Ugrás a tartalomhoz

Gutorfölde

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Náprádfa szócikkből átirányítva)
Gutorfölde
Gutorfölde címere
Gutorfölde címere		 Gutorfölde zászlaja
Gutorfölde zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterFarkasné Kis Klaudia (független)[1]
Irányítószám8951
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség878 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség38,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 34″, k. h. 16° 44′ 12″46.642748°N 16.736684°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 34″, k. h. 16° 44′ 12″46.642748°N 16.736684°E
Gutorfölde (Zala vármegye)
Gutorfölde
Gutorfölde
Pozíció Zala vármegye térképén
Gutorfölde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gutorfölde témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gutorfölde község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. A településhez tartozik Náprádfa és Rádiháza. A településen polgárőrség működik.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Zala vármegye középső részén fekszik; területén a Bak-Páka között húzódó 7543-as út halad végig, utóbbiból itt, a település központjában ágazik ki észak felé, Zalatárnok irányában a 7545-ös út és nyugatnak, Mikekarácsonyfa felé a 7546-os út is.

Vasúton a település a MÁV 23-as számú Zalaegerszeg–Rédics-vasútvonalán közelíthető meg; Gutorfölde vasútállomás Rádiháza megállóhely és Ortaháza megállóhely között található, közúti megközelítését a 75 326-os számú mellékút biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Gutorfölde

[szerkesztés]

Gutorfölde Árpád-kori település, mely a Haholt-Buzád nemzetség ősi birtoka volt. Nevét 1270-ben említiették először "Gunturdfelde" néven. I. Lajos magyar király a Haholtok fiúágának kihalta után Haholti János leányát, Annát fiúsította, akivel a birtok a debreceni Himfy család kezére került. 1377-ben Gotorfeulde néven szerepelt egy iraton és a Himfi család birtokolta még 1499-ben is. A török hódoltság alatt a falu a hadak felvonulási útjában állt, akik többször is feldúlták. A falu Kanizsa eleste után tényleges török adófizető területté vált. A török idők után több köznemesi család is birtokolta. 1717-ben csak nyolc család lakta. Ekkor Páka filiája volt.

Gutorfölde területe 1935-ben 2514 hold volt, 1046 fő lakossal.

1970. július 1-jén Gutorföldéhez csatolták az akkor kb. 500 lakosú Náprádfát is.

Náprádfa

[szerkesztés]

Náprádfa nevét 1430-ban említették először az oklevelek, possessio Papradfa néven mint Peleske várának tartozékát. A törökök általa feldúlt falu később a Széchényieké birtoka lett, 1710-ben 10 család lakta. A 19. század elején gróf Széchenyi István birtoka volt.

Ide tartozott Rádiházapuszta is, mely a környék egyik leggazdagabb nemesi családjának növénytermesztéssel és versenylótenyésztéssel foglalkozó Barta családnak a birtoka volt. Ők teremtették meg a ma is híres ménes alapját.

A lakosság a környék településeihez hasonlóan mezőgazdasági tevékenységből tartotta fenn magát, amely elsősorban gyümölcs- és növénytermesztést jelentett. A település birtokosaink lehetőségeihez nagyban hozzájárult az 1890-ben felavatott vasútvonal is.

Náprádfa lakosainak száma 1935-ben 602 fő volt, 1539 holdnyi birtokon. Gutorföldén annak idején egy téglagyár is működött.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1991: Káli Kálmán (független)[4]
  • 1991–1994: Dr. Tóth Ottó
  • 1994–1998: Nyakas István (független)[5]
  • 1998–2002: Nyakas István (független)[6]
  • 2002–2006: Nyakas István (független)[7]
  • 2006–2010: Nyakas István (független)[8]
  • 2010–2014: Nyakas István (független)[9]
  • 2014–2019: Nyakas István (független)[10]
  • 2019–2024: Nyakas István (független)[11]
  • 2024– : Farkasné Kis Klaudia (független)[1]

Gutorfölde rendszerváltás utáni első polgármestere nem tudta kitölteni a rá eső önkormányzati ciklus negyedrészét sem, mivel 1991. augusztus 14-én elhunyt. Emiatt időközi polgármester-választást kellett tartani, amit dr. Tóth Ottó nyert meg.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1051
997
985
888
888
886
878
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,1%, cigány 1,17%, német 1,4%. A lakosok 69,3%-a római katolikusnak, 0,84% reformátusnak, 3,74% felekezeten kívülinek vallotta magát (25,6% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,6% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% ruszinnak, szlovénnek és lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,1% volt római katolikus, 1,6% református, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 4,2% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Rádiházán Bartha László földbirtokos 7 kancával kezdte meg a lipicai lovak tenyésztését 1912-ben. Ma a rádiházi ménesben ügetőversenyló- és sportugróló-tenyésztés folyik közel 200 lóval.

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek

[szerkesztés]

Testvértelepülése

[szerkesztés]

Szlovákia Nagyudvarnok[15] (Szlovákia)

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. ↑ Gutorfölde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 30.)
  12. ↑ Bodorkós Zsolt. „Gutorfölde története”, Zalai Kismonográfiák 8., Hungaricana, 2004. december 2. (Hozzáférés: 2020. június 27.) (magyar nyelvű) „Káli Csaba–Molnár László: A közigazgatás története” 
  13. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  14. ↑ Gutorfölde Helységnévtár
  15. ↑ Zalai Hírlap, 2015. augusztus 21.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gutorfölde&oldid=27576286”