Kaposvári Gazdasági Vasút

Kaposvári Gazdasági Vasút
Általános adatok
Ország	Magyarország
Vármegye	Somogy megye
Üzemeltető	Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság, Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalat, Magyar Államvasutak
Történelmi adatok
Átadás	1916
Leállítás	1964
Műszaki adatok
Nyomtávolság	760 mm

A Kaposvári Gazdasági Vasút keskeny nyomtávolságú, egyvágányú, gőzüzemű, gazdasági céllal működtetett kisvasút volt Kaposváron és a várostól északra eső Somogy vármegyei területeken. 1916-tól 1964-ig működött.

Története

A 760 mm nyomtávú kisvasutat a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság (MIR) építtette. Az építkezés 1916-ban kezdődött, az utolsó szakaszt 1925-ben adták át. A munkálatokban orosz hadifoglyok is részt vettek. A vasút célja elsősorban a somogyi cukorrépa kaposvári cukorgyárba szállítása volt. Kezdetben a vonatok főként teherszállító szerelvények voltak, melyek átlagosan 18-30 csilléből és 2-4 tengelyű R és J sorozatú kocsikból álltak. 1929-ben a megszűnő ropolyi gazdasági vasútról is érkeztek mozdonyok a kaposvári GV-hálózatra.

A Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság megszűnésével a kisvasutat az 1949-ben megalakult Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalat Kaposvári Igazgatóságához csatolták. Ekkor indult el a személyszállítás a vonal egy részén, a kaposvári cukorgyártól Felsőbogátpuszta állomásig. A cukorgyárban váróterem is volt az utazóközönség számára. A kisvasúton rengeteg utas fordult meg, mivel akkoriban a kisebb településekről és pusztákról más lehetőség nem volt a megyeszékhelyre utazásra.

Az ötvenes években tervbe vették a Dombóvári Gazdasági Vasút és a kaposvári GV-hálózatok összekötését is, erről a Somogyi Néplap 1956-ban adott tájékoztatást. A megvalósításra azonban már nem került sor, mivel a gazdasági vasút egyre inkább leépült. Az 1960-ban megszűnt Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalat vonalait a MÁV vette át, MÁV GV jelzéssel. A kaposvári kisvasút a MÁV Pécsi Igazgatóságához került, amely gazdaságtalanságra hivatkozva 1964-től megszüntette és vonalait elbontatta.

Nyomvonala

A vasúthálózat a kaposvári cukorgyárból kiindulva, a várostól északra, részben a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal, illetve a Kaposvár–Siófok-vasútvonal között, azokhoz több helyen csatlakozva terült el. Szárnyvonalai a következők voltak:

• Kaposvár–Somogyjád (Galambospuszta)–Kaposfüred–Répáspuszta–Toponár szakasz (1916-tól üzemelt)
• Somogyjád (Galambospuszta)–Alsóbogát (Felsőbogátpuszta) szakasz (1921-től üzemelt)
• Répáspuszta–Somodor–Szentgáloskér (Lapapuszta) szakasz (1925-től üzemelt)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvári Gazdasági Vasút témájú médiaállományokat.

• A Kaposvári Gazdasági Vasút a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány honlapján
• A Kaposvári Gazdasági Vasút a Verebélÿ László Vasúttörténeti Egyesület honlapján Archiválva 2016. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Kaposvári Gazdasági Béruradalom gazdasági vasútjainak átnézeti térképe Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)