Királyrét (Magyarország)
| Királyrét | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Szokolya |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 32 fő (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 4,0[1] km |
| Elhelyezkedése | |
 Királyrét
Pozíció Pest vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 53′ 41″, k. h. 18° 58′ 40″47.894722°N 18.977778°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 41″, k. h. 18° 58′ 40″47.894722°N 18.977778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Királyrét témájú médiaállományokat. | |
Királyrét Szokolya külterületi településrésze. A Börzsöny legmagasabban fekvő és legkisebb medencéjében fekszik.[2]
Fekvése
[szerkesztés]Itt egyesül a Szén-patak, a Bagoly-bükki-patak és a Nagy-Vasfazék-patak (Királyréti-patak), létrehozva a Török-patakot (Morgó-patak).[3]
Leírása
[szerkesztés]A majdnem háromszög alakú medencét 350–550 méter magas hegyek veszik körül. Szokolyával a 473 méter magasságú Pap-hegy és a 359 méter magas Várhegy között kanyargó Morgó-patak völgye köti össze.
A Szokolya felől közúton és kisvasúttal egyaránt megközelíthető Királyrét a Börzsönybe irányuló túrák kiindulópontja, mivel legkönnyebben innen érhetők el a hegység csúcsai és sítelepei.
Története
[szerkesztés]A középkorban az uralkodók vadászkastélya állt itt. Zsigmond magyar király és Albert király szász bányászokat telepített a medencébe, s ezáltal évszázadokon át folyt itt a vasércbányászat. A későbbiekben az Esterházy-uradalomhoz tartozó területen a kitermelt ércet a vízenergiával működtetett vaskohó és hámor dolgozta fel. Ez a tevékenység több okból – a vízenergia elégtelensége, az uradalom átszervezése, az udvar vámpolitikája miatt – 1793-ra megszűnt; a hámort később fafűrészelésre használták. 1803-ban több német család telepedett le a településen.
1892-ben a birtok gróf Francken Sierstorpff Henrik tulajdonába került. Ő építtette ki az erdei vasutat a kitermelt fa elszállítására. Az I. világháború után a birtok és a vasút tulajdonosa Czeczoviczka Emil, később az Angol-Magyar Bank, majd Hoffer Cuno lett. Utóbbi változtatta a birtok nevét Jánospusztai Uradalom és Ipartelepek Rt.-ről Királyréti Uradalom és Ipartelepek Rt.-re; a lakott terület 1926. március 26-án kapta mai nevét.
Az államosítások után a terület a Budapesti Tanács üdülője lett. 1999-ben jött létre a szálloda és turistaszálló.[2]
Képek
[szerkesztés]
Népessége
[szerkesztés]A 2011-es népszámlálás adatai szerint a településrész 22 lakását összesen 32 fő lakta.[1]
Közlekedés
[szerkesztés]Királyrét közúton Kismarosról Szokolyán keresztül érhető el, a 12-es főútból kiágazó 12 103-as úton. Közösségi közlekedéssel szintén Kismarosról helyközi autóbusszal vagy a Királyréti Erdei Vasút járataival közelíthető meg.[4]
Turizmus
[szerkesztés]- Itt található a Hiúz Ház - Erdei Iskola és Látogatóközpont, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelye.
- Turisztikai jelentőségű a Királyréti Erdei Vasút, amely Kismarosról Szokolyán át Királyrétre közlekedik.
- Az erdei vasút közelében található a Királyréti Hajtánypálya, ahol sínbiciklik kipróbálására nyílik mód.
- Itt található a Királyréti-horgásztó és felette a Bajdázó-tó.
Hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szokolya. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. július 29.)
- ↑ a b Királyrét története (magyar nyelven). Királyrét Kastélyhotel. [2010. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
- ↑ Bedurvult a Morgó-patak Kismarosnál (magyar nyelven). mirko vosátka blog, 2009. március 5. [2010. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
- ↑ Általános információk (magyar nyelven). Királyrét Kastélyhotel. [2009. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
További információk
[szerkesztés]- Szokolya hivatalos honlapja (magyar)
- Királyrét Kastélyhotel (magyar)
- Királyréti Erdei Vasút (magyar)
- Királyréti Hajtánypálya (magyar)
- Királyréti horgásztó (magyar)
