Ugrás a tartalomhoz

Valkonya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Valkonya
Valkonya címere
Valkonya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterKiss Endre (független)[1]
Irányítószám8885
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség57 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség6,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 01″, k. h. 16° 48′ 33″46.500400°N 16.809200°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 01″, k. h. 16° 48′ 33″46.500400°N 16.809200°E
Valkonya (Zala vármegye)
Valkonya
Valkonya
Pozíció Zala vármegye térképén
Valkonya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Valkonya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Valkonya község Zala vármegyében, a Letenyei járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.

Fekvése

[szerkesztés]

Valkonya egy kis zsáktelepülés Nagykanizsától légvonalban 14 kilométerre nyugat-északnyugat irányban. Közúton csak Becsehely felől érhető el, a 7536-os útból kiágazó 75 136-os úton. Lankás domboldalakkal körülvett völgyben fekszik festői környezetben.

Története

[szerkesztés]

Valkonya neve a szláv Volkona személynévből alakult, amely a régebbi Vlkonja – vlk szóból ered, jelentése farkas. Első említése 1019-ből származik, amikor egy okirat a zalavári apátság dézsmafizetési helyeként említi. Falunévként először Wolkuna néven szerepel egy 1288-as adásvételi okmányban. A néphagyomány szerint a város közelében Fehérkulcsosvár néven egy erődítmény is állt, amelyet vizesárokkal vettek körül. A török elleni háborúban azonban a település elpusztult, és csak 1694-ben kezdett el újra benépesülni. Majd lassú fejlődés következett be a falu életébe, 1970-ig fokozatosan nőtt a lakosok száma. 1770-ben 159 fő, 1786-ban 225 fő lakott a faluban. 1927-ben új iskolát is építettek. 1970-től aszfaltúton is megközelíthető a település, rá egy évre már autóbusszal is elérhető vált. A község fejlődését a munkanélküliség, az elszigeteltség erősen korlátozza.

Az utóbbi időben a falusi turizmus virágzik. Az érintetlen környezet, a gyönyörű táj, és az igazi falusi nyugalom egyre több turistát vonz. A települést érinti a Dél-Dunántúli Kéktúra.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Rejtélyiné Nagy Gabriella (független)[3]
  • 1994–1998: Rejtélyné Nagy Gabriella (független)[4]
  • 1998–2002: Rejtélyiné Nagy Gabriella (független)[5]
  • 2002–2006: Rejtélyiné Nagy Gabriella (független)[6]
  • 2006–2010: Rejtélyiné Nagy Gabriella Erzsébet (független)[7]
  • 2010–2014: Rejtélyiné Nagy Gabriella Erzsébet (független)[8]
  • 2015–2019: Hatala Gábor (független)[9]
  • 2019–2024: Hatala Gábor (független)[10]
  • 2024– : Kiss Endre (független)[1]

A 2014 előtti polgármester asszonynevének pontos írásmódja egyelőre nem tisztázott, hivatalos forrásból (a valasztas.hu oldalról) származik az 1994-es, i betű nélküli alak és a többi választási év i betűs változata is. Feltehetőleg az utóbbi a helyes és az 1994-es adat elírás, de ez csak valószínűsítés.

A településen a 2014. október 12-én lebonyolított önkormányzati választáson nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a tisztségért egyetlen lakos sem jelöltette magát.[11] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2015. január 18-án tartották meg, két jelölt részvételével, akik között négy szavazatnyi különbség döntött a győztes javára (a korábbi polgármester nem indult a választáson).[9]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
55
55
58
61
54
50
57
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,5%. A lakosok 66%-a római katolikusnak, 7% felekezeten kívülinek vallotta magát (23,2% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 3,7% románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,4% volt római katolikus, 1,9% református, 1,9% görög katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (59,3% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Valkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Valkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Valkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. Valkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. Valkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. Valkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Valkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. a b Valkonya települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. január 18. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  10. Valkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  11. Valkonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  12. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
  13. Valkonya Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]