Királyréti Erdei Vasút

Királyréti Erdei Vasút
Személyvonat vár indulásra Királyréten
Általános adatok
Ország	Magyarország
Vármegye	Pest vármegye
Vonalszám	317
Hossz	11,55 km
Történelmi adatok
Építés	1893, 1912
Személyszállítás elindulása	1954. május 26.
Teherszállítás elindulása	1893
Műszaki adatok
Nyomtávolság	760 mm
Maximális sebesség	25 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyréti Erdei Vasút témájú médiaállományokat.

Királyréti Erdei Vasút
Verőce Farakodó Török-patak (Morgó-patak) Kismaros (70) kiágazás a fűtőház felé Kismaros Morgó Börzsönygyöngye Börzsönyliget Hártó-kút Szokolya-Mányoki Szokolya-Riezner megszűnt kiágazás a fatelep felé Paphegy / Vontatási telep kiágazás a volt sertéstelep felé Királyrét alsó Királyrét Egyházbükk / Bajdázó / Cseresznyefa felé

Kismaros végállomás látképe a MÁV állomásról

Vasút Szokolya belterületén

Vonat gőzmozdonnyal Kismaroson

A vonat dízel-mozdonnyal

Triglav gőzmozdony

Mk48 visszafogás közben

A Királyréti Erdei Vasút, azaz a 317-es számú vasútvonal Kismaros és Királyrét között, a Börzsönyben, a Török-patak völgyében halad. 11,55 km hosszú, 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú vonal.

Kisvasúti napja: május első szombatja.

Ez Magyarország 3. legforgalmasabb kisvasútja, őt a Lillafüredi és a Szilvásváradi kisvasutak előzik meg, 4. helyen pedig a Mátravasút áll.

Története

Építése

A mai Királyréti Erdei Vasút elődjének számító keskenynyomközű vasutat 1893-ban Frankensiessdorf János porosz gróf építtette 600 mm nyomtávolsággal. A vasút fő rendeltetése a termelt fa elszállítása volt a gróf négyezer hektáros erdőbirtokáról.

1912-ben a vonalat felújították és szárnyvonalakat építettek (Királyrét–Bajdázó; Királyrét–Cseresznyefa rakodó; Kismaros–Dunaparti Rakodó; Kismaros–Nógrádverőce MÁV állomás) Ekkor már a pálya lényegében a mai nyomvonalon futott, csak kisebb nyomvonal-korrekciókat végeztek azóta. A gazdaság központja és a vasúti műhely Paphegy állomáson volt. Hét gőzmozdonnyal végezték a szállításokat, nagy volt a forgalom. Az erdőgazdaság és a vasút többször tulajdonost és nevet változtatott.

1924-ben a svájci Hoffer Cuno tulajdona lett a birtok. Új neve 1926-ban Királyréti Uradalom és Ipartelek Rt. lett. Az előző években elhanyagolt vonalakat felújították. A hálózat közel 30 km hosszú volt, négy gőzmozdony üzemelt. 1927-ben siklópálya (Cseresznyefa rakodó–Inóczi bánya), 1930-ban drótkötélpálya épült (Paphegyi kőzúzda–Inóci kőbánya). 1941-ben a kőbányákat bezárták. A kocsik, mozdonyok javát eladták, csak a Muki és a Triglav nevű mozdony maradt meg. A Triglav nevű gőzmozdony 2007-ben kiállításra került a kismarosi végállomás mellett. A vasút fő feladata a faszállítás lett.

Az erdőbirtok és a vasút államosítása 1945-ben történt. A további fakitermelés érdekében újabb szárnyvonalakat építettek az (1947-es évben a Királyrét–Egyházbükk, az 1949-es évben Egyházbükk–Hárs-patak). A menetrend szerinti személyszállítás 1954. május 26-án kezdődött. Ehhez kezdetben házi gyártású nyitott személykocsikat használtak, később tetővel látták el őket. Az 1950-es években MD–40 típusú dízelmozdonyokat állítottak forgalomba, mellettük a gőzvontatás is rendszeres volt. 1962-ben négy C50-es típusú mozdony érkezett a vasútra, üzembeállításukkal szűnt meg a gőzüzem.

A vasutat 1976. június 6-án úttörővasúttá avatták. 1978 tavaszán a hirtelen hóolvadás, a nagy esők több helyen megrongálták a pályát, ezért üzemszünetet rendeltek el. A vasútra szükség volt, ezért 1979-ben megkezdték az újjáépítést. A szárnyvonalakat elbontották és a fővonal pályáját ekkor építették át 760 mm nyomközűre. Síneket és egyéb anyagokat kaptak a Cegléd–Hantháza-vasútvonal bontásából. A forgalom 1981. június 7-én indult újra.

Az 1980-as évek második felében csökkenni kezdett a forgalom. 1990-ben Szokolya lakosai átpártoltak a Volánbusz párhuzamosan közlekedő, gyorsabb járatára. Az üzemeltető 1992. május 18-án rákényszerült a vasút leállítására. Néhány évig támogatástól függően hol üzemelt, hol szünetelt a vasút. Az erdőgazdaság Ipoly Erdő Zrt. néven üzemel tovább. A vasútvonal jelenleg turisztikai céllal üzemel.

2001-től ismét fejlődés jellemezte a vasútüzemet. 2002-ben a járművek állagvédelme céljából tárolócsarnokot építettek Paphegy állomáson. Ismét megjelent a kisvasúton a gőzvontatás, a gőzmozdony felújítását 2003-ra fejezték be. Azóta meghatározott napokon gőzvontatású vonatok is közlekednek a vonalon. 2007-ben a királyréti végállomás közelében hajtánypálya épült.

2010-ben Kismaroson az 1. számú kitérővágányra, a vágányok átalakításával együtt, 8 jármű befogadására alkalmas, két vágányos járműtároló csarnokot építettek. Ezzel együtt a kismarosi állomásépületet átalakították, akadálymentessé tették.

Megállóhelyek

A menetidő (m.i.) percben van megadva.

Kismaros-Szokolya-Királyrét (317)
m.i.	megálló neve	m.i.
0	Kismaros	30
4	Morgó	26
8	Börzsönyliget	22
11	Hártó-kút	19
17	Szokolya-Mányoki	13
19	Szokolya-Riezner	11
25	Paphegy	5
28	Királyrét-alsó	2
30	Királyrét	0

A vonal nem ér véget Kismaroson, hanem folytatódik a Verőcei rakodó felé. Ez a szakasz 1993 óta ki van zárva a forgalomból.

Járművek

Kezdetben egy Mária nevű gőzmozdonyt használtak, amit fával fűtöttek. A vonalon később több gőzmozdony is dolgozott. A Sándor gőzmozdony 1922-ben az egri érsekség szarvaskői bányavasútjára került.

1941-ben leállították a kőbányászatot. A kocsik, mozdonyok nagy részét eladták. Két mozdony, Muki és Triglav maradt a vonalon. 1954-ben megindult a menetrend szerinti személyforgalom. Ehhez kezdetben házi gyártású, nyitott és tető nélküli személykocsikat használtak. Ezeket később tetővel és lehúzható függönyökkel látták el. A téli forgalomhoz három zárt, fűthető kocsit vásároltak. A vonalra MD-40 típusú dízelmozdonyok érkeztek, de mellettük a gőzvontatás is rendszeres volt. 1962-ben négy C-50-es típusú mozdony érkezett, ezek váltották fel a gőzmozdonyokat. A Triglav mozdony a vasúton maradt, állókazánként működött a paphegyi fűrésztelepen. Különmenetek alkalmából üzembe is helyezték.Ebben az évben kezdték meg a "dunakeszi kocsi" néven ismert kocsitípus beszerzését. Ezek a kocsik csak ide készültek.

1978-ban, mikor a pályát átépítették nagyobb nyomtávra, a járműpark is megváltozott. A Királyrét 11 jelű nyitott személykocsit átalakították az új nyomtávra, de nem állították forgalomba. Királyréten kiállították az M-1 jelű C-50-es mozdonyt, a két dunakeszi személykocsit és még néhány kocsit. Az új járműpark a felszámolt Hegyközi kisvasútról származik. Az elsőként érkező mozdonyt (Mk48,2031) átszámozták Mk48,601-re, később visszakapta eredeti számát. A többi mozdony megtartotta számát. Összesen öt Mk48-as és egy C-50-es érkezett. A C-50-est később a Nagybörzsönyi Kisvasútra irányították. Tíz Bax és két BDax kocsi is érkezett a személyforgalom számára.

A forgalomcsökkenés miatt a nyolcvanas évek végén már nem volt forgalomban a két poggyászteres, 11 és 12 pályaszámú, és a 10-es pályaszámú személykocsi. 1992-ben a Mátravasút megvásárolta a Királyrét 11 jelű nyitott és két Dunakeszin gyártott zárt személykocsit. Az Mk48,2019 Ausztriába került, majd 1994 szeptemberében a két poggyászteres és további öt személykocsi is ausztriai kisvasutakra került.

2001-től ismét fejlődik a vasútüzem. Paphegy állomáson kétvágányos, 48 m hosszú járműtároló csarnokot építettek a járművek állagmegóvása érdekében. Ismét megjelent a kisvasúton a gőzvontatás, nosztalgiavonatok továbbítására. A gőzmozdony a romániai Szászváros fatelepéről érkezett, felújítása 2003-ra befejeződött. 2003 megkezdődött korszerűsítési program keretében eddig 4 db személykocsi épült Jah sorozatú teherkocsi alvázára.

Elektromos szerelvény kifejlesztése

2013 tavaszán kiszivárgott az Ipoly Erdő Zrt. egyik fejlesztésének híre: egy innovatív meghajtású vonatot, ami borús időben és erdei körülmények között is képes a tetejére szerelt napelemek és a fékekből visszanyert energia segítségével közlekedni a kisvasút vonalán. A vonatot 2013 májusában bemutatták a nagyközönségnek is és üzembe is helyezték. A környezetbarát szerelvény 25 km/h sebességgel közlekedhet óránként – noha technikai szempontból ennél többre is képes lenne. Az országban egyedüliként, ezen a vonalon közlekedik a Paphegyen készült, elektromos meghajtású, napelemes, keskeny nyomközű motorkocsi, ami a Vili becenevet kapta. 2018-ra elkészült a második példány.

Jelenlegi Járműpark

M06-401 típusú, Tobi becenevű motorkocsi

A kisvasút gőzmozdonya

Mk48 típusú dízelmozdony

Motorkocsik

• M06-401 Rendszeresen közlekedik
• 8204 001 Elektromos hajtású motorkocsi

Mozdonyok

• 490,2004 (gőzmozdony, nosztalgiavonatokat továbbít)
• Mk48,2014 (rendszeresen közlekedik, felújított elektromos rendszerrel rendelkezik)
• Mk48,2017 (rendszeresen közlekedik)
• Mk48,2018 (felújítás alatt)
• Mk48,2031 (rendszeresen közlekedik)

Személykocsik

A vasút jelenlegi 5 db Bax típusú személykocsija is a megszűnt Hegyközi kisvasútról származik. A vasút teherkocsikból további 4 személykocsit épített a Paphegyen található műhelyben.

• Ny06 402 (Rendszeresen közlekedik)
• F06 404 (Rendszeresen közlekedik)
• F06 405 (Rendszeresen közlekedik)
• F06 408 (Rendszeresen közlekedik)
• F06 409 (Rendezvénykocsi, házilag átépítve Bax kocsiból 2010-ben)
• F06 413 (Rendszeresen közlekedik, házilag építve 2003-ban)
• F06 417 (Rendszeresen közlekedik, házilag építve 2004-ben)
• F06 418 (Rendszeresen közlekedik, házilag építve 2005-ben)
• F06 419 (Gördülő tanösvény, házilag építve 2007-ben)

Teherkocsik

Négytengelyes teherkocsik vannak tárolva a paphegyi telepen, csak pályafenntartási célra használják ezeket, teherforgalom nincs a vonalon.

• 5 db. JAH kocsi
• UBA 50 042 Önürítős kocsi
• UBA 51 014 Önürítős kocsi

Egyéb járművek

• Tartálykocsi
• Gyomirtókocsi
• hajtány

Nevezetességek a vasút környékén

• Kacár-tanya
• További nevezetességek

Megközelítés

Vonat Kismaros és Szokolya között

Kismaros a Duna bal partján, a Budapest–Szob-vasútvonal mentén fekszik, így leggyorsabban vonattal közelíthető meg. A vonatok a Nyugati pályaudvarról óránként indulnak, menetidejük 36 és 56 perc között változik, attól függően, hogy zónázó vonattal megyünk-e, ami Vácig nem áll meg sehol. Kismaros megállóhelyről mindössze egy lépcsőn kell lemennünk, a kisvasút végállomását a vasút keleti oldalán találjuk. A vonatokat a nagyvasúti menetrendhez igazították, így a jegyvásárlás után szinte azonnal indulnak is felfelé.

Nyomvonalával végig nagyjából párhuzamosan húzódik a 12 103-as út, így azon mindegyik megállási pontja könnyen megközelíthető.

Virtuális Királyrét

A Trainz Simulator 2009 program Királyréti változata 2013 februárja óta letölthető. A pálya és a járműpark az 1980-1990-es éveket idézi fel.

Fejlesztések

A Királyréti Erdei Vasúton 270 millió forintos fejlesztés fejeződött be 2010-ben. Magyarország első kisvasútján felújították a kismarosi végállomást, és egy járműtelep létesült. Megújult a Kismaros–Hártókút állomások közötti pályaszakasz. Egy luxust kínáló rendezvénykocsit és egy motorkocsit újítottak fel. 2020-ban teljes vágányzár elrendelése mellett egyebek mellett részleges pályafelújításra és jármű-felújításra is sor került. A vágányzárat 2021. június 24-én oldották fel.

Források

• ↑ Ilyen vonat még sose járt Királyrétnél: hvg.hu, 2013. március 4.
• ↑ Elindult a világ első napelemes kisvasútja: index.hu, videóriport, 2013. május 4.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Királyréti Erdei Vasút témájú médiaállományokat.

• Az üzemeltető Ipoly Erdő Zrt. honlapja
• A Kisvasutak Baráti Köre által készített honlap a kisvasutakról
• A Királyréti Erdei Vasút információs oldala
• 3D Virtuális Panoráma – Nosztalgia Vasút Királyréten
• a kisvasút a Geocaching-en
• A Királyréti Erdei Vasút járművei