Ugrás a tartalomhoz

Lesenceistvánd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Veszprém vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Istvánd (egyértelműsítő lap).
Lesenceistvánd
Lesenceistvánd a levegőből
Lesenceistvánd a levegőből
Lesenceistvánd címere
Lesenceistvánd címere		 Lesenceistvánd zászlaja
Lesenceistvánd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásTapolcai
Jogállásközség
PolgármesterTóth Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8319
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség940 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 13″, k. h. 17° 21′ 36″46.870239°N 17.360100°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 13″, k. h. 17° 21′ 36″46.870239°N 17.360100°E
Lesenceistvánd (Veszprém vármegye)
Lesenceistvánd
Lesenceistvánd
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Lesenceistvánd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lesenceistvánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lesenceistvánd község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése

[szerkesztés]

A Keszthelyi-fennsík és a Tapolcai-medence szélén, a Lesence-patak mellett fekszik. Zala és Veszprém vármegye határánál. Kelet felől vulkanikus hegyek láncolata és a Bakony erdői övezik. Sümeg felől a 84-es számú főút határolja, amely csatlakozik a Balaton északi partján húzódó 71-es főúthoz. Központján a 73 167-es út vezet végig, amely Lesencetomajon ágazik ki a 7342-es útból, valamint elérhető Lesencefalu északi része felől is egy önkormányzati úton. A Keszthely felől ide érkezők szőlőhelyek között kanyarogva, csodálatos panorámában gyönyörködhetnek.

Története

[szerkesztés]

A neve először 1328-ban Lessenche-Istvand néven fordul elő. Az Istvánd helységnév az István személynévből képződött, a Lesence-előtag a patak mellékre utal. A falu Lesence-patak mellé települt, határa dombok alatt, erdők és nádasok között fekszik – ezért kevés szántója is vizenyős. A lakosság az erdők kiirtásával jelentős mértékben megnagyobbította szántóit, egy telekhez az 1767. évi úrbérezés után 20 hold szántó tartozott.

A település urai a 14. században a Dersfiek voltak, akik a Pannonhalmi Bencés Főapátsággal pereskedtek, s a faluhoz csere révén jutottak a pannonhalmi Apátságtól. A 16. században Csoron András és leszármazói voltak a birtokosok, majd a falu és környéke 1600-tól folyamatosan az Esterházy család birtoka volt.

A lakosság létalapját mindig a földművelés és a szőlőtermelés alkotta. Leginkább rozst termeltek. A szőlőhegy a falu határában Istvándi hegy néven vált ismertté. Egyéb haszonbevételeik között mindig fontos volt az állattenyésztés, a halászat a Balatonban és a gesztenye termelése. Iparral a lakosok sokáig nem foglalkoztak. A település fejlődését kezdetben a török, sokáig később a földesúrhoz való viszony határozta meg.

A török már 1545-ben elfoglalta a települést. 1553-tól a 17. századig az egész szántói járás a töröknek hódolt és fizette az adót. A hosszabb lakott időszak után, a török uralom végén Lesenceistvánd elnéptelenedett. 1692-ben kezdték újratelepíteni magyar lakossággal.

1720 körüli években indult az a gazdasági fejlődés, amely a század végére erőteljes fellendülést eredményezett. 1711-ben még csak 9, 1745-ben 51, 1773-ban 73, 1805-ben 141 család élt a faluban. 1770-ben a község már tanítót fogadott.

Nemesvita, később Lesencetomaj egyházi fíliája volt. 1748-tól kezdődő anyakönyvek is itt találhatók. Régi kőegyházat ismereteink szerint először 1745-1746-ban restaurálták, bővítették.

A Keszthely és Tapolca között fekvő Istvánd a 19. század folyamán a duplájára növelte a népességét. Határa viszonylag nagy kiterjedésűvé vált.

Földesurai között a dokumentumok az Esterházy, a Fényes, a Thiele, a Nedeczky famíliát említették, a 19. század végén földbirtokosa gróf Esterházy Pál volt.

Lesenceistvándon – Tapolca és a közeli bányavidékek közelsége miatt – jelentős volt a nem mezőgazdaságból élő népesség aránya. A közelmúltban növekedtek az ipari munkalehetőségek. Lesenceistvándról közel 500 fő járt Uzsabányára, Nyirádra, Tapolcára, Zalahalápra dolgozni, de még 1970-ben is a keresők és az eltartottak 31, 2% – az élt a mezőgazdasági tevékenységből. A foglalkozási megoszlásban bekövetkezett változást tükrözte a falukép alakulása is. Több mint 100 tágas, szép családi ház épült. Az utcák rendezettekké váltak és mindenütt az egyik oldalon kövezett járda biztosítja a sármentes közlekedést. A házak előtt kiskertek, mögöttük konyhakertek, gyümölcsösök virulnak. A falu 1959-től bitumenes úttal kapcsolódott a környező községekhez. Törpevízművek biztosította a lakosság egészséges ivóvízellátását. Új vegyesbolt, élelmiszerbolt, általános iskola, egészségház, kultúrház, óvoda is épült. Egykori külterülete, Uzsabánya ma önálló bányásztelepülés 465 lakossal, 132 házzal, villanyvilágítással, vízvezetékkel, csatornahálózattal.

Egyéb lakott helyei: Uzsa-erdésztelep, Uzsa vasútállomás és őrház, Baranyás, Csertető, Kőorra, Szilos, Csalit, Berkenyés, Pótlék, Belátó, Bédia, Csengő a legújabb helységnévtárban már nem szerepeltek. A falu határában elpusztult Gárdonyi Pabar és Szentlélekpuszta nevű középkori települések emlékét és nyomait hasonló nevű dűlőnevek őrzik.

Lesenceistvánd gyönyörű környezetű, jó levegőjű békés lakosságú nyugat-magyarországi kis település, a pihenés biztos bázisa. A településen működik Lesenceistvánd és Uzsa községek körjegyzősége. Közlekedés szempontjából az autóbusz a kizárólagos tömegközlekedési eszköz, mivel a legközelebbi vasútállomás mintegy 4 kilométerre, Uzsán található.

Lesenceistvánd területe a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik. Legmagasabb pontja a Kő-orra hely, amely 403 méter. A település közigazgatásilag a 8 kilométerre fekvő Tapolcához kötődik. A lakosság fő munkáltatója a zalahalápi BEFAG Rt. valamint az uzsai kőbánya és a tapolcai Bakony-művek. A helyi vállalkozók száma 23, legtöbbjük építőipari tevékenységet folytat.

A település infrastruktúrája: - A településen 346 belterületi és 421 külterületi ingatlan található. Az utcák száma 5, hosszúságuk összesen 3600 méter a külterületiek nélkül, portalanítva ebből 3100 méter van. - A vízvezeték-hálózat teljesen kiépített. - Csatornahálózat még nincs. - A kommunális hulladék elszállítása megoldott. - Csapadékvíz elvezetése nyílt felszíni árokba történik, melyek befogadója a község egyetlen élővize, a Lesence-patak. - Az elektromos hálózat légvezetékes, amely a külterületen részben kiépített. - A TV műsorok a 8 éve üzemeltető kábeltévén jutnak el a lakossághoz. A telefonellátottság 70%-os. 1999-ben fejeződött be a vezetékes gáz vezetése, amely a falu minden belterületi lakójának elérhető.

Sajnos a település nem tudott a korábbi rendszerben igazán fejlődni, mivel az 5 falu (Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Lesencefalu, Nemesvita, Balatonederics) közül inkább a Balaton-partit fejlesztették. Az alapvető infrastrukturális beruházások elmaradtak (csatornázás, vezetékes gáz), így ezen feladatok megoldása egy visszafejlődésnek indult település égető gondjaivá váltak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Vörös Béla (független)[3][4]
  • 1994–1998: Orbán Kálmán (KDNP)[5]
  • 1998–2000: Orbán Kálmán (független)[6]
  • 2000–2002: Tóth Csaba (független)[7][8]
  • 2002–2006: Tóth Csaba (független)[9]
  • 2006–2010: Tóth Csaba (független)[10]
  • 2010–2014: Tóth Csaba (független)[11]
  • 2014–2019: Tóth Csaba (független)[12]
  • 2019–2024: Tóth Csaba (Fidesz-KDNP)[13]
  • 2024– : Tóth Csaba (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2000. május 14-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
949
955
947
961
949
946
940
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 1% németnek, 2,8% cigánynak mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,7%, református 2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,7% (13,5% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 86,1%-a vallotta magát magyarnak, 2% németnek, 0,6% cigánynak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek és ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,9% volt római katolikus, 0,9% református, 0,3% evangélikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 7,2% felekezeten kívüli (45,8% nem válaszolt).[16]

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Országos Kéktúra útvonal, amely a Kő-orra hegyen és a falun keresztül vezet
  • Szent Jakab templom (műemléki vörösmárvány keresztelőkút és a szintén műemléki védett fasípos orgona)
  • Az első- és második világháborúban elhunyt hősök emlékművei
  • Mária-hegyi kápolna
  • Szentháromság szobor
  • Épülőben lévő millenniumi park
  • A temetőkerti műemlék sírkeresztek

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Lesenceistvánd látképe madártávlatból
    Lesenceistvánd látképe madártávlatból
  • A falu légi fotón
    A falu légi fotón
  • Temető a magasból
    Temető a magasból
  • A falu légi fotón
    A falu légi fotón
  • Lesenceistvánd központja a templommal
    Lesenceistvánd központja a templommal
  • Lesenceistvánd katolikus temploma
    Lesenceistvánd katolikus temploma
  • Utcakép a központban
    Utcakép a központban
  • Az Istvándi Fapados Kiskocsma
    Az Istvándi Fapados Kiskocsma

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Lesenceistvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Lesenceistvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Elképzelhető, hogy a forrásként hivatkozott adatsorba véletlenül téves adat került, ugyanis a megyei névsorban szomszédos Lesencefalu akkori, és később újraválasztott polgármesterét is Vörös Bélának hívták.
  5. ↑ Lesenceistvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  6. ↑ Lesenceistvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  7. ↑ a b A 2000. május 14-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. május 14. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Lesenceistvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  10. ↑ Lesenceistvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  11. ↑ Lesenceistvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  12. ↑ Lesenceistvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  13. ↑ Lesenceistvánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
  14. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. ↑ Lesenceistvánd Helységnévtár
  16. ↑ Lesenceistvánd Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lesenceistvánd&oldid=27509208”