Zoknik

Össze se tudom számolni hirtelen hány pár született mióta nem írtam róluk blogbejegyzést.
Így kapásból mutatok néhány párat.
Az elsőt 2016-ban kezdtem kötni (talán), aztán félretettem. Tavaly év végén (vagy idén év elején?) előszedtem, és befejeztem.

Semmi extra. Egyszerre kötöttem a kettőt, orrától kezdve, minta nélkül.

A sarka rövidített soros.
A második úgy kezdődött, hogy egyszercsak kedvem lett magamnak rózsaszín-lila zoknit kötni. És kötöttem.

A minta Stay-at-home socks, és (azt hiszem) ezzel kezdtem fentről egyszerre kötni a kettőt.

A sarka rövidített soros.
Hétvégén ezt vittem magammal falura, és kellett is a reggeli kávézáshoz.
A következő ajándék lesz hamarosan.

Ez volt az egyik nyári projektem, amit hordoztam magammal falura.

Ez is a Stay-at-home socks, de 42-43-as méretben. De csak egy hónap múlva kerül el a gazdájához.
Aztán szinte egészen készen van egy újabb pár is.

Ezzel akartam kipróbálni az utólag belekötött sarkat, és csak ennyi van belőle hátra, azt tervezem, hogy kedden amíg Klári karjából kiműtik a tűződrótot addig befejezem a kórházban.
Most egy másik csupasima zokni van készülőben. Kb a sarkát kell kezdenem.

Annyi, hogy ez 45-ös méret. lesz.
Van még egy színváltós amiről azt hiszem nem írtam, arról majd külön posztban.
Most meg lelkileg készülök a holnap kezdődő hétvégére.
Otthon.

Zokni, sál és sapka

Így nyár derekán nem túl szezonális darabok.
De utazások alatt tökéletesek.
Talán a sállal kezdeném, mit valamikor januárban kezdtem el. Mostanában rengeteg kék ruhadarabom lett - téli is, viszont nem volt hozzáillő sálam. Ezért gondoltam, kötök egyet.

El is kezdtem, csak a télnek vége lett, a sálnak meg nem.
Így hát tologattam egy ideig jobbra-balra, aztán amikor elkezdtünk falura járni hordoztam magammal. És így esett, hogy a szabadság első hetében falun befejeztem. Lett vagy 170 cm hosszú, de nem mértem meg.

Egyszerű, srégen csíkos darab, lustakötéssel. Zoknifonal, 3.5 mm-s kötőtű.
Aztán Tusnádon elkezdtem egy pár zoknit.

Orrától kezdtem, a kettőt egyszerre kötöttem.
Hogy ne unjam kötni van egy egyszerű csipkeoszlop rajta.

A sarka fish lips kiss heel, s hogy ne bontsa meg a zokni csíkozását egy másik gombócból kötöttem.

A fonal színei alapján több piros-pinkre számítottam a kész darabban, de így barnásan is egész jó.

És elkezdtem egy sapkát Bucika kézzelfontjából. Imádom.

Szerintem magamnak kötöm, hacsak Klári el nem koldulja.
Majd meglátjuk...

Zokni meg sapka

Az elmúlt időben ennyi készült.  Máknak zokni, Klárinak sapka.
A zokni igazából térdig ér, bokában és térdben is bordás, valamivel jobban tart a lábán mint a vásárolt zoknik, de nem az igazi.

Kettőt egyszerre kötöttem, orrától felfele, zoknifonalból, 2.5 mm-s tűvel.
Klári sapkájának a mintája itt megtalálható.

A fonal Gedifra Sportlife, 100% gyapjú. (a múltkor egy turkálóban találtam ezt is, meg egy egész szép adag Lana Grossa Inca-t, fillérekért...)
3.5 mm-s tűvel készült.

És eltökéltem: kell egy bojtkészítő kütyü, a kartonos megoldás kínlódás.
Amúgy pedig elromlott Mák. A nővére nyomdokain lépkedve, éjjelente 5-6-szor ébred. Tisztára cicifüggő.
Én meg kicsikét fáradt vagyok. Messze nem annyira mint annak idején Klárival, de érzem, hogy lehetnék pihentebb is...
Túlvagyunk egy betegségen is, Klári hozta haza, ő könnyen kilábalt belőle, de mi, a többiek mind már több mint egy hete húzzuk. Mi is túl a nehezén, de még megy a köhögés-orrfolyás. Mák a kemény betegségszakasz idején ölben aludt, ülve, éjjel is, hát az sem volt egy egyszerű menet...
Azóta pedig állandóan ölben akar lenni, vagy legalábbis valakivel együtt csinálni mindent.
Minden rossz ellenére múlt hét közepén Mák rájött, hogy kell felülni. Előtte is összejött neki, de inkább véletlenül, semmint szándékosan, azóta viszont teljesen uralja a helyzetet. És, hogy minden tökéletes legyen hétvégén arra is rájött hogy lehet egyedül felállni a kanapé mellett.
Úgyhogy kezdődik a szórakozás...

Megyünk az őszbe

A héten hideg lett. Reggelente 1 fok körül alakul a hőmérséklet. Hirtelen érkezett, hétvégén anyósnál még nyár volt.

De hétfőtől téliesre vettük a figurát, Klári sapkával és sállal jár már oviba.

A nap már nem a Somostető fölött kel, hanem Jedd felől, és sokkal-sokkal később.

Már más szögből világítja meg a muskátlikat - még van pár virág...

Én meg elkezdtem teát inni. Csakis feketét, csakis cukor nélkül - nekem ez is az ősz-tél része.

Ez a csésze nagymamai örökség, végigkísérte a gyerekkorom. Szerencsére megvan mind a hat, igaz, van közte kicsorbult és kopottabb is, de megvan mind. Én meg tovább őrzöm, és remélem ugyanilyen állapotban tudom továbbadni valamelyik gyereknek.
Szeretem azt is, hogy aránylag nyugodtan tudok itthon lenni, sokkal  nyugodtabban, mint Klárival. Mák teljesen más, vele tényleg élvezem az anyaságot (bár most kicst fárasztó, azt hiszem újra fogzik, és ez megvisel mindkettőnket).

Ma 8 hónapos, ezt azzal ünnepeltük, hogy amikor reggel öltöztettem belémkapaszkodott és felállt.
És elég sokat kötök is, megvan a téli szezon első zoknija.

Kötöttem már ilyent, natúrszínűből, talán két évvel ezelőtt.
Szeretem a mintáját, szeretem, hogy egyszerű és mégis elegáns és persze kényelmes.

És nem utolsósorban szeretem, hogy nem kell rajz, megy fejből.

A fonal Vendita Sockenwolle, a technika a megszokott: orrától kezdve, kettőt egyszerre, 2.5 mm-s tűn,

Fish Lips Kiss sarokkal.
Most sapkát kötök Máknak, úgy megnőtt a feje, hogy a tavaszit esélytelen ráadni. Volt egy ötletem ami egy ideje kísértett, és most megvalósítom.

Szabadságolunk

Az idén sikerült egyszerre itthon lenni mindenkinek. A baj az, hogy egyik ramatyabb állapotban mint a másik, így a szabadságunk első hete betegséggel telt. De már túlvagyunk rajta mind, úgyhogy a maradék két hetet talán élvezni is fogjuk. (most már tényleg nagyon unom, hogy minden ovis vírus testületileg kiüt...)
Már amennyit élvezni lehet belőle, mert hátravan egy halom orvos meg labor nekem.
Meglep, mennyire más ez a terhesség mint az első.
Elsősorban lelkiekben más, nem foglal le annyira. Klárival minden nap tudtam, hogy hány hét hány nap - most a hetet kb megmondom (10 hét körül vagyok). És a nagy igazság az, hogy nem éltem bele annyira magam, mert tudom, hogy ha a genetikai teszt eredménye nem jó, akkor nem fog megszületni.
De más fizikalikag is. Nincs az a rettenetes éjjelnappali rosszullétem. Azt nem mondom, hogy egyáltalán nincs hányingerem, de elviselhető mértékben és mennyiségben. A fejfájások sem öltek meg ezidáig és orrérzésem sem volt. Eddig.
Zavar a nagy meleg, olyankor minden tünet felerősödik - leginkább a hányinger -, de szerencsére az idén nyáron ez nem egy állandó állapot, úgyhogy csak egy-két igazán nehéz napom volt.
Annyira nem volt nyár, hogy a midsummerezésünk is elmaradt, a nagyon kiadós esők miatt. Tényleg, napokig ömlött az eső, aminek végülis örültem, hiszen az aszály ijesztően ideült, az egyeten bajom az elmaradt nyárünneplés volt.
Amiben viszont gyakorlatilag egy az egyben egyezik a két terhesség az a kötés zavaró hatása. Újra erősen szédülök kötés közben, csak nagyon keveset tudok kötni egy-egy alkalommal.
Így történik, hogy ezt a gyerekzoknit (Klárinak) már idestova 2 hete kötöm.

A minta Charade, de én annyit változtattam, hogy az orrától kezdtem, és nyilván a kettőt egyszerre kötöm, Fish Lips Kiss sarokkal. 
Azért igyekszem befejezni, és remélem, az első harmad után annyira magamhoz térek, hogy fogok tudni rendesen fonalazni.
És ha minden jól megy akkor lesz újabb 23 hónapom itthon. Örülök neki.

Május

Egy hideg, félidőig fagyos április után végre tavaszodik.
Tulajdonképpen a nyár érkezett meg ha a derült napok nappali hőmérsékletét nézzük. De most éppen esik, így maradjunk annyiban, hogy mégis tavasz van.
Elkezdtünk kijárni a házhoz hétvégeken. Oda, a templom alá.(terveztünk egy ottalvást is, de ez elmaradt, miután még nincs fűtésünk)
Jó ott lenni.

Virágba borultunk.

A rovarok is élvezik a vendéglátást

A méhek zsonganak

És ott van az a nyugalom amit a városban nem tudunk sehol megtalálni.
Én meg kötögettem valamennyicskét áprilisban.
Először ezt a fehér csipkeoszlopost.
Semmi extra. 2.5 mm-s tű, magic loop, natúrszínű Vendita Sockenwolle.

A kettőt egyszerre kötöttem, orrától kezdve.  Már nem is emlékszem mit lenne érdemes róla elmondani, gondolom semmit, ha nem maradt meg.
Na de meglett a Dither-em. Tegnap írhattam volna róla, de reméltem készítek ma kinti képeket róla, hát esik az eső, úgyhogy marad a tegnapi.

Szárazon: 2.5 mm-s tű, magic loop, pink Vendita Sockenwolle és kétféle fekete zoknifonal.
Nem szárazon: beleszerettem a mintába. És színügyileg bevadultam.
Gondoltam, kötöm a szokásos módon, a kettőt egyszerre orrától. Hát ez pont addig ment ameddig eljutottam az első színváltós sorhoz. Ott szét is szedtem, és egyenként kötöttem tovább. Nyilván nem a minta szerint, az fentről mondja, és a sarkánál teljesen más megoldással.

Az enyém sarka Fish Lips Kiss.
Nem volt egy gyors projekt, mióta a munkahelyem leszívja az energiám nagyrészét nem bírok túl sok alvást kihelyettesíteni kötéssel. Na meg ugye Klári sem segít a helyzeten.
Most kötöm a következő színváltóst, az volt az igazi nagy szerelem, de csak most lett fonalam hozzá. Remélem, ez egy kicsit gyorsabban fog menni, a Dither belerázott a kétoldali fonalvezetésbe (egyik kézzel emelem a szálat, másikkal dobigálom).
És ezt valószínűleg teljesen minta szerint kötöm, a sarkát is.
S a zoknikép helyett búcsúzóul itt egy tegnapi meleg, tavaszias kép a nyugalom szigetéről.

Helyzetjelentés

Dirk után a fonalas élet viszavett a lendületből.
Kötöttem egy pár zoknit,

aztán még egyet

szerettem csinálni, sok-sok tervem volt a fazonnal, aztán... derült égből villámcsapás: február derekán egyik nap elmentem munkába aholis közölték velem, hogy akkor attól a pillanattól kezdve megyei környezetvédelmi főfelügyelővé léptetnek elő.
Az első napokban nagyon bosszantott, kellett a fenének ez a hatalmas felelősség, de azóta már nagyjából megszoktam az új posztot, viszont szembenéztem azzal, hogy a hátrányai közé tartozik az, hogy pár hete nem vettem kötőtűt a kezembe. (no meg azzal, hogy ezzel bekerültem a megyei katasztrófavédelmi állandó bizottságba, és nem kapcsolhatom ki a telefonomat, ami rendületlenül szól)
Minden este eldöntöm, hogy akkor most... és amikor lerogyok a kötőshelyemre akkor a fonalazás kimerül abban, hogy megnézek pár mintát, tervezgetek és nem sokkal 10 után eljön az álommanó és onnan tovább semmi.
De ma legalább kijutottam az erdőbe munkaügyben. Hiányzik a régi (főként) biodiverzitás-felügyelőségem... és hiányzik a kollegám, akinek nemrégiben volt egy szívinfarktusa, szerencsére túlélte.
Eltökélt szándékom, hogy a kötés nem marad abba, úgyhogy elő kéne szedni a tűket és elkezdeni valamit. Aprót és gyorsat. Mondjuk zoknit, a változatosság kedvéért. :)

Január

Kint erősen szürke januárunk van. Fagypont fölött vagyunk semmi hóval - viszont jó borús napok követik egymást.
Bent valami tavaszféle van alakulóban.
Nyílogatnak a jácintok

készül a Hippeastrum is

(ez a piros, de a narancsszínű is bimbós).
Én meg továbbra is zoknit kötök. Még mindig bennem van a tavalyi év vége, nem nagyon tudok túllendülni a sokkon. A zoknikötés meg jó gyógyszere a léleknek.
Készen van Zuram 45-öse.

Szerettem volna textúrát tenni bele, de nem látszott a mintából semmi, úgyhogy pár mintaismétlés után abbamaradt, és sima lett a többi része.
Semmi extra, de jók a színei.

Nekem kicsit nagy...

A dolgok egymásból való következése

A hét elején varrtam egy párnát Klárikának. Így történt, hogy a varrógép visszakerült az asztalra. Így, hogy mindig szem előtt van, nagyon piszkál a varrós kisördög. Előszedtem a Burdákat, kerestem valami házinadrág-mintát- de nem találtam gumis derekút. Tudom, volt egy minta a neten, de újra meg kell keressem, aztán kinyomtatom.
Vásároltam némi piros poláranyagot, Klárikának, télinadrágnak, de néhány -21 fokos nap után most olvad minden, egyelőre múlófélben a tél. (Bár még visszajöhet)
A nagy hidegekben az jutott eszembe, hogy hiába van nekem rengeteg kendőm meg stólám, kell egy sál. Csak egyszerűen, sima, vagy lustakötéssel, puha fonalból, viszont hatalmas darab. Valószínűleg már csak következő télre (ha még lesz olyan. Nem szeretem a globális felmelegedést) 
A hatalmas darabokról viszont az jutott eszembe, hogy kell egy táska. Abból is van néhány, de egyikben sem tudok zokninál nagyobb kötősprojekteket hordozni egy normál munkanapon (ugye ott van az ebédesdobozom és a kávésüvegem). Azt nem tudom eldönteni, hogy varrjam-e vagy horgoljam, a bélést mindenképpen varrni kell bele. De nem tudom eldönteni a színét sem, úgyhogy egyelőre ez csak terv.
Április közepére kéne horgolni egy Dirk-et egy kisfiúnak. Egy kedves kolleganőm babát vár, és amikor megmutattam neki a lalylala-babákat egyből beleszerelmesedett a sárkányba. Már a fonalam is megvan hozzá.

És ezek mellett én mit csinálok? Kötök. Zoknit.

Sima zoknit, 45-ös méretet. Ujjaktól kezdve, kettőt egyszerre, egy szerelem-színben.