Ugrás a tartalomhoz

Alibánfa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alibánfa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállásközség
PolgármesterBlaskovics László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám8921
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népesség436 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség69,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 23″, k. h. 16° 54′ 60″46.889730°N 16.916610°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 23″, k. h. 16° 54′ 60″46.889730°N 16.916610°E
Alibánfa (Zala vármegye)
Alibánfa
Alibánfa
Pozíció Zala vármegye térképén
Alibánfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alibánfa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alibánfa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. 1871-ben Alibánfa egyesült Lukafa kisközséggel.

Fekvése

[szerkesztés]
Nemesvitai Viosz Kunigunda (1817–1865) asszony, nemes Vida Lajos (1821–1874), lukafai földbirtokosnak a hitvese.

Zalaegerszegtől 11 kilométerre északkeletre, a Zala folyó mentén helyezkedik el. A települést keleten és nyugaton szőlőhegyek veszik körül.

Belterületén a 7354-es út halad végig észak-déli irányban, de északi peremén elhalad a Sümeg-Zalaegerszeg közti 7328-as út is.

Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll a megyeszékhellyel, Zalaegerszeggel. A község közvetlen közelében (közigazgatási területére részben át is nyúlva) található a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonal zalaszentiváni vasútállomása.

Története

[szerkesztés]

Első fennmaradt írásos említése 1414-ből való, „Possessio Olywanchfalwa” néven. Az Alibán előtag az Olivant francia személynévből, a falu hajdani földbirtokosának nevéből ered.[3]

A 16. században a törökök többször pusztítottak a településen, amely a század végére teljesen lakatlanná vált.

1699. november 6.-án I. Lipót magyar király földbirtokot adományozott tarródi és németszecsődi Tarródy Mihálynak és feleségének, alsóeőri Farkas Mihály özvegyének, ságodi Péter Évának; az adományozásból kimaradt Farkas Mihály és ságodi Péter Éva három fiúgyermeke boldogfai Farkas János, Péter és István, akik később perelték be mostohaapjukat, Tarródy Mihályt.[4]

1716-ban III. Károly magyar király adományozott földbirtokot a Boldogfai Farkas családnak, és a falu fokozatosan újratelepült .[5]

1790-ben a nemesi összeirásban Tarródy Sándor fia Tarródy István egyetlen alibánfai földbirtokosként szerepel.[6] Egy későbbi összeírásban, 1829-ben a Tarródy család már nem szerepel, helyette feltűnnek néhai Koltay Károly gyermekei, Koltay József, Károly, László és István, egyházasbüki Simon József (1775-1827), táblabíró, földbirtokos, a néhai, Egyházasbükön lakó Simon János fia Sipos József és testvére László.[7] Egyházasbüki Simon József (1775-1827), táblabíró, és orosztonyi Farkas Anna gyermekei a Háshágyon bekönyvelt Ozmánbükön születtek, amelynek a középkori neve "Egyházasbük" volt.

1871-ben Alibánfa egyesült a szomszédos Lukafa kisközséggel.

Az 1950-es évek óta Alibánfa lakosságának jelentős része Zalaegerszegre jár dolgozni. Közigazgatási és oktatási intézmények Zalaszentivánon vannak.

A településen polgárőrség működik.[8]

Nevezetessége

[szerkesztés]

Római katolikus műemlék jellegű templom a Fő úton. A falu első templomát 1757-ben kezdték építeni, és 1777-re lett kész, de ez a templom a 19. században elpusztult. 1854-ben új, klasszicista templomot emeltek. A templom két kis gyertyatartója barokk. A templomot 1864-ben bővítették, 1937-ben pedig renoválták. Ekkor készültek freskói, amelyek Szent Györgyöt és Alexandriai Szent Katalint ábrázolják.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Cziráki Imre (független)[9]
  • 1994–1998: Németh László (független)[10]
  • 1998–2002: Németh László (független)[11]
  • 2002–2006: Németh László (független)[12]
  • 2006–2010: Németh László (független)[13]
  • 2010–2014: Cziráki Imre (független)[14]
  • 2014–2019: Blaskovics László Csaba (független)[15]
  • 2019–2024: Blaskovics László Csaba (Fidesz-KDNP)[16]
  • 2024– : Blaskovics László (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
407
404
394
380
415
411
436
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,4%, cigány 4,3%. A vallási megoszlás: 80% római katolikus, 3% református. 3,5% felekezeten kívülinek vallotta magát.[17]

2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% cigánynak, 1% ukránnak, 0,7% németnek, 0,5% románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 54,5% volt római katolikus, 2,9% református, 1,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 6% felekezeten kívüli (32,3% nem válaszolt).[18]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
  4. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 24. kötet - 628 - 629. oldal
  5. ↑ E 227 - Magyar Kamara Archivuma - Libri donationum - 17. kötet - 610. oldal
  6. ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 8.)
  7. ↑ Archivált másolat. [2020. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 8.)
  8. ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  9. ↑ Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  11. ↑ Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  12. ↑ Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  13. ↑ Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  14. ↑ Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  15. ↑ Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  16. ↑ Alibánfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  17. ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  18. ↑ Alibánfa Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alibánfa&oldid=27543270”