Hernyék
Hernyék | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fitos Szilvia (független)[1] | ||
Irányítószám | 8957 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 77 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 8,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,31 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′ 59″, k. h. 16° 38′ 29″46.649672°N 16.641498°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 59″, k. h. 16° 38′ 29″46.649672°N 16.641498°E | |||
Hernyék weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hernyék témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hernyék község Zala vármegyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
Fekvése
[szerkesztés]Lentitől északkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Hernyék nevét 1322-ben említette először oklevél Hernech alakban. A falu a hagyományok szerint egykor nem a mai helyén állt, melyet az itt található „pusztatemető” nevű hely is sejtet.
1324. december 26-án, említették a falu nevét ismét egy Visegrádon kelt adománylevelében, melyben I. Károly király Lendvai (Bánfi) Miklósnak adományozta Csömödérrel és Várföldével együtt.
A 14. században a falu a szentpéterföldi Őzi család birtokába került. 1472-ben Őzi Györgyé, majd annak halála után ismét a Bánffy családé, Lendvay Bánfi Miklós birtoka lett. A Bánffyaké maradt Bánffy Kristóf haláláig, egészen 1644-ig.
1524-ben három zsellér élt csak a birtokon. 1542-ben 12 portát említettek itt, 6 év múlva pedig már csak hét porta volt itt említve. Ebből egy a bíróé, 4 új, 1 idegené (jövevény), 1 majorsági (uradalmi). Ekkor 11 zsellér élt a faluban. 1644-ben Bánffy Kristóffal kihalt a család és a birtok a környék Bánffy birtokaihoz hasonlóan a gróf Nádasdy családé lett. Hernyéket a környékbeli falvakhoz hasonlóan a török ugyancsak elpusztította. Pusztulása után a földeket a környező falvak jobbágyai használták bérlet fejében. Nádasdy Ferencet, a Wesselényi-összeesküvés miatt Frangepán Kristóffal és Zrínyi Péterrel együtt kivégezték, birtokai a kincstárra szálltak.
Az elpusztult falut: a sok éve lakatlan Hernyék pusztát 1678-ban, Peszleg Mihálynak adták ki betelepítésre, majd 1866-ban megtörtént a falu határában lévő földek tagosítása is.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Rabb László (független)[3]
- 1994–1998: Rabb László (független)[4]
- 1998–2002: Rabb László (független)[5]
- 2002–2006: Rabb László (független)[6]
- 2007–2010: Bundics Tibor (független)[7]
- 2010–2014: Bundics Tibor (független)[8]
- 2014–2019: Bundics Tibor (független)[9]
- 2019–2024: Bundics Tibor (független)[10]
- 2024– : Fitos Szilvia (független)[1]
A településen a 2006. október 1-jén megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 84 szavazásra jogosult lakos közül 76 fő adott le érvényes szavazatot, azok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két független jelölt, Rabb László addigi polgármester és egyetlen kihívója, Bundics Tibor között.[11] Az eredménytelenség miatt szükségessé vált időközi választást 2007. január 14-én tartották meg, immár tét nélkül, mert Bundics Tibor ellenfél nélkül állt rajthoz. A választói részvétel mértéke ennek megfelelően mélyen alulmúlta az októberit, de a választás végeredményét ez nem befolyásolhatta.[7]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 101 | 95 | 90 | 61 | 78 | 79 | 77 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,2%, cigány 4,4%. A lakosok 55,5%-a római katolikusnak vallotta magát (42% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 79,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,7% németnek, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 3,8% református, 3,8% egyéb katolikus, 21,8% felekezeten kívüli (32,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ a b Hernyék települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. január 14. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
- ↑ Hernyék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Hernyék Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Hernyék honlapja Archiválva 2016. április 9-i dátummal a Wayback Machine-ben