Ugrás a tartalomhoz

Szentliszló

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentliszló
Szentliszló panorámaképe
Szentliszló panorámaképe
Szentliszló címere
Szentliszló címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterDomonkosné Árkus Éva (független)[1]
Irányítószám8893
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség255 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség37,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′ 60″, k. h. 16° 49′ 00″46.583333°N 16.816667°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 60″, k. h. 16° 49′ 00″46.583333°N 16.816667°E
Szentliszló (Zala vármegye)
Szentliszló
Szentliszló
Pozíció Zala vármegye térképén
Szentliszló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentliszló témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szentliszló község Zala vármegyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Fekvése

[szerkesztés]

Zalaegerszegtől 32 kilométerre délre fekszik, az itt észak-déli irányban húzódó 7536-os út mentén; kelet felől, Zalaszentbalázs irányából a 7534-es út vezet a településre.

Története

[szerkesztés]

Szentliszló nevét 1336-ban említették először az írásos források Scenthwynchlou formában. 1332-1337 között a pápai tizedjegyzék említette újra Sancti Wencezlai formában.

Későbbi névváltozatai: 1443-ban Zenthvizió, 1552-ben Zenthlyzló, 1723-ban pedig Szent Liszló formában fordult elő.

A 16. század első felében az alsólendvai Bánffy családnak volt birtoka, valamint Gombos János és Wenthei Gáspár nevéről is említés történt, akik jobbágyportával rendelkeztek a településen.

A török időket e falu is megszenvedte, az 1500-as évek közepén a Kanizsáról kiinduló támadásokkor Szentliszló és temploma is elpusztult. 1548-ban néptelenként említik: "Zenthwyzlo depop. per Turcas", azaz "Szentliszlót kipusztították a törökök". Később csak helynévként említik lakosok nélkül, még 1690-ben is puszta faluként szerepel. A török kitakarodása után Szentliszló kuriális község lett. 1720-ban többek között a Bokán, Büki, Harmadás, Kerese, Léránth, Lődri, Pál, Sabján, Szakon, Szalai, Szökrén, Tuboly nevű családokat említik a faluban. Egy 1728-as összeírásban azt találjuk, hogy a falu a Tuboly család birtoka, 25 évvel ezelőtt kezdett benépesülni. 1721-ben Tuboly János és Zsigmond királyi adományt kaptak a községben. (Ez a Tuboly Zsigmond Zala vármegye esküdtje, Tuboly Mihály főszolgabíró édesapja, Tuboly László nagyapja.) 1748-ban 31 házat írtak össze. Az 1778-ban végzett népszámláláskor 209, 1802-ben pedig már 293 lakosa volt. A 18-19. század fordulóján a Tuboly és a Léránt család szerepel, mint birtokos, az 1850-es felmérés a következő jelentősebb birtokosokat sorolja fel: Tuboly Gáspár, Ifsits János, Tuboly József és Péter, özv. Leránt Károlyné asszonyság, Dervarits András táblabíró.

Az 1910-es népszámláláskor Szetliszló Zala vármegye letenyei járásához tartozott, 597 fő élt a faluban és ebből 594 magyar volt. 1949-ben a lakosok száma 666 fő.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Paragi Lajos (független)[3]
  • 1994–1998: Paragi Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Magyar József (független)[5]
  • 2002–2006: Bapka Mihályné (független)[6]
  • 2006–2010: Bapka Mihályné (független)[7]
  • 2010–2014: Domonkosné Árkus Éva (független)[8]
  • 2014–2019: Domonkosné Árkus Éva (független)[9]
  • 2019–2024: Domonkosné Árkus Éva (független)[10]
  • 2024– : Domonkosné Árkus Éva (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
281
270
266
242
255
247
255
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,3%, cigány 2,68%, német 1,1%. A lakosok 93,45%-a római katolikusnak vallotta magát (5,1% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% németnek, 1,6% cigánynak, 0,4% szlovénnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 67,8% volt római katolikus, 2% görög katolikus, 0,8% evangélikus, 0,4% református, 0,8% felekezeten kívüli (28,2% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Templom - 1988-ban épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Szentliszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Szentliszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szentliszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  5. Szentliszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. Szentliszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szentliszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szentliszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. Szentliszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  10. Szentliszló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
  11. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  12. Szentliszló Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]