában még a faszén/brikett előkésztése előtt összeállítom. Én fémnyársat használok, de beáztatott bambusznyárs, vagy hurkapálca is megteszi. Fémnyárs helyett egy időben Attila által gipszkartonozásnál használt függesztőszárakból készült, flexszel kihegyezett „nyársakat” is használtunk, de aztán megtaláltam az apukám által még kb. harminc éve beszerzett, bontatlan csomagolásban várakozó igazi nyársakat, így most is ezekre fűztem az ételt.
A fűzögetést általában hagymával kezdem, majd hús, utána gomba/paprika/cukkini jön, szalonna, hagyma, megint hús, de a sorrend közben alakul ki attól függően, milyen kedvem van. Most öt fémnyárs készült, de jutott még két hurkapálcikára való is a hozzávalókből.
Sütés előtt egy órával Attilával megrakatom a grillt, megvárom, amíg fehéren izzik a parázs, és ekkor rápakolgatom a nyársakat. Sütés közben szorgosan forgatom csipesz szerű fogóval, mert nagyon forró, sőt, néha bekenegetem olajjal is, mert a joghurtos pác hajlamos megégni.
Ha kész, mindenki kap a tányérjára egyet. Általában olívaolajos-citromos kevert salátával, kenyérrel vagy valamilyen lepényszerűséggel esszük, fokhagymás joghurtos öntet is kínálható hozzá. Más köret szerintem felesleges.
További grill- és szabadtűzi receptjeim itt olvashatók.

VKF! XXXIV. - Kínai ötfűszeres sertéssült

A Duende által kiírt vágykeltő VKF-re nem egy szokványos romantikus vacsoraétellel készültem, de bátran állítom, hogy a felhasznált fűszerek és a keleties ízvilág miatt ennek a sültnek is helye van Aphrodité asztalánál.
Ez a kínai fűszerekkel készített sült már régóta mozgatja a fantáziámat, de most jutottam el oda, hogy el is készítsem. Kicsit idegenkedtem az ötfűszer-keverék ízvilágától, valahogy féltem attól, hogy a csillagánizs medvecukorra hajazó aromája túl domináns lesz, de kellemesen csalódtam, nagyon jól passzolt a zsírosabb húshoz, és könnyedebbé tette az ételt.

És hogy mitől vágykeltő? Jöjjön egy kis fűszerismertető!

A híres kínai ötfűszer-keverék csillagánizs, fahéj, szecsuáni bors, szegfűszeg és édeskömény egyenlő arányú keveréke. Bekeverve is kapható fűszerüzletekben, ám én úgy döntöttem, hogy kézi fűszerdarálómat bevetve frissen állítom elő. Az alkotóelemként felhasznált fűszerek a kínai filozófia alapjául szolgáló yin és yang egységét testesítik meg, és mindegyiküknk élénkítő, vágyfokozó hatással is bír.

Csillagánizs: immunerősítő, görcsoldó, reuma és influenza megelőzésére illetve enyhítésére is javallott fűszer, a H1N1 elleni tamiflu oltóanyag egyik hatóanyaga is kivonható belőle , ám a szeuális vágy felkeltésére is használják;

Fahéj: illóolaja hangulatfokozó és potencianövelő anyagokat tartalmaz, ezt felismerve az indián kultúrában a férfiak legnemesebb testrészükre kenték;

Szecsuáni bors: vértisztító, stimuláló hatású fűszer, melyet először gyengén megpirítanak és utána használnak fel, nagyobb mennyiségben gyenge zsibbadásérzést okoz a szájban.

Szegfűszeg: a test hőmérsékletet növelő, élénkítő, vérkeringést serkentő hatással rendelkezik, mely igen erős, ezért mértékkel fogyasztandó;

Édeskömény: étvágyjavító, görcsoldó, tejszaporító hatásáról ismert, a legtöbb csecsemő találkozik vele tea formájában, a női hormonokat aktiváló haása már ennél kevésbé ismert.

Koriander (5+1) : ez a nők afrodiziákuma, számukra teszi élvezetesebbé, euforikusabbá az együttlétet, vérkeringést serkentő hatása van;

S ha ennyi vágykeltés nem lett volna elég, a sütés utolsó fázisában még a mézet is bevetettem, amely az egyik legősibb serkentőszer, élénkíti a helyi vérkeringést, ezért külsőleg, masszázshoz is ajánlható.
Ennyi bevezető után pedig jöjjön a recept.

Recept

75 dkg nem túl zsíros sertés dagadó
2-3 evőkanál kínai ötfűszer keverék (lásd fenn az első öt elemet)
egy teáskanál őrölt koriander
2-3 gerezd fokhagyma
szójaszósz
2 evőkanál méz
egy evőkanál thai chiliszósz

Először a fűszerkeveréket készítem el, ehhez a csillagánizst mozsárban kisebb darabokra töröm, majd fűszerdarálón minden fűszert megőrlök és összekeverem.
A dagadót tepsibe fektetem, besózom, bedörzsölöm az ötfűszer keverékkel és korianderrel majd szobahőmérsékleten hagyom állni egy órát. Ezután a húst a tűzhelyen minden oldalán körbepirítom, mellészórom a fokhagymagerezdeket héjastól, aláöntök 2 deci vizet, lefóliázom, és 160 fokos sütőben addig párolom, amíg vajpuha nem lesz (kb. egy órán át).
Ezalatt a szójaszószból – melyet jó bőven adagolok – a chiliszósszal és a mézzel pácot keverek.
A puha húsról leveszem a fóliát, feljebb tekerem a sütő hőfokát, kb. 200 fokra. A dagadót kétujjnyi csíkokra vágom, minden darabot megkenek a szójás-mézes mázzal, majd a forró sütőben pirosas-barnára pirítom, egyszer megfordítom, és a mázzal a másik oldalát is megkenem. Ez a művelet még kb. egy negyed óráig-húsz percig tart, és figyelni kell, mert a méz miatt hamar le tud égni, ha ezt észlelem, kevés vizet löttyintek alá. A megpirult húst tálalás előtt még pihentetem vagy öt percig, utána pedig kínai káposztasaláta és – az erősebbik nemre tekintettel – sült krumpli társaságában kínálom.

Ahhoz, hogy elérje az étel a célját – a vágykeltést - , nem szabad nagyon belakmározni belőle, ezt viszont nehéz megállni, mert nagyon finom.

Tavaszváró wokos csirke

Ehhez hasonló ételeket elég gyakran készítek, mert nagyon szeretjük az ázsiai jellegű csípős fűszeres ízeket.
Mindemellett én pedig kiváltképp szeretem ezeket az ételeket, mert nagyon változatosak és gyorsan készíthetők. Általában wokban a már másra nem elegendő, de még felhasználható húsokból, zöldségekből főzök, a köret pedig általában sima párolt rizs, esetleg – ha Attila kéri – rizstészta, vagy kínai tojásos tészta.

Így tél végén, tavasz elején, amikor még nem igazán van bőséges zöldségválaszték, répával, fejes káposztával és kaliforniai paprikával kellett megelégednem, de az étel színei így is a - lassan de biztosan – közelítő tavaszt idézték. Répa, paprika általában van itthon, a káposztát pedig az aznap készített hagyományos káposztasalátából mentettem meg. Mindhárom zöldséget nagyon kedvelem wokos ételekhez, mert jó ropogósak, így nem főnek szét azonnal, ha nagy hőhatás éri őket.

Recept

40 dkg csirkemell
2-3 közepes sárgarépa
egy zöld kaliforniai paprika
egy cikk fehérkáposzta
egy nagy fej hagyma
3 gerez fokhagyma
3 centis gyömbérdarab
egy chilipaprika
egy mokkáskanál őrölt koriander
szójaszósz
olaj

A wokos ételkészítés lényege az előkészítés, mert ha már ég a láng az edény alatt, felgyorsulnak az események. Emiatt a hozzávalók darabolásával kezdem: a húst felcsíkozom, a répát keresztben kettévágom és a fél répákból hosszanti szeleteket vágok, melyekből kb. fél centi vastag csíkokat készítek. A paprikát csíkokra vágom, a hagymát nyolcadolom és leveleire bontom, a fokhagymát durvára darabolom. A káposztát úgy vágom fel, mintha párolt káposztát vagy salátát készítenék belőle. A gyömbért tetszés szerint lehet apróra vágni vagy reszelni hámozás után.
Ezután jön a java, maga a főzés. Ehhez a wokot felforrósítom, teszek bele két evőkanál olajat, megvárom, amíg felforrósodik, és beleöntöm az aprított gyömbért, a chilit (egészben, hogy utána ki tudjam venni, vagy ha szereti mindenki, szeletelve is mehet az ételbe), a fokhagymát, és addig sütöm, amíg illatozni nem kezd. Eután adom hozzá a húst. Kevergetve aranybarnára pirítom, közben megszórom a korianderrel, és tetszés szerint locsolok rá szójaszószt. Ha átsült, kiveszem az edényből és félreteszem. A wokba evőkanálnyi olajat öntök, és beleszórom a répát, káposztát, hagymát, paprikát. Ha nincs elég nedvesség, öntök alá még szójaszószt. Addig sütöm kevergetve, amíg kicsit összeesnek, de roppanósak maradnak. Ez kb. 4-5 perc. Ezután visszateszem a húst, utánaízesítek szójaszósszal – sózni emiatt nem igazán kell -, összeforrósítom az ételt, és tálalom rizzsel vagy kínai tésztával.

Oldalas a grillről

Ezen a hétvégén végre kijelenthettem, hogy itt a tavasz. Ennek örömére elkezdtük – pontosabban Attila elkezdte – felásni a veteményest, összegereblyéztük a lehullott leveleket, felfedeztük, hogy a krókusz már virágzik és a tulipánok is bújnak, és előkerült a grillsütő is.
Oldalas volt a tervbe vett menü, és Attila kérésére ezúttal grillen fejeztem be az ételkészítést.
Azért csak befejeztem, mert a grillezésre szánt oldalast jól befűszerezve meg szoktam párolni a sütőben, majd a leszűrt szaftból fűszerekkel készített barbecue-szósszal kenegetve sütjük meg grillen. Mivel a szósz mézet és ketchupot is tartalmaz, a hús könnyen megég, és ha nyersen kezdeném a grillezését, előbb szenesedne el, mint puhulna meg.
Az első idei grill nagyon jól sikerült, gyorsan el is tüntettük mind egy szálig.

Recept

1 kg húsosabb sertésoldalas
őrölt koriander
köménymag
4 gerezd fokhagyma
kevés őrölt rozmaring
só, bors
darált erőspaprika (elhagyható)

A barbecue szószhoz
4 evőkanál ketchup
4 evőkanál szójaszósz
két kiskanál méz
A hús alatt maradó szaft és fokhagyma

Az oldalast egyben hagyva besózom, megszórom korianderrel, rozmaringgal és a köménymaggal, kevés borssal, és a fűszereket (a darált erőspaprika-krémet is, ha úgy tetszik) jól beledörzsölöm a húsba. Egy evőkanál olajjal kikent tepsibe fektetem és a gáztűzhelyen minden oldalán erős tűznél körbesütöm. A tűzről levéve mellédobom a fokhagymagerezdeket héjastul, öntök alá annyi vizet, hogy a hús derekáig érjen, alufóliával lefedem és előmelegített 170 fokos sütőben puhulásig – kb. egy óráig – sütöm. Ha az oldalas puha, kiveszem a tepsiből és tetszőleges méretűre darabolom. A szaftját tálba öntöm, belenyomom a megsült fokhagymát, hozzáadom a ketchupot, szójaszószt és mézet, majd megkenem vele az oldalasdarabokat. Mivel a hús még jó forró, beszívja a szószt, ezért a kenést még egyszer megismétlem. A mártást hagyom kicsit rászáradni a húsra, amíg a faszénparázs elkészül.
Ha már jó a parázs, a húsdarabokat a grillrácsra teszem és kb. 10-15 perc alatt megsütöm gyakori forgatás közepette. A maradék szószt a sült hús mellé tálalom, és adok még hozzá hagymás tört krumplit és káposztasalátát is.

Zöldséges vöröslencse-krémleves

A fokhagymás csigához – mint már említettem – „körítésként” krémleves készült, mégpedig vöröslencse-krémleves. Igaz, hogy ez az étel inkább való hűvösebb napokra, nem olyan szép napos időre, mint ami ma van, de most közzéteszem az én receptemet is.
Nézelődve az interneten, megállapítottam, hogy számtalan vöröslencse-krémleves recept létezik, de jellemző, hogy mind indiai fűszerezéssel készül, amit anyukám annyira nem szeret, így megalkottam a magam verzióját. Azért kevés koriandert és római köményt én is használtam, és a levest joghurttal krémesítettem, de az erőteljesebb ízeket többféle zöldséggel tompítottam. Nagyon egészséges, magas vastartalmú leves.
Jól illik mellé valamilyen laposkenyér – például naan, vagy pita – de a fokhagymás csigával sem volt megvetendő.

Recept

25 dkg vöröslencse
egy fej hagyma
egy szál fehérrépa
5 dkg zeller
4-5 sárgarépa
egy közepes krumpli
egy teáskanál római kömény
egy teáskanál őrölt koriander
két gerezd fokhagyma
só
1 dl natúr joghurt
olívaolaj

Kevés olívaolajon megpárolom a felaprított hagymát, majd rádobom a nagyobb darabokra vágott répaféléket, zellert és krumplit. Ízesítem a római köménnyel, korianderrel, beledobom a fokhagymát is és két-három perc alatt kevergetve pirítom. Ekkor felöntöm másfél-két liter vízzel, beleszórom a megmosott lencsét, sózom és addig főzöm, amíg a zöldségek meg nem puhulnak. Ekkor botmixerrel vagy turmixgépben – én ez utóbbit választottam – pépesítem. Sűrítés nem szükséges, a zöldségek miatt mindenféle plussz zsiradék és liszt nélkül is elég tartalmas és sűrű lesz a leves. A levesbe belekeverem a joghurtot, visszateszem a tűzre és pár perc alatt készre forralom. Langyos laposkenyérrel vagy más péksüteménnyel és esetleg joghurttal tálalom.

Naan, az indiai laposkenyér

Nagy nehezen rávettem magam, hogy feltegyem a már beígért naan-receptet, úgyhogy most ez következik.
Kalandos úton került hozzám a leírás: Horasz blogján olvastam a Lilahangya-Fakanál duó receptjét, amely végül nálam is befutó lett. Néztem én többféle receptet is, de ez volt a legszimpatikusabb.
Két dologban tértem el: a tésztába az összeállítás során egy kevés őrölt koriandert is tettem, ami előnyére vált, továbbá vékonyabbra nyújtottam, mint a kollégák. Lehet, hogy így ez kevéssé autentikus, de nekem tetszett. Ugyan étteremben készült naant még nem kóstoltam, csak vákuumcsomagoltat, de az általam készített magasan verte azt, nagy sikere volt a vajas csirke mellett, így biztos lesz még ismétlés.

Recept

50 dkg finomliszt
egy zacskó (7 gr) szárazélesztő
175 gramm natúr joghurt
2 púpos evőkanál tejföl
260 ml langyos víz
1 tk só

egy mokkáskanál őrölt koriander

A hozzávalókból robotgéppel tésztát dagasztatok, majd letakarva kb. egy órát kelesztem. Ezután átgyúrom, 10 darabba vágom, és minden darabból igyekszem kör alakú lepényeket nyújtani, bár ez a legnagyobb kihívás az egészben. A gyengébbeknek- mint én – sem kell elkeseredni, mert Indiában van olyan, hogy könnycsepp alakúra nyújtják, így a kevésbé sikerült darabokra ezt a formát ráhúzhatjuk.
A lepényeket szárazon felforrósított serpenyőben sütöm meg mindkét oldalukon, akkor forgatom, ha elkezd pöttyösödni az alja. Érdemes melegen vagy legalább langyosan kínálni, mert frissen az igazi.
Ha maradna – bár nem valószínű - , kiszáradva nayon jó kis ropogtatnivaló, de arab kenyérsalátába is kiváló, csak győzze az ember abbahagyni….

Vajas csirke (murg makhani)

Ezt a hetet ünnepélyesen a vajas csirke hetének nyilvánítom. Szerintem ketten legalább egyetértenek velem: Lila Füge és a Gumimacik ugyanis pont a héten adták közre eme híres étellel kapcsolatos bejegyzésüket. Már előre nevettem azon, hogy az én posztom is most fog megjelenni, akár tetszik, akár nem.
Egyre gyakrabban főzök indiait, és ezt is mihamarabb ki akartam próbálni, erre kiváló alkalomnak mutatkozott a vasárnapi nagymamás látogatás. Gondoltam én. Aztán anyukám kicsit megijesztett, mert közölte, hogy akkor ő nem fog jóllakni, mert nem fekszenek neki az indiai ízek. Gondolkodtam, hogy mit tehetnék, aztán gyorsan felajánlottam, hogy sütök neki hurkát, de előbb azért vessen szemet a már elkészült ételre. Megnézte, mondtam, szagoljon már bele. Miután ez megtörtént, megkérdezte, van-e benne currypor, mert hogy ő igazából azt nem szereti. Mondtam, nincs, ahhoz hasonló lesz, amit múltkor csináltam, a tandoori fűszerrel. Na jó, mondta, nem kell a hurka, megkóstolja. Bíztattam, hogy jó lesz az, házi naannal meg minden.
Végül az ebéd igen nagy sikert aratott, mindenkinek bejött a krémes szaftos hús a lepénykenyérrel.
A receptet az Indian Food Forever oldalán találtam, gyakorlatilag alig változtattam rajta, csak a marinádhoz írt fűszereket cseréltem fel tandoori fűszerkeverékkel, meg az arányokon módosítottam.

Recept

80 dkg csirkemellfilé
2dl joghurt
egy evőkanál őrölt koriander
2 evőkanál reszelt gyömbér
2 gerezd fokhagyma reszelve
egy evőkanál őrölt római kömény
egy evőkanál chilipor
egy hagyma reszelve
só
A mártáshoz
4 nagy paradicsom vagy 400 grammos hámozott paradicsom konzerv
4 evőkanál vaj
egy evőkanál őrölt koriander
egy evőkanál tejszín
egy teáskanál rómaikömény-mag
két evőkanál reszelt gyömbér
egy fej hagyma
só, csipet cukor

A csirkemellet csíkokra vágom. A joghurtban a receptben következő hozzávalókat elkeverem, jól beleforgatom a húst és egy éjszakán át a hűtőben hagyom pácolódni.
Másnap wokban két evőkanál vajat olvasztok és a már szobahőmérsékletű húst a páccal együtt beleteszem, lefedem, és addig sütöm, amíg a hús teljesen megpuhul.
Másik serpenyőben felhevítem a maradék vajat, rádobom a római köményt, a félfőre vágott hagymát. Nagy lángon kb. egy percig sütöm, hozzáadom a paradicsomot. Sózom, a savasságát csipet cukorral ellensúlyozom, belekeverem a gyömbért és koriandert, hozzáadom a tejszínt és addig főzöm, amíg a mártás kissé besűrűsödik, és a vaj kiválik belőle. A mártást a csirkehúshoz adom és két három perc alatt összeforralom. Tálalásnál lehet megszórni friss korianderlevéllel, és rizzsel, naannal kínálni. (A naan receptje nemsokára következik.)

Ebéd indiai hangulatban

Ezt az ebédet pár hete készítettem, amikor a nagymama-kommandó szokásos hétvégi látogatása zajlott. Gondoltam, úgysem esznek gyakran ilyesmit, hát tegyünk egy próbát, mit szólnak az indiai ízekhez. Amúgy is ki szerettem volna próbálni a karácsonyra kapott fűszereket, ez pedig pont jó alkalomnak bizonyult.
A húsnak az indiaiak biztos nem örültek volna, mert karajt használtam a tandoori páchoz, egyszerűen azért, mert a heti bevásárlásnál még nem tudtam, hogy ez lesz az ebéd. A száraz karajnak nagyon jót tett a fűszeres-joghurtos pác, alig várom, hogy szabadtűzön is megsüthessem, mert azért az lesz az igazi. A köret egy fűszeres tepsis krumpli volt, meg egy pikáns, korianderes-narancsos saláta, joghurtos öntettel, ami nagyon jól passzolt a fűszeres húshoz. Összességében véve nagy sikere volt az ebédnek, anyukámnak a garam masalás krumpli annyira nem jött be, de a hús és a saláta telitalálatnak bizonyult, Zsófi szerint is.

Recept

A húshoz

fejenként két szelet sertéskaraj
2 dl joghurt
3-4 gerezd fokhagyma
3 cm-es gyömbérdarab
egy evőkanál tandoori masala

A körethez

egy kg krumpli
3-4 kis fej hagyma
egy-két teáskanál garam masala
só, olaj

A salátához

2 nagyobb narancs
2 kis cukkini
egy fej lilahagyma
egy teáskanál őrölt koriander
1 dl joghurt
só

A húst előző este bepácolom. A páchoz a joghurtot összekeverem a tandoori fűszerkeverékkel, belereszelem a gyömbért és a fokhagymát. A karajszeleteket gyengén besózom és a pácban jól megforgatva egymásra rakom, lefedem és egy éjszakát a hűtőben pihentetem. A sütés előtt legalább egy órával kiveszem, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen.
A salátához a cukkinit meghámozom, felnegyedelem és vékony szeletekre vágom. A narancsokat megpucolom és felnegyedelve szeletelem. A lilahagymát félfőre vágom. A hozzávalókat salátástálba teszem, gyengén sózom, rászórom a koriandert és belekeverem a joghurtot. Tálalás előtt egy-két órát a hűtőben érlelem.
A fűszeres krumplihoz a krumplit megtisztítom és nagyobb kockákra vágom. Olajjal meglocsolom, szórok rá sót, meghintem garam masalával, és kézzel jól összeforgatom, hogy a fűszeres olaj mindenhol érje. Rászórom a nagyobb darabokra vágott hagymát is.A sütőt 180 fokra előmelegítem, és ropogósra sütöm a krumplit, ez kb. 45 perc.
Amikor a krumpli már majdnem jó, előveszem a grillserpenyőmet, egy kiskanál olajat forrósítok benne, és ebben sütöm ki a páctól kissé lecsepegtetett karajszeleteket.
A húst a masalás krumplival és a narancssalátával tálalom.
(A képért elnézést kérek, katasztrófa, de jobbra nem futotta, mert éhes volt a család.)

VKF! XXIX. - Sütőtökös sertéshúsgolyók

A Max által kiírt gombócos VKF!-re szezonális alapanyagot is tartalmazó étellel szerettem volna készülni, mégpedig húsos fogással, mert édesség nem jutott az eszembe.
Ehhez kapóra jött a sütőtök, amely már csak a közelgő Halloweenre tekintettel is jó választás.
Így született meg a sütőtökös húsgombócok ötlete.
A sütőtököt reszelve kevertem a húsmasszába, és a hagyományos fasírttól eltérő, keleties fűszerezést alkalmaztam. A húsgolyókat nem paníroztam, így kevésbé lettek ropogósak, de a kísérlet nagyon jól sikerült, aki kóstolta, annak ízlett, beleértve kislányomat is.
A sütőtökös húsmassza fűszerezhető zsályával, fokhagymával is, ebben az esetben még kis kockákra vágott mozzarellát is keverhetünk bele.
Köretnek csípős káposztasalátát, chiliszószt és sült krumplit ettünk mellé, lányom brokkolis krumplipürével tömte magába.

Recept

50 dkg darált sertéshús
25 dkg nyers reszelt sütőtök (tisztított súly)
4 gerezd fokhagyma
4 szál újhagyma
egy vastag szelet kenyér
egy tojás
2 cm-es gyömbérgyökér
egy mokkáskanál szerecsendió
egy kiskanál őrölt koriander
só, bors
olaj

A kenyeret kisebb darabokra vágom, kevés vízzel megöntözöm és állni hagyom, míg megszívja magát. Az újhagymát felkarikázom és egy kiskanál olajon lassú tűzön megfonnyasztom.
A húst mély tálba teszem, hozzákeverem a párolt újhagymát, a kenyeret, a sütőtököt, a reszelt fokhagymát és gyömbért, és a fűszereket. Végül a tojással is jól összedolgozom, mert ez fogja össze a masszát. Sütés előtt fél órát pihentetem, hogy az ízek jobban összeérjenek.
Serpenyőben kevés olajat forrósítok, a masszából kis golyókat formálok és mindkét felüket kb. két-két percig sütöm, hogy kapjanak egy kis kérget. A golyókat papírtörlőn lecsepegtetem, sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom, és 160 fokos sütőben 10-15 perc alatt készre sütöm. Akár melegen, akár kihűtve is tálalható, salátákkal, mártogatósokkal.

Kókusztejes csirke

Ebédhez csirkemellet vettem le a fagyasztóból. Gondoltam, currypasztával és kókusztejjel készítem el, csak éppen currypaszta nem volt itthon. Azért nem tettem le eredeti szándékomról, és egy currypasztához hasonló – bár nem autentikus - fűszeres krémet készítettem az itthon talált, az étel jellegébe illő hozzávalókból. A végeredmény ízében meglepően hasonló, állagában azonban teljesen más, mint a boltban kapható, sokkal frissebb és talán zamatosabb is, annak ellenére, hogy bizonyos alapanyagok nem kerültek bele. Szerintem többször fogom én magam készíteni, annál is inkább, hogy csak bele kell dobálni a hozzávalókat a robotgépbe és már kész is a friss, csípős illatú currykrém.
A csirkés kókusztejes szafthoz sárgarépát adtam és belekevertem egy zacskó búzalisztes kínai lapos tésztát, amely jól beitta a fűszeres lét.

Recept

A currykrémhez

5 cm-es gyömbérdarab
egy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
egy negyed piros kaliforniai paprika
egy teáskanál erőspaprika krém
fél mokkáskanál frissen őrölt feketebors
fél mokkáskanál frissen őrölt római kömény
fél mokkáskanál őrölt koriander
só
egy zöldcitrom reszelt héja
egy teáskanál chiliolaj

Az ételhez

Egy csirkemell
Egy kisebb sárgarépa
Egy doboz kókusztej
Egy csomag kínai lapos tészta (500 gramm)
Fél zöldcitrom leve
Olaj

A currykrém hozzávalóit aprítógépbe teszem, és homogén állagúvá keverem. Olyan sűrű lesz kb. mint a padlizsánkrém.
A csirkemellet és a sárgarépát vékony csíkokra vágom.
A wokban olajat hevítek. Amikor már jó forró, beleöntöm a currykrémet és fél percig kevergetve sütöm. Ekkor hozzáadom a csirkecsíkokat és fehéredésig pirítom a fűszeres masszában. Ekkor hozzáadom a sárgarépát, keverek rajta párat és felöntöm a kókusztejjel. Pár percig forralom, de viszonylag hígan hagyom, hogy a tészta minél több fűszeres lét szívjon magába. Közben kifőzöm a tésztát, majd jól lecsepegtetve beleforgatom a kókusztejes csirkébe. Pár perc alatt összemelegítem, reszelek rá még zöldcitrom héjat és tálalom. A tányéron meg lehet locsolni még zöldcitrom lével, ha valaki savanykásabban szereti.

Halpogácsák

Ma anyukám és anyósom volt hivatalos hozzánk látogatóba. Gondoltam egy merészet és úgy döntöttem, hogy ázsiai jellegű ételeket fogok készíteni, erre még jelenlétükben egyébként nem került sor.

A menü halpogácsa volt édes chiliszósszal, pirított tészta sertéshússal és zöldségekkel, meg saláta szójás gyömbéres öntettel.

A probléma ott kezdődött, hogy anyukám – aki egyébént minden újdonságra vevő –amikor meghallotta, hogy a halpogácsa cápaharcsából lesz, kijelentette, hogy ő márpedig cápát nem eszik. Hiába mutogattuk neki a Wikipédiában a szóban forgó hal fotóját, mondván ez nem cápa, hajthatatlannak bizonyult. Mindegy, én ráhagytam, mondtam neki, hogy legfeljebb éhen marad.

Aztán amikor elkezdtem sütni a halpogácsát, már szólt, hogy milyen jó illata van, végül pedig gond nélkül bekebelezte az egész ételsort.

Most a halpogácsa receptjét osztom meg veletek.

Recept

Fél kiló fehér húsú halfilé (most cápaharcsa avagy pangasius)
Egy tojás
Egy kis fej hagyma
Két gerezd fokhagyma
Egy zöld chilipaprika
2 cm-s gyömbérdarab
8 db zöldhüvelyű zöldbab vagy pár szál újhagyma
egy evőkanál korianderzöld
egy evőkanál osztrigaszósz
kevés zöldcitromlé
só, a sütéshez olaj

A hagymát, fokhagymát, koriandert, chilit robotgépben összeturmixolom. A halfilét kockákra vágom és robotgépben pépesítem. A fűszerpépet elkeverem a leturmixolt hallal, az osztigaszósszal, adok hozzá pár csepp lime-levet, és ízlés szerint sózom. Hozzáadom a felkarikázott zöldbabot, most én ennek hiányában újhagymát használtam. Belekeverek egy tojást, jól eldolgozom, majd forró olajban aranybarna pogácsákat sütök a masszából. Papírtörlőn lecsepegtetem és friss zöldcitrom-cikkel és édes chiliszósszal tálalom.

Gyors vacsora

Amikor nem sok időm jut főzni, gyakran főzök ázsiai beütésű ételt. Mivel nagyon kedveljük a tenger gyümölcseit, mindig van belőlük a fagyasztómban és rendszeresen előfordul a kamrában a kókusztej is, konzerv állapotban. Ehhez már csak egy-két kiegészítő kell, és kb. 20 perc alatt elő is tudom állítani a vacsorát.

Tudom, hogy a többi hozzávaló nem biztos, hogy gyakori vendég egy háztartásban, de aki kedveli a thai, ázsiai kaját, érdemes tartani belőlük.

Recept

tenger gyümölcsei (fagyasztott, tetszés szerint) vagy kagylóhús
egy két centis gyömbérdarab
fokhagyma ízlés szerint (jó sok!)
1 kicsi csilipaprika
1 lime
1 doboz kókusztej
vörös currypaszta (nálam Asian Gourmet)
25 dekás kínai tojásos tészta (chinese noodles)
só
friss korianderlevél

Wokban olajat forrósítok (de tényleg!), rádobom a felaprított fokhagymát, gyömbért és chilit, pár másodperc alatt megpirítom, majd beleszórom a tenger gyümölcseit. Mérsékelem a tüzet és
a tengeri állat-alkatrészeket majdnem puhára párolom-sütöm. Közben vizet forralok, forrásnál beledobom a tésztát, megvárom, amíg újra felforr, ekkor lekapcsolom a lángot és fedő alatt hagyom, hogy a tészta a gőzben pár perc alatt megpuhuljon. Leszűröm, lecsepegtetem.
Amikor a tenger gyümölcse már puha és levet engedett, sózom, belekeverek egy-két kiskanál currypasztát, reszelek bele lime-héjat, felöntöm a kókusztejjel. Rövid forralással besűrítem egy kissé, hozzákeverem a tésztát, összemelegítem és befejezésként friss korianderlevelet vágok rá, esetleg fél lime levével finomítom az ízét.

Aki nem szeretné ezeket a helyes kis tengeri állatkákat, javaslom, hogy vékony csíkokra szelt hátszínnel, esetleg csirkemellel próbálja ki, de a húst csak nagyon rövid ideig süsse az elején.

Ui.: 09.28. Ma sem volt időm főzni, így ha már tegnap ez volt az aktuális recept, ma meg is csináltam. Két gondom volt vele: nem kaptam kínai tésztát és koriandert (és még én írtam, hogy minden beszerezhető.....)