Ugrás a tartalomhoz

Pétfürdő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pétfürdő
Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt., pétisógyártó üzem és raktárcsarnok 1940-ben
Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt., pétisógyártó üzem és raktárcsarnok 1940-ben
Pétfürdő címere
Pétfürdő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVárpalotai
Jogállásnagyközség
PolgármesterBéni Norbert (független)[1]
Irányítószám8105
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség4301 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség274,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,32 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 09′ 31″, k. h. 18° 07′ 25″47.158661°N 18.123731°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 31″, k. h. 18° 07′ 25″47.158661°N 18.123731°E
Pétfürdő (Veszprém vármegye)
Pétfürdő
Pétfürdő
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Pétfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pétfürdő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pétfürdő nagyközség Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]
A község Várpalota környéke térképén

A Keleti-Bakony és a Mezőföld találkozásánál, a Sárrét közelében, Várpalota városától 2 kilométerre nyugatra fekszik.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítési útvonala a 8-as főút, amely a község északi szélén halad el; központján a Lepsénytől idáig húzódó, a 7-es és a 8-as főutakat összekötő 7207-es út húzódik végig; a település keleti szélén ér véget, a 7207-es végső körforgalmába torkollva a 7204-es út is. Érinti a községet a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, amelynek egy vasútállomása van itt, Pétfürdő vasútállomás.

Története

[szerkesztés]

Első ismert említése 1082-ből származik, ekkor a Péti-víz mentén működő malmai kapcsán említették; a környék azonban már korábban is lakott volt, erre a település határában feltárt római kori út- és gátmaradványok utalnak. Később Anonymus említi, mint a Veszprém meghódítására induló honfoglalók pihenőhelyét. A középkorban Peyt, Peth neveken volt ismert. A 15. századtól Palotához tartozott, majd a török idők alatt elnéptelenedett. Meleg vizű forrásait 1716-ban említik először. Újratelepítése a 17. század végén kezdődött meg, a Zichyek jóvoltából. A fürdőhelyet 1860 körül kezdték kiépíteni; még abban az évben megépült Pét vasútállomás is a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mentén. 1913-ban a község nevét Pétről Pétfürdőre változtatták.

Bár már 1916-ban tervbe vették, csak 1929-ben kezdődött meg a település életét a mai napig meghatározó vegyipari üzemek építése. Ammónia- és műtrágyagyár épült, a Pétisó márkanév külföldre is elvitte a település hírét. Mivel a második világháború alatt hadiüzemként működött, a gyárat és vele a települést két súlyos bombatámadás is érte. A háború után, 1951-ben a községet Várpalotához csatolták, csakúgy, mint Inotát, a gyárat jelentős mértékben bővítették, ezzel együtt a lakossága is jelentősen megnőtt, sokan érkeztek az ország távolabbi részeiből, például Orosházáról, Mezőhegyesről és, Martfűről.

A szocialista tervgazdaság összeomlásának egyik, a helyieket sajnálatosan érintő előszele volt, hogy a Péti Nitrogénművek a szocialista nagyvállalatok közül elsőként jelentett csődöt. A rendszerváltással, ahogy a környéken mindenhol, nagyarányú leépítések történtek, végül azonban - a hajdani termelés töredékével - az átszervezett és privatizált Péti Nitrogénművek Rt. stabilizálta a működését, és újra meghatározóvá tudott válni a környék gazdasági életében.

1996-ban Pétfürdőn népszavazást írtak ki, melynek során az ott lakók kifejtették elszakadási szándékukat Várpalotától. A köztársasági elnök 116/1997. (IX. 3.) számú határozatával 1997. október elsejétől újra önálló községgé nyilvánította Pétfürdőt. A szétválással együtt járó vagyonmegosztást viszont csak sokára sikerült lefolytatni, bírósági eljárás keretében. A település 2001-től viseli a nagyközség címet. Polgármestere 1997 óta Horváth Éva.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1997–1998: Horváth Éva
  • 1998–2002: Horváth Éva (Szövetség Pétfürdőért)[3]
  • 2002–2006: Horváth Éva (független)[4]
  • 2006–2010: Horváth Éva (független)[5]
  • 2010–2014: Horváth Éva (független)[6]
  • 2014–2019: Horváth Éva (független)[7]
  • 2019–2024: Horváth Éva (független)[8]
  • 2024– : Béni Norbert (független)[1]

Lásd még: Várpalota városbíróinak, tanácselnökeinek és polgármestereinek listája

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
4775
4722
4745
4375
4356
4328
4301
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 84,8%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,2%, református 5,8%, evangélikus 2,4%, felekezeten kívüli 28,6% (32,4% nem nyilatkozott).[9]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 1% cigánynak, 0,3% ukránnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,2% volt római katolikus, 5,4% református, 2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 24,3% felekezeten kívüli (43,7% nem válaszolt).[10]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Az 1941-ben, Pázmándy István és Paál Ferenc tervei alapján[11] épült római katolikus templom erdélyi neogót stílusú, a puritán templombelsőt gyönyörű, festett fa Kazettás mennyezet díszíti. Harangját Szent László király tiszteletére öntötték.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Pétfürdő temploma a Fazekas Mihály utcából (kelet felől) nézve
    Pétfürdő temploma a Fazekas Mihály utcából (kelet felől) nézve
  • A templom utcai homlokzata
    A templom utcai homlokzata
  • Látkép a templomdombról
    Látkép a templomdombról
  • Péti Nitrogénművek Zrt. légi felvételen
    Péti Nitrogénművek Zrt. légi felvételen
  • A Pétfürdőn átvezető 7207-es út a központban, dél felé nézve
    A Pétfürdőn átvezető 7207-es út a központban, dél felé nézve
  • A 7207-es út észak felé nézve
    A 7207-es út észak felé nézve
  • A község trianoni emlékműve
    A község trianoni emlékműve

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pétfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Pétfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  4. ↑ Pétfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  5. ↑ Pétfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  6. ↑ Pétfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  7. ↑ Pétfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  8. ↑ Pétfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  9. ↑ Pétfürdő Helységnévtár
  10. ↑ Pétfürdő Helységnévtár
  11. ↑ https://petfurdo.asp.lgov.hu/sites/petfurdo/files/imce/2020-10/telepuleskepi_arculati_kezikonyv_0.pdf

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pétfürdő&oldid=27568521”