Erdélyi körút - 5. nap

Ezzel elérkeztünk a túra utolsó napjához, s egyben beszámolóm végéhez.
Ez a pénteki nap leginkább a hazautazásról szólt, hiszen kb. este 8-ra értünk Budapestre. Meg kellett állapítanom, hogy hiába nem lehet buszban rendesen aludni, az éjszakai utazás mégis jobb volt, mint nappal ekkora távot megtenni. Iszonyúan minden bajom volt a sok üléstől és már alig vártam, hogy hazaérjünk.
Utolsó erdélyi városnézésként beiktattuk Segesvárt, ahol rendesen zuhogott az eső, ezért nem is töltöttünk ott sok időt. Mi épp csak a Drakula-házat fotóztuk le.

Erdélyi körút - 4. nap

Csütörtökre virradó éjszaka arra ébredtünk, hogy jégeső szakad az ablakra. De nem ám olyan rövidke, mint a jégesők mifelénk, hanem - ha az érzékelőim nem csaltak - jó pár percig potyogtak a pingponglabdák az égből. Nem mondhatnám, hogy örültem az esős kirándulás gondolatának, de végül egész jó idő lett napközben.
Idegenvezetőnk ezúttal a Gyergyói-medencébe vitt minket, ahol kissé változott a táj: a megszokott magas hegyek itt eltávolodtak egymástól, hogy szellős, lankás terepnek adjanak helyet.
Útközben megálltunk egy kőbányánál fotózgatni.

Erdélyi körút - 3. nap

Az internet csodája, hogy végtelen számú olyan dolgot is láthatunk, amiket sokszor a földrajzi távolság vagy egyebek miatt talán soha életünkben nem csodálhatnánk meg. Erre született ugyebár a Kép a falon is, ahol rengeteg művész alkotását megnézhetjük. Ezzel az élménnyel azonban össze se mérhető, amikor élőben, az ember orra előtt, kéznyújtásnyira hever egy remekmű! A sok csodás táj és a jó társaság mellett a túra még ezt is megadta nekünk. A Libán tetőn született festményeken kívül láthattam még egy seregnyi Kalló László-akvarellt, melyekből Laci a panziónkban egy rögtönzött kiállítást rendezett. Aztán meg egyéb élmények is vártak ránk, melyekről mindjárt be is számolok. Előttem már sokan elmondták, de hát ez az igazság: egy festmény élőben az igazi, amikor a színek a maguk valóságában pompáznak.

Erdélyi körút - 2. nap

Ez a nap arra volt, hogy kipihenjük az előző napi fáradalmakat :) No meg tulajdonképpen ez volt a túra szakmai része is.
Reggel jó sokáig aludhattunk - Sanyi, az idegenvezetőnk végre megkönyörült rajtunk. Kalló László, erdélyi festőművész a Falról, csatlakozott kis csapatunkhoz és reggeli után kényelmesen nekivágtunk a Libán tetőnek, ahol flekkensütés, festegetés és jó hangulatú beszélgetés várt ránk.
Az út egy hatalmas víztározó mellett visz el, több ilyen gát is épült Székelyföldön...

Erdélyi körút - 1. nap

Az elmúlt egy hétben valami csodálatos élményben volt részem! Ami nem jöhetett volna létre, ha nincs a Kép a falon :)
Azzal kezdődött, hogy Csizmár István meghívott egy erdélyi túrára, melyen többnyire a Fal művészei vesznek majd részt. Persze, hogy jelentkeztem. Nem kifejezetten alkotni mentünk, hanem élményeket gyűjteni, ismerkedni és a szánkat tátani a fantasztikus helyeket látva :)

Múlt vasárnap este indultunk Budapestről és egész éjszaka utaztunk, majd hétfőn kora reggel Kolozsváron szálltunk ki először körbenézni.
Első utunk a temetőbe vezetett. Igazi relaxációs program volt: csak a madarak csicseregtek, nyugalom volt és rengeteg zöld)