Ugrás a tartalomhoz

Dudar

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dudar
Dudar címere
Dudar címere		 Dudar zászlaja
Dudar zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásZirci
Jogállásközség
PolgármesterBaumann Csaba (független)[1]
Irányítószám8416
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség1649 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 18′ 26″, k. h. 17° 56′ 22″47.307200°N 17.939350°EKoordináták: é. sz. 47° 18′ 26″, k. h. 17° 56′ 22″47.307200°N 17.939350°E
Dudar (Veszprém vármegye)
Dudar
Dudar
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Dudar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dudar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dudar község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Bakony keleti felében, Zirctől mintegy 7 kilométerre keletre fekszik, a várost Mórral összekötő 8216-os út mentén. Utóbbiból itt ágazik ki, a 7,350-es kilométerszelvényénél, dél felé a Bakonynánára vezető 82 112-es út és a 9,150-es kilométerszelvényénél, északi irányban, Bakonyszentkirály felé a 8219-es út.

A településnek korábban saját vasútvonala is volt, az 1944-ben keskeny nyomtávú vasútként megnyitott, majd 1947-ben normál nyomtávúra átépített Zirc–Dudarbánya-vasútvonal, amely Zirc vasútállomástól az itteni szénbányákig tartott és két megállási pontja volt Dudaron: Dudar megállóhely és Dudarbánya vasútállomás. Miután 1995-ben az utolsó helyi bányaüzemeket is bezárták, ezen a szakaszon megszűnt a személyforgalom, azóta csak alkalmi teherszállítás (leginkább bauxit és faanyag szállítása) folyik itt.

Története

[szerkesztés]

A települést III. András idejében Possessio Dudar néven, mint Csókakő várának tartozékát említi egy okleveles adat. A 15. században a Rozgonyi és Újlaki családok vetélkedtek Csókakő, s a hozzá tartozó Dudar birtoklásáért. A 16. század közepén Palota várához csatolták, így 1559-ben gróf Cseszneky Mihály palotai fővitéz kapta királyi adományként. Ezt követően a Huszár és Botkai családok voltak a fő birtokosok a faluban. A község a Rákóczi-szabadságharcot követően került a Nádasdy család tulajdonába.

1937-ben a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma falukutatást és nemzetközi konferenciát rendezett a faluban, ennek hatására híressé vált a falu a sajátos népszokásairól, dalairól és vendégszeretetéről.[3] Ennek emlékére 75 évvel később, 2012. szeptember 19. és 23. közt ismét felkeresték a községet a Szegedi Tudományegyetem falukutatói (húsz szociológia és négy pszichológia szakos hallgató), Rácz Attila Archiválva 2010. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben szociológus és Szokolszky Ágnes pszichológus vezetésével.

Impozáns főtéri parkja az 1980-as évek első felében létesült, azokban az években készült el a település postahivatala és néhány más közjóléti létesítménye is.[4]

Gazdaság

[szerkesztés]

A településről származó égetett mésznek híre volt az egész Dunántúlon, lovas kocsikkal hordták a dudariak még messze földre is. Később szénbánya is nyílt a falu határában, melyet az eocén program keretében továbbfejlesztettek. Az 1970-es évek elején pedig megnyitotta kapuit a Bakony Művek autóalkatrész-gyártó üzeme is, tovább erősítve a község ipari jellegét. Mára viszont nemcsak a 2000-ben[5] bezárt bányaüzem, de az alkatrészgyártó üzem (sőt a veszprémi anyacég) is megszűnt, így a lakosság nagy része más településeken kénytelen munkát vállalni. A korábbi nagyobb ipari üzemek helyén kisebb vállalkozások igyekeztek megtelepedni, több-kevesebb sikerrel.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Simon Mihály (független)[6]
  • 1994–1998: Simon Mihály (független)[7]
  • 1998–2002: Simon Mihály (független)[8]
  • 2002–2006: Simon Mihály (független)[9]
  • 2006–2010: Polt Ferencné (független)[10]
  • 2010–2014: Tóth Edina Kitti (független)[11]
  • 2014–2019: Tóth Edina Kitti (független)[12]
  • 2019–2024: Tóth Edina Kitti (független)[13]
  • 2024– : Baumann Csaba (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1643
1637
1649
1642
1655
1617
1649
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,9%, református 41,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,8% (19,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,8% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% ruszinnak és ukránnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt református, 19,2% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 4,7% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 11,9% felekezeten kívüli (38,1% nem válaszolt).[15]

Galéria

[szerkesztés]
  • Afész ABC
    Afész ABC
  • Dudari posta
    Dudari posta
  • Gyógyszertár
    Gyógyszertár
  • A dudari szénbányászat és áldozatainak emléktáblája
    A dudari szénbányászat és áldozatainak emléktáblája
  • Dudari ház, gang oszlopokkal
    Dudari ház, gang oszlopokkal
  • Dudari kerekes kút
    Dudari kerekes kút
  • Magyar Pünkösdi Egyház dudari gyülekezete
    Magyar Pünkösdi Egyház dudari gyülekezete
  • Dudari síremlék napsugaras motívummal díszítve
    Dudari síremlék napsugaras motívummal díszítve

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Dudar 1937 / [szerk. Lengyel András, Simon János] Budapest: OKK, 1986. 220 p. : ill., kották. (Ser. Szociográfiai munkafüzetek) ISBN 963-651-324-4
  4. ↑ Napló, 1983. augusztus 14. V. Gyűjtést végezte: Németh István
  5. ↑ [1] Új piacot remél a dudari szén eladásából a Duszén Kft.
  6. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  8. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  9. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  10. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  11. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  12. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  13. ↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  14. ↑ Dudar Helységnévtár
  15. ↑ Dudar Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
  • Boross István–Márkusné Vörös Hajnalka: Dudar; szerk. Hermann István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)[1]
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Dudar
A Wikimédia Commons tartalmaz Dudar témájú médiaállományokat.
  • 54 fotó Dudarról, 2012. szeptember
  • 110 fotó Dudarról[halott link]
  • Strausz László: Dudari eocén csigák; Magyar Állami Földtani Intézet, Bp., 1966 (Geologica Hungarica. Series palaeontologica)
  • Lengyel András: A Szegedi Fiatalok dudari falutanulmányozása; Móra Múzeum, Szeged, 1985 (Szeged művelődéstörténetéből)
  • Dudar 1937; szerk. Lengyel András, Simon János; OKK, Bp., 1986 (Szociográfiai munkafüzetek)
  • Jármai Ervin: A dudari szénbányászat története; Veszprémi Szénbányák, Veszprém, 1990
  • Dudar, 1937. Változó falu a Dunántúlon. A változások kutatói Magyarországon; szerk. Trencsényi Imre; Magyar Népfőiskolai Társaság, Bp., 1997
  • Dudar a Bakonyban; szerk. Szalontay Zoltán; Önkormányzat, Dudar, 2000
  • Múlt és jele. Szegedi társadalomkutatók Dudaron, 1937–2012; szerk. Lencsés Gyula, Feleky Gábor; Belvedere Meridionale, Szeged, 2013 + DVD
  • Lencsés Gyula: Angolok a Bakonyban. Az Institute of Sociology 1937-es dudari falukutatásának története és dokumentumai; Gondolat–MNL Veszprém Megyei Levéltár, Bp.–Veszprém, 2019 (Magyarország felfedezése) + CD-ROM

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Dudar/pages/000_konyveszeti_adatok.htm
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dudar&oldid=27599612”