Farkasgyepű
| Farkasgyepű | |||
 | |||
| A Sarlós Boldogasszony-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Ajkai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Takácsné Légrádi Edina (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8582 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 391 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 35,42 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 17° 37′ 54″47.203570°N 17.631700°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 17° 37′ 54″47.203570°N 17.631700°E | |||
 Farkasgyepű
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Farkasgyepű weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasgyepű témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Farkasgyepű (németül Wirtshäusl) község Veszprém vármegyében, az Ajkai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A 83-as főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]
A település nevét 1401-ben említette először oklevél, de Farkasgyepű és környéke már ősidők óta lakott hely lehetett, melynek bizonyítékai a késői bronzkorból származó, a Pörös erdőben lévő, ma is fellelhető halomsírok, melyek feltárása során csont, cserép, bronz-tű és csontmaradványok kerültek napvilágra. Az itt talált leletek a pápai Esterházy Károly Kastély és Tájmúzeum Gyűjteményében találhatók.
A Bakonyban a honfoglalás után kialakuló államszervezet keretén belül Erdőispánságot hoztak létre, melynek székhelye Csehbányától délre néhány kilométerre fekszik. Az Erdőispánság a később létrejött közigazgatási szervezettől függetlenül még sokáig működött. A területet mára visszafoglalta ugyan az erdő, de csekély falmaradványok így is fellelhetők itt.
A 14. századra a nagyarányú birtokadományozások és a közigazgatási szervezetek átalakítása következtében meggyengült az Erdőispánságok szerepe. Hölgykő várát Nagy Lajos király az 1378. március 17-én kelt alapítólevelében a Városlődi karthauzi szerzetesek kolostorának adományozta, majd 1555-ben, a Veszprémi Püspökség birtoka lett, és aztán tulajdonukban is maradt 390 éven át, 1945-ig.
Az 1910-es népszámláláskor Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott, lakosainak száma 374 volt. Ebből 45 magyar, 327 német, melyből 370 volt római katolikus.
1944 végén a nyilas vezetőség a Vörös Hadsereg elől először Farkasgyepűre tette át a székhelyét, amit Gyepű I. névvel illettek. Később innen Brennbergbányára települtek.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Timár György (független)[3]
- 1994–1998: ifj. Csöbör Károly (független)[4]
- 1998–2002: Ifj. Csőbör Károly (független)[5]
- 2002–2006: Ifj. Csőbör Károly (független)[6]
- 2006–2010: Csőbör Károly (Fidesz-KDNP)[7]
- 2010–2014: Csőbör Károly (független)[8]
- 2014–2019: Takácsné Légrádi Edina (független)[9]
- 2019–2024: Takácsné Légrádi Edina (független)[10]
- 2024– : Takácsné Légrádi Edina (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 368 | 358 | 355 | 328 | 371 | 373 | 391 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 25,6% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,7%, református 12,3%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,3% (26,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 80,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,4% németnek, 1,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28% volt római katolikus, 7% református, 1,1% evangélikus, 1,6% egyéb keresztény, 2,4% egyéb katolikus, 9,2% felekezeten kívüli (50,4% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Csurgókút- vízesés - a Köves-patak szintkülönbsége folytán jött létre.
- Pisztrángos-tó és környéke
- Kőtemplom és plébániakert
Források
[szerkesztés]- Farkasgyepű [1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
- ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
- ↑ Farkasgyepű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ Farkasgyepű Helységnévtár
- ↑ Farkasgyepű Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]- Farkasgyepű honlapja
- Tölgyesi József: Farkasgyepű és környéke; Panoráma, Bp., 1983
- Rácz István: Farkasgyepü község története 1401–1753; Önkormányzat, Farkasgyepü, 1996 (Jókai füzetek)
- A 20. század kitaszítottjai Farkasgyepüről. Kitelepítések: 1948. január 20-21.; szerk. Ágh Magdolna; Jókai Mór Városi Könyvtár, Pápa, 2020 (Jókai füzetek)
