Gosztola
Gosztola | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Nyugat-Dunántúl |
Vármegye | Zala |
Járás | Lenti |
Jogállás | község |
Polgármester | Balogh Ferenc (független)[1] |
Irányítószám | 8978 |
Körzethívószám | 92 |
Népesség | |
Teljes népesség | 56 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 8,6 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 6,98 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 35′ 19″, k. h. 16° 31′ 32″46.588600°N 16.525539°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 19″, k. h. 16° 31′ 32″46.588600°N 16.525539°E | |
Gosztola weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gosztola témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gosztola község Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[3]
Fekvése
[szerkesztés]A község a Lentit övező dombhátak rejtekében fekszik. A hegyes-völgyes vidék miatt a falu egyutcás, egy dombháton fut végig. A környéken a legközelebbi vízfolyás a Liponyak-patak, mely a közeli völgyben kialakított tavat is táplálja A falut körülveszi az erdő, mely vadban igen gazdag. Vaddisznó, őz és szarvas is él itt szép számmal. Az erdőkben főleg tölgy és bükk található. A közeli napos lankákon már évszázadok óta szőlőt termesztenek az itt és a környező településeken élő emberek.
A községen kelet-nyugati irányban átvezető út Lentiről indul és a falut elhagyva Rédicsre, illetve Lendvadedesre vezet tovább, de teljes itteni szakasza önkormányzati útnak minősül, vagyis Gosztola azon kevés magyarországi települések közé tartozik, amelyeket egyáltalán nem érint országos közút.
Története
[szerkesztés]A község nevének első említése 1237-ből ered Gosztolya néven. A 15. századig a Bánffyakhoz tartozott, majd 1413-ban Gosztholaként bukkan fel a szécsiszigeti várbirtok részeként. A 18. és 19. században előbb a Széchy, majd a Szapáry család birtokaihoz tartozott. Fekvése miatt a falu lakói az erdőből, kevés föld- és szőlőművelésből, valamint szilvaaszalásból és állattartásból éltek. Sajátos, néprajzilag egyedi, fából és agyagból épített házaikat zsúptető fedte. A második világháború után a falu fejlődése teljesen megállt, még inkább elszigetelődött. Ekkor még aszfaltozott út sem vezetett a faluhoz, így még nehézkesebb volt a bejárás. Iskolája sosem volt, a gyerekek a közeli falvakba jártak oktatásra. Mivel munkalehetőség csak a közeli Lentiben vagy Rédicsen volt, így az itt élők fokozatosan elköltöztek Gosztolából. Így a lakosság száma a 70-80-as évekre kb. 10 főre csökkent. Ma már ez a szám 20 fő fölé nőtt, mindez nagyrészt a falu természeti vonzerejének köszönhető.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Varga József (független)[4]
- 1994–1998: Varga József (FKgP)[5]
- 1998–2002: Varga József (független)[6]
- 2002–2006: Varga József (független)[7]
- 2006–2010: Balogh Ferenc (független)[8]
- 2010–2014: Balogh Ferenc (független)[9]
- 2014–2019: Balogh Ferenc (független)[10]
- 2019–2024: Balogh Ferenc (független)[11]
- 2024– : Balogh Ferenc (független)[1]
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu közepén található egy kis, középkori eredetű, katolikus kápolna, melyet az 1990-es években újítottak fel. A kápolna mellett fekszik a gosztolai temető, benne számos igen szépen kialakított síremlékkel.
Az 1990-es évek végétől a turizmus egyre fontosabb szerepet tölt be a kis település életében.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 54 | 57 | 61 | 50 | 45 | 50 | 56 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a 42 lakosból 27 magyar nemzetiségűnek, 11 római katolikus vallásúnak vallotta magát.[12]
2022-ben a lakosság 82,2%-a vallotta magát magyarnak, 13,3% németnek, 2,2% ukránnak, 2,2% ruszinnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt római katolikus, 6,7% református, 2,2% görög katolikus, 2,2% felekezeten kívüli (64,4% nem válaszolt).[13]
2022-ben a NAV adatai szerint itt volt a legmagasabb az egy főre jutó havi átlagkereset az ország települései között 689 ezer forinttal.[14]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Rédics körjegyzőséghez tartozó települések. redics.hu. [2016. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
- ↑ Gosztola települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Gosztola Helységnévtár
- ↑ https://hvg.hu/gazdasag/20231114_Van_egy_telepules_Magyarorszagon_ahol_netto_698_ezer_az_atlagkereset