Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal
Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hossz: | 26,0 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A megszűnt Kisvárda–Baktalórántháza-vasútvonal a Felső-Tisza vidéken, a Nyírség északi részén haladt keresztül.
Története
[szerkesztés]A vasútvonalat az 1912. évi XLV. törvénycikk[1] engedélyével, a térség több helyiérdekű vasúttársasának egyesülésével megalakult Szabolcs vármegyei HÉV építette. A Magyar Királyi Államvasutak kisvárdai állomásától a társaság korábban megépült Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonalának Nyírbakta (ma Baktalórántháza) állomásáig tartó, 26,0 km hosszú helyiérdekű vasútvonalat 1912. szeptember 26-án nyitották meg a forgalom előtt.[2] A síkvidéken vezetett egyvágányú vasút felépítményét, a másodrangú vasutaknak megfelelően 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből fektették, a pályára 12 tonna tengelyterhelést engedélyeztek.
Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció következtében 1973. december 31-én szűnt meg a vonalon a forgalom.
Források
[szerkesztés]- ↑ 1912. évi XLV. törvénycikk a kisvárda-nyirbaktai helyi érdekü vasut engedélyezése és a nyiregyháza-mátészalkai, a nyiregyháza-vásárosnaményi és a nagykálló-nyiradonyi helyi érdekü vasutakkal való egyesitése tárgyában (magyar nyelven) (html). www.1000ev.hu. (Hozzáférés: 2010. november 11.)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 177. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A megszűnt Kisvárda–Baktalórántháza vasútvonal állomásai és megállóhelyei (magyar nyelven) (html). www.vasutallomasok.hu