Lassan már 2 hónapja, hogy nem került bejegyzés a blogomra és sajnálattal kell közölnöm azokkal, akik követték receptjeimet, hogy egy időre abba is hagyom. Erre a bejegyzésre is régóta készülök már, de az "én" idő mostanában annyira kevés lett, hogy esélyem sem volt belekezdeni. Jó idő lett, rengeteget vagyunk kint a szabadban, Emma most már csak egyszer alszik és azt sem viszi túlzásba. Reggel 8-ra általában kész az ebéd, hogy a nap nagy részét vele tölthessem, ebéd után pedig örülök, hogy kicsit letehetem azt a bizonyost és egy kicsit olvasgathatok. A sok pakolás, sétálás, mosogatás után, bevallom nincs kedvem a kimeredt ételt fotózgatni, amit ráadásul nehéz széppé varázsolni és, ha nem sikerül, feleslegesen tettem egy kört, plusz még lett egy halom mosatlanom. Vasárnap, amikor apa is itthon van, lenne rá esélyem, de ehhez ismét 6-kor kellene kelnem, hogy 10-re kész legyek mindennel, hogy együtt mehessünk játszira, a vasárnap állandó délelőtti programunkra. Úgyhogy kész feladtam és beláttam, most nem ennek van itt az ideje. Ettől függetlenül megnyugtatok mindenkit, hogy még mindig főzök, sütök, nem felejetettem el, sőt ugyanúgy böngészem a netet, hogy mi újat tehetek le az asztalra. Emma imádja a főztjeimet, mint az apja és annyira jó látni, amikor olyan jóízűen kanalazzák befele. Ráadásul sokszor még vacsorára is készítek valami finomságot, így együtt tudunk az asztalhoz ülni. Fontosnak tartom az étkezést, szeretném, ha megmaradna ez az egészséges életmód és odafigyelek arra, hogy mindenfélét egyet, a bolti vackokat kiiktatva. Hétvégén készítek mindig valami sütit, mostanában gyümölcsöset, ha meg valami nasiról van szó hétköznap, akkor házi babapiskóta, keksz, vagy csak egy sima smoothie.
Arra gondoltam, hogy mégse vesszen el a blogom érdeklődési köre, ha nem is minden nap, de megosztok néha egy-egy régi éppen aktuális receptet. Hogy mikor szeretném folytatni? Ezt konkrétan nem tudom megmondani. Nagyon szeretnénk, ha Emmának lenne egy kistestvére, akkor meg végképpen nem lesz időm semmire. Azt hiszem nem tudnék erre válaszolni, amikor már úgy érzem, hogy van kedvem és erőm, nem csak muszájból csinálom, ráadásul frissen és nyugodtan tudok fotózni biztosan visszatérek. Addigis gyűjtöm azoknak az ételeknek a receptjeit, amit itthon kikísérleteztem és később újrafőzöm, amikor már le is tudom fotózni.
Nem búcsúzok recept nélkül. Ezt a finom vaníliapudingos pitét készíthetjük gyümölccsel vagy nélküle, mi nagyon imádtuk így natúrban.
Vanília pudingos pite
Hozzávalók (26 cm átmérőjű formához):
a tésztához:
15 dkg liszt
20 dkg teljeskiőrlésű liszt
20 dkg hideg vaj
15 dkg cukor
10 dkg darált mandula
5 dkg szeletelt mandula
a krémhez:
5 tojássárgája
2,5 dl tejszínhab (30%-os zsírtartalmú)
5 dkg vaj
10 dkg cukor
5 dkg liszt
3 dkg keményítő
1 dl tej
2 teáskanál vanília kivonat
a tálaláshoz:
porcukor
Elkészítés:
A tészta hozzávalóit a mandulán kívül késes robotgépbe tesszük és addig turmixoljuk, amíg nagyjából összeáll. Robotgép nélkül, vágjuk kisebb kockákra a vajat és így hozzáadva, gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze a tésztát. A 2/3 részét nyújtsuk ki kör alakúra, helyezzük a formába, majd a túlnyúló részeket vágjuk le és adjuk a kimaradt tésztához a darált mandulával együtt és dolgozzuk össze. Helyezzük a hűtőbe, amíg elkészítjük a krémet.
A tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral és a vaníliakivonattal. Hozzáadjuk a keményítőt, a lisztet és a tejet, majd simára keverjük. Ezután felöntjük tejszínnel, beletesszük a vajat, majd közepes lángon sűrűre főzzük, de vigyázzuk, hogy ne forraljuk fel.
A hideg tésztára öntjük a kész, forró pudingot, a kimaradt tésztát a tetejére morzsoljuk, megszórjuk szeletelt mandulával, végül előmelegített 180 fokos sütőbe helyezzük és 30-40 perc alatt készre sütjük.
Porcukorral meghintve tálaljuk!
