Kemence-patak (Börzsöny)
| Kemence-patak | |
 | |
| A Kemence-patak Bernecebarátinál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország,  Szlovákia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 25,6 km |
| Vízhozam | 0,294 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 107 km² |
| Forrás | a Csóványos keleti oldalában[1] |
| Torkolat | Ipoly |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kemence-patak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Kemence-patak (szlovákul: Kamenec, Kamenica vagy Kamenický potok) az Ipoly bal oldali mellékvize Magyarországon. A Börzsöny leghosszabb és legnagyobb vízhozamú állandó vízfolyása.
Neve a szláv „kamenica” szóból ered és „köves medrűt” jelent. Róla kapta nevét Kemence település is.[2]
Földrajz
[szerkesztés]A Csóványos keleti oldalába vágódott völgyfőben felfakadó források vízéből születik. Innen keleti, majd északi irányba folyik, majd Királyházánál nyugatra fordul. A patak völgye választja el az Északi-Börzsönyt a Magas-Börzsönytől, utóbbit északról és keletről határolva.[1] Bal oldali mellékvize, a Csarna-patak torkolatától nagyjából észak felé folyik Kemencén, Bernecebarátin és Pereszlényen keresztül, végül az Ipolyba torkollik. Hossza 25,6 km, teljes vízgyűjtő területe 107 km2, átlagos vízhozama 294 l/sec.
Mellékvizek
[szerkesztés]A Kemence-patak fontosabb mellékvizei a forrástól a torkolat felé haladva a következők:
- Somos-patak (bal)
- Őz-berek-patak (jobb)
- Málna-patak (bal)
- Mese-patak (jobb)
- Jelesfa-patak v. Jelispán-pataka (bal)
- Rakottyás-patak (bal)
- Bacsina-patak (bal)
- Dosnya-patak (bal)
- Csarna-patak v. Fekete-patak (bal)
- Bernecei-patak vagy Bernece-patak (jobb)
- Tordovács-patak (jobb)[3]
Élővilág
[szerkesztés]A patakban számos halfaj fordul elő, többek között a bodorka (Rutilus rutilus), a nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus), a domolykó, a fürge cselle (Phoxinus phoxinus), a sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), a paduc (Chondrostoma nasus), a márna (Barbus barbus), a petényi-márna (Barbus peloponnesius), a fenékjáró küllő (Gobio gobio), a halványfoltú küllő (Romanogobio albipinnatus), a homoki küllő (Romanogobio kesslerii), a vágó csík, a törpecsík (Sabanejewia aurata), a kövicsík, a csuka (Esox lucius), a sebes pisztráng (Salmo trutta) és a naphal (Lepomis gibbosus).[4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15][16][17][18][19][20]
Közlekedés
[szerkesztés]
A Kemence-patak völgyében haladt egykor (1910 és 1967 között) a mai Kemencei Erdei Múzeumvasút elődjének királyházi fővonala.[21]
Hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Földrajzi helyzet (magyar nyelven). Szob. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Kemencei kálvária (magyar nyelven). geocaching.hu, 2008. augusztus 24. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ szerk.: Faragó Imre: A Börzsöny kiránduló- és szabadidőtérképe, 1. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Térkép-Center Kft. (2004). ISBN 963-214-809-6
- ↑ Bodorka (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Nyúldomolykó (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Domolykó (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Fürge cselle (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Sujtásos küsz (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Paduc (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Márna (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Petényi-márna (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Fenékjáró küllő (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Halványfoltú küllő (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Homoki küllő (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Vágócsík (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Törpecsík (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Kövicsík (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Csuka (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Sebes pisztráng (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ Naphal (magyar nyelven). Magyarország halfaunája. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
- ↑ A kisvasút ismert vonalai (magyar nyelven). Kisvasutak Baráti Köre. (Hozzáférés: 2010. január 21.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A Kemence-patak völgye (túraleírás), Börzsöny blog (magyar)
