Ugrás a tartalomhoz

Ajka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ajka
Templomdomb (Városi Múzeum, evangélikus és református templom)
Templomdomb (Városi Múzeum, evangélikus és református templom)
Ajka címere
Ajka címere		 Ajka zászlaja
Ajka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásAjkai
Jogállásváros
PolgármesterSchwartz Béla (Közösen Ajkáért Egyesület-MSZP)[1]
JegyzőDr. Jáger László
Irányítószám8400, 8447–8451
Körzethívószám88
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség26 408 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség297,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület95,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 06′ 02″, k. h. 17° 33′ 08″47.100556°N 17.552222°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 02″, k. h. 17° 33′ 08″47.100556°N 17.552222°E
Ajka (Veszprém vármegye)
Ajka
Ajka
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Ajka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Ajka (keresztnév).
Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben

Ajka (németül: Eickau) város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése Veszprém és Pápa után.

Fekvése

[szerkesztés]

A város a 8-as főút mentén, Veszprémtől 30 km-re nyugatra, a Balatontól 40 km-re északra, a Dunántúli-középhegységben fekszik, a Bakonyt északi és déli részre osztó törésvonal mentén, egy nyugat felé nyitott félmedencében. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd és Úrkút a szomszédos települések. Több kis patak folyik át területén: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, a Széles-víz, a Csigere- és Polányi-patak pedig a település határában. Egy mesterségesen létrehozott csónakázótó is van a városban.

Története

[szerkesztés]

Előtörténet

[szerkesztés]

A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. I. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, s elfoglalták az illírek földvárait. Rómer Flóris, a Bakony jelentős kutatója Töröktetőn meg is találta egy ilyen földvár maradványait, amelyet Cservárnak neveztek el.

A keltákat később a rómaiak váltották fel. A második századból előkerült egy olyan sírkő, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok a vidéken. Őket a keleti gótok, a longobárdok, majd a 6. században az avarok követték.

Később frankoké, majd szlávoké lett a környék, őket találták itt a honfoglaló magyarok, akik a 10. században Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és letelepedtek.

Középkor

[szerkesztés]

A falvakat, melyeknek későbbi összeolvadásából létrejött Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek nevét kapták, Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok pedig földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első fennmaradt írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik, ekkor már temploma is volt.

Bányászat és iparosodás

[szerkesztés]

A következő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg, miután 1836-ban felfedezték a szénkészleteket a közeli Csingervölgyben . A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, s a tűz nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva 1878-ban üveggyárat alapított .

1933–34-ben épült a katolikus templom a város szívében.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára, melynek épülete a mai napig látható.

Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, s timföldgyár és alumíniumkohó épült a városban. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.

1950-ben Ajkához csatolták Bódét (németül Wuding), majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd (németül Duschigwehrend) községet is, beleértve az ezzel 1950-ben egyesített Tósokot. Népessége 1960. január 1-jén már 15 ezer fő körül volt. Ekkor több üzem épült a városban, s egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött Ajkán.

A 70-es években megkezdődött a belváros kialakítása. Megépült a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig a belváros meghatározó épületei.

1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserből a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is. A rendőrség új székházát 1981-ben építették.[m 1] 1977-ben Ajkarendeket (németül: Eickaureindel[4]) és Bakonygyepest (németül: Jepsching[4]), majd 1984-ben a Csékút és Padrag egyesítésével 1961-ben létrejött Padragkutat is a városhoz csatolták. 1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet.

A rendszerváltás után

[szerkesztés]

A rendszerváltás megroppantotta a város iparát, de az önkormányzatok igyekeznek elősegíteni új üzemek létesítését és a szerkezetváltást. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek köszönhetően a város ipari parkjában rendre jelennek meg új befektetők. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő. A város ettől kezdve már észrevehetően fejlődik, szerveződik.

A 2008-as pénzügyi válság Ajkát sem kímélte, de hamar kilábalt belőle, és volt olyan év, amikor az ország GDP-jének 1%-át is elérte. A 2010-es évek végére a város már komoly munkaerőhiánnyal küzdött.

2010-ben súlyos ipari katasztrófa, az ún. ajkai vörösiszap-katasztrófa sújtotta a várost és térségét. Fejlődése azonban nem állt meg, a 21. században is több nagy, látványos beruházás történt Ajkán, többek között a városi uszoda felújítása és egy olyan jégcsarnok építése, amelyet nagyobb városok is megirigyelhetnek.

A 2020-as Covid-19 koronavírus járvány ideje alatt az ajkai Magyar Imre Kórház járványkórházként is üzemelt.[5]

Közélete

[szerkesztés]

Tanácselnökei[6]

[szerkesztés]
Időszak Tanácselnök
1950–1954 Geier Lipót
1954–1956 Csigi Bálint
1956–1962 Bajor István
1962–1965 Bölcskei Imre
1965–1983 Dr. Ádám István
1984–1990 Schwartz Béla

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Dr. Csertán János független[7][8]
1994–1998 Marton József SZDSZ[9]
1998–2002 Ékes József MDF-VP[10]
2002–2006 Schwartz Béla MSZP-SZDSZ[11]
2006–2010 MSZP[12]
2010–2014 MSZP[13]
2014–2019 MSZP[14]
2019–2024 Közösen Ajkáért Egyesület[15]
2024– Schwartz Béla Közösen Ajkáért Egyesület-MSZP[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
29 048
28 775
27 995
26 963
26 705
26 643
26 408
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 86%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 2,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (13,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 4,6%, evangélikus 3,3%, felekezeten kívüli 11,7% (27,2% nem nyilatkozott).[16] A város népessége alapján Veszprém megye harmadik legnagyobb települése.

2022-ben a lakosság 88,7%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,7% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% szerbnek és szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 4,1% református, 2,7% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 10,9% felekezeten kívüli (43% nem válaszolt).[17]

Közlekedés

[szerkesztés]

A várost könnyű megközelíteni, mert északon a 8-as főút határolja, és átszeli a 20-as számú Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is. A település emellett a térség autóbusz-közlekedésének a csomópontja, közel 200 járatpárral. A helyi és helyközi autóbusz-közlekedést a Volánbusz Zrt. üzemelteti.

A várost és a közigazgatásilag hozzá csatolt településeket több alsóbbrendű útvonal is érinti. Ilyenek:

5 számjegyes utak a Csékút irányából Kolontár felé vezető 73 129-es vagy a Bakonygyepest és Ajkarendeket összekötő 73 131-es út. Emellett Bakonygyepesen ágazik ki a 8401-esből észak felé a zsáktelepülés Magyarpolány irányába a 84 101-es út.

Nevezetességek, látnivalók

[szerkesztés]
Szent Borbála emlékmű Padragkúton a volt bányabejáratnál
  • Tósokberéndi római katolikus templom, melyben Vinzenz Fischer oltárképe azt ábrázolja, ahogy Szent István Máriának ajánlja a koronát.
  • Evangélikus templom a Templomdombon, épült 1786-89-ben.
  • Városliget; itt található a mesterségesen létrehozott csónakázótó, melynek központi szigetén Fekete István bronz mellszobra, Borsos Miklós alkotása áll, s mellette helyet kaptak az író állatregényeinek főhősei, Samu Katalin szobrai: Kele, Csí, Hú és Bogáncs, továbbá Bob, az agár, Cini, az egér és Vuk, a róka.
  • A Templomdombon található a Városi Múzeum és Fotógaléria, melyben állandó helytörténeti kiállítás, Borsos Miklós-emlékkiállítás, Fekete István-gyűjtemény és Molnár Gábor-emlékszoba kapott helyet. Ez a három gyűjtemény Gáspár János tevékenységének eredménye. A Fekete-gyűjteményt Gergő Zsuzsanna és Giay Frigyes közreműködésével hozta létre. A helytörténeti kiállítás megalkotása Giay Frigyes fáradhatatlan munkásságának eredménye. Itt tevékenykedik az 1987-ben alakult Fekete István Irodalmi Társaság (országos hatókörű), amelynek megalapítója Gáspár János. Továbbá itt működik a 2006-ban alapított Molnár Gábor Társaság, amelynek alapítója Dr. Tatai Zoltán nyugalmazott egyetemi docens.
  • Ajka Kristály (üveggyár)
  • Bányászati Múzeum, Őslény- és kőzettár; Parkerdő
  • Valaha Ajka nevezetességeihez tartozott a Nirnsee-kastély (vagy Nirnsee-kúria) is, de azt 1981-ben lebontották. Helyén ma egy tízemeletes lakóház és egy postaépület áll.[m 1][18][19][20][21]
  • Ajka összes látnivalója

A városban látható képzőművészeti alkotások

[szerkesztés]
  • Bányász emlékmű Szent Borbála-szoborral Padragkúton
  • Borsos Miklós: Flóra - a városközpontban
  • Borsos Miklós: A világegyetem – a városközpontban
  • Borsos Miklós: Fekete István-portré
  • Illés Gyula: Az éj királynője
  • Konyorcsik János: A villám
  • Konyorcsik János: Emlékmű
  • Marton László: Bányászok
  • Marton László: Üvegfúvók
  • Marton László: Vízköpő (Négy évszak)
  • Ráthonyi József: A városépítő
  • Rieger Tibor: Vízköpő
  • Szentirmay Zoltán: A Bakony állatvilága
  • Szent Borbála-szobor a városközpontban
  • Tóth Júlia: A kígyóölő
  • Tóth Vali: Az olvasó nő

A város nevét viseli az 589780 Ajka kisbolygó.[22]

Sportélete

[szerkesztés]

A városnak két futballcsapata van. Az egyik a nemzeti bajnokság másodosztályban szerepel Fc Ajka néven. A klubnál a 2010-es évekre fontos változások történtek, többek közt műfüves edzőkomplexumot és utánpótlásműhelyt adtak át. A másik csapat, az Ajka Kristály Se "üveggyári csapat", melynek pályája a város túlvégén, Tósokberénden van. A csapat a megyei első osztályban játszik.

A városban a következő sportegyesületek működnek:

  • Futball (FC Ajka, Ajka Kristály SE)
  • Kézilabda (Le belier KK Ajka)
  • Úszás (Rája '94)
  • Vízilabda (Cápa vízilabdaklub Ajka)
  • Teke (Ajka Kristály SE)
  • Jégkorong (Ajkai Óriások)
  • Sakk (Bányász Sportkör Ajka)
  • Atlétika (Dobó Se, Tova Futók Se, Bakonyi Tájfutó Klub)
  • Asztaltenisz (Ajkai Asztaltenisz Se)
  • Küzdősportok (Box, AIKIDO, Judo, Karate)
  • Floorball (Ajkai Fekete Ló)
  • Kosárlabda
  • Röplabda (Röpisuli SE)
  • Lövészet (Ajkai Technikai Tömegsport Egyesület)

Képek

[szerkesztés]
  • Ajka vasútállomása a levegőből fényképezve
    Ajka vasútállomása a levegőből fényképezve
  • Az ajkai Kristályfürdő (Élményfürdő) légi felvételen
    Az ajkai Kristályfürdő (Élményfürdő) légi felvételen
  • A Magyar Imre Kórház modern épületegyüttese
    A Magyar Imre Kórház modern épületegyüttese
  • A csónakázótó az ajkai Városligetben
    A csónakázótó az ajkai Városligetben
  • Ajka látképe légi felvételen
    Ajka látképe légi felvételen
  • Jézus Szíve Plébániatemplom
    Jézus Szíve Plébániatemplom
  • Timföldgyár, légi fotó
    Timföldgyár, légi fotó
  • Az Ajkai Timföldgyár
    Az Ajkai Timföldgyár

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Híres ajkaiak

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Az interneten számos helyen olvasható (időpont: 2017. augusztus 15.), hogy 1981-ben a lebontott Nirnsee-kastély helyén építették fel az új rendőrség épületét, ami helytelen információ. A rendőrkapitányság a Deák Ferenc utca és a Rákóczi Ferenc utca sarkán áll a Torna patak partján (lásd Google Earth, Google Térkép), míg a kastély a Fő út és a Béke utca sarkán állt (http://www.hartinger.hu/ajka.html).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Ajka települési választás eredményei, 2019 (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
  2. ↑ a b Ajka testvérvárosai Archiválva 2009. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, ajka.hu (Hozzáférés:2010. november 22.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ a b http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
  5. ↑ Járványkórház lett az ajkai Magyar Imre Kórház. Ajkaiszó.hu, 2020. március 19. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. ↑ Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1982 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 2. (Veszprém, 1982) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  7. ↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  9. ↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  10. ↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  11. ↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  12. ↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  13. ↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  14. ↑ Ajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  15. ↑ Ajka települési választás eredményei, 2019 (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  16. ↑ Ajka Helységnévtár
  17. ↑ Ajka Helységnévtár
  18. ↑ Nirnsee kastély: Hozzászólások: kiss józsef üzente. A fényképet feltöltötte: Horváthné Bognár Edit ajka.network.hu. (magyarul) Network.hu Kft. (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.) arch „tévedtek a Nirnse kastély a mostani posta mellett volt, ahol 10 emeletes van, és a kastélyban volt 1981 előtt a rendőrség és az óvoda elhelyezve”
  19. ↑ Az 1945 előtti Ajka 2007-es felvételeken [...] És a régi Ajka képei. hartinger.hu. (magyarul) Hartinger Ottó (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.) (html)
  20. ↑ Rücker János Péter: Nirnsee Pál – Történetek Ajkáról. 8400.info.hu. (magyarul) Városlőd: 8400info (2017. július 25.) (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.) „A rendőrség épületét is ekkor bontották el ugyanitt, buszpályaudvar épült a helyére. (Monika Varga)”
  21. ↑ Fórum » Regionális közösségek » Regionális topikok » Ajka. forum.index.hu. (magyarul) Budapest: Inda-Labs Informatikai Szolgáltató Zrt. (2010. április 28.) (Hozzáférés: 2017. augusztus 15.) A témába vágó hozzászólások: 2843 (szerző: evets); 2849, 2855, 2858 (szerző: ajkait); 2852 (szerző: dogo32); 2854, 2856 (szerző: native99); 2857 (szerző: Törölt nick). „A belváros mai képét meghatározó épületek (Városháza, Hotel, Zenit, stb) a 70-es évek első felének szépen sikerült termékei. Maga a Nirnsee Kastély még így is viszonylag sokáig állta a sarat a beton közepén, csak 1980-81-ben bontották el. (ajkait) [...] A bontás előtt egy részében a rendőrség működött, a másik része óvoda volt, a parkja a Béke utcától a Torna-patakig tartott a mai Posta, autóbusz pályaudvar, Hild park helyén. (native99)”
  22. ↑ (2024. augusztus 14.) WGSBN Bulletin 4, #11 (angol nyelven) (PDF) 4 (11), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.) 

További információk

[szerkesztés]
Celldömölk Pápa Zirc
Devecser

Észak
Nyugat  Ajka  Kelet
Dél

Herend
Sümeg Tapolca Balatonfüred
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ajka&oldid=27477681”