Őrszentvid
| Őrszentvid (Strehovci) | |
 | |
| A Szent Vid-kápolna. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Dobronak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1379 |
| Polgármester | Marjan Kardinar |
| Irányítószám | 9223 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 223 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 176 m |
| Terület | 6,96 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 39′ 37″, k. h. 16° 19′ 10″46.660278°N 16.319444°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 37″, k. h. 16° 19′ 10″46.660278°N 16.319444°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Őrszentvid témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Őrszentvid (korábban Sztrelecz, szlovénül: Strehovci, vendül Strejovci) falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Dobronakhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 17 km-re keletre a Bukovnica-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Első írásos említése 1379-ből származik Streleclaca alakban. 1411-ben Strilechlaka, 1428-ban Strelechlaca módon írva Nemti (Lenti) várának tartozékai között sorolják fel. 1524-ben Ztrelczylakos alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]
A település már a 16. század előtt is szlovének lakta őrségi falvak egyike volt. Lakói íjász határőrzők voltak, akiket sztreleceknek neveztek, magyarul: lövők. A névben ugyanis benne van a szláv strejali (lőni) szó.
A valamikori Sztrelec korábban jóval közelebb feküdt a mai Felsőszentbenedekhez (ma Kančovci, Szlovénia). A 16. században a török támadások következtében elpusztult, majd azon a helyen épült újjá, ahol ma is fekszik.
Vályi András szerint „STRELECZ. Két falu Szala Várm. egygyiknek földes Ura Gr. Álthán Uraság; ez fekszik Szoboticznak szomszédságában, mellynek filiája; másiknak pedig földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, ez pedig fekszik Bagonyához nem meszsze, és annak filiája; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik hegyesek, vagyonnyaik középszerűek..”[3]
Fényes Elek szerint „Sztrelecz, vindus falu, Zala vmegyében, az alsó lendvai uradalomban, ut. p. A.-Lendva 1 1/2 óra.”[4]
A 19. század végén a község nevét Őrszentvidre magyarosították. Az alsólendvai uradalom része volt. Közigazgatásilag a történeti Zala vármegye területén feküdt.
1910-ben 450, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 232 lakosa volt. Lakói nagy többségében szlovének, mellettük néhány magyar nemzetiségű lakossal. Az emberek a vend nyelvjárást beszélik.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus Szent Vid-kápolnáját 1828-ban építették.
- A közelében fekvő Bakónaki-tó ideális kirándulóhely.
További információk
[szerkesztés]- Dobronak község hivatalos oldala
- Őrszentvid Szlovénia információs portálján
- Őrszentvid Szlovénia térképén
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 367. o. ISBN 963-9257-11-7
- Őrség és a Vendvidék turistakalauz, B. K. L. kiadó, Szombathely
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
