Ugrás a tartalomhoz

Nagyalásony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyalásony
Nagyalásony címere
Nagyalásony címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásDevecseri
Jogállásközség
PolgármesterCsöngei Gábor (független)[1]
Irányítószám8484
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség495 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′ 54″, k. h. 17° 21′ 21″47.231581°N 17.355750°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 54″, k. h. 17° 21′ 21″47.231581°N 17.355750°E
Nagyalásony (Veszprém vármegye)
Nagyalásony
Nagyalásony
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Nagyalásony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyalásony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyalásony község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Pápától délnyugatra, Vid, Dabrony és Dáka közt fekvő település.

Megközelítése

[szerkesztés]

Ajka felől a 8401-es, Pápa irányából a 8403-as úton érhető el, a két útvonal a község központjában keresztezi egymást. Közigazgatási területén, a központjától nyugatra, lakatlan külterületek között áthalad még a 8411-es út is. Vasútvonal nem érinti.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve szláv személynévből alakult ki: a Vlasin-ból Oláson, majd Alásony lett.

Története

[szerkesztés]

Nagyalásony korai történetéről kevés adtunk van. A középkori falu első említése Olosun alakban 1240-ből ismert. Neve Nagyalásonyként, Nagh Alason alakban először 1488-ban tűnt fel. Ugyanekkor Kisalásony településről is szó esik, amelynek jobbágyai 2 forint rovásadót fizettek, egytelkes nemesi családja pedig fél forinttal adózott. Mindeközben Nagyalásony biztosan nagyobb település volt, mivel jobbágyai 9 forintot adtak az országos adóba. Kisalásonyban 1531-ben két lakott és három elhagyott portát írtak össze. Kisalásonyt 1550-ben említették utoljára, ettől kezdve már csak puszta helyként fordul elő a feljegyzésékben. Nagyalásonyt a törökök 1566-ban felgyújtották, ami után 1570-ben már csak alig néhány lakója maradt. 1567-től török uralom alá került. 1596-ban a törökök másodszor is feldúlták és kifosztották, a falu pedig leégett. Ismét újjáépült és 1603-ban már kilenc lakott háza volt. Ekkor magyar földesura lett, mivel az 1640-es évekből arról értesülünk, hogy a falu védelmére földesúri puskás gyalogos katonák állomásoztak itt.

Nagyalásony község közigazgatási területe kapcsán meg kell említeni, hogy itt volt a középkori Ötvös falu. 1393-ban Wthus néven említik, 1488-ban mindössze egyetlen egytelkes nemesi család lakta. 1550-ben is csak két adófizető portája volt, de lakói 1556-ban a török elől elmenekültek. 1564-ben ismét két lakott háza volt, de ezt követően valószínűleg elpusztult, mert a továbbiakban már nem hallunk róla.[3]

A falu a török hódoltság alatt is lakott hely, lakosai már ekkor nagyrészt evangélikusok voltak.

A 20. század elején Veszprém vármegye devecseri járásához tartozott.

1910-ben 932 lakosából 931 magyar volt. Ebből 177 római katolikus, 47 református, 697 evangélikus volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Gyenge László (független)[4]
  • 1994–1998: Csöngei Gábor (független)[5]
  • 1998–2002: Csöngei Gábor (független)[6]
  • 2002–2006: Csöngei Gábor (független)[7]
  • 2006–2010: Csöngei Gábor (független)[8]
  • 2010–2014: Csöngei Gábor (független)[9]
  • 2014–2019: Csöngei Gábor (független)[10]
  • 2019–2024: Csöngei Gábor (független)[11]
  • 2024– : Csöngei Gábor (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
466
462
456
451
481
486
495
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 0,4% németnek, 4,4% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,6%, református 7%, evangélikus 36,2%, felekezeten kívüli 4,2% (8,9% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,4% cigánynak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,7% volt római katolikus, 21,4% evangélikus, 6,2% református, 0,2% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 8,5% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Katolikus templom
  • Evangélikus templom

Itt éltek, itt születtek

[szerkesztés]

Érdekességek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagyalásony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Éri István – Kelemen Márta – Németh Péter – Torma István: Veszprém megye régészeti topográfiája. A Devecseri és Sümegi járás. Magyarország Régészeti Topográfia 3. Budapest 1970, 158. oldal 
  4. ↑ Nagyalásony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Nagyalásony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  6. ↑ Nagyalásony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Nagyalásony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Nagyalásony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Nagyalásony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  10. ↑ Nagyalásony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  11. ↑ Nagyalásony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  12. ↑ Nagyalásony Helységnévtár
  13. ↑ Nagyalásony Helységnévtár
  14. ↑ Penk Tímea: Faluriport – Vid egy nyugodt falu kedves lakókkal-. veol.hu. [2015. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyalásony&oldid=27511379”