Teás fázisképek

A Teaszertartás c. képemhez csináltam pár fázisfotót is, bár nem sokat, és nem is a legjobb fázisokról, de ez most így sikerült. Azért felteszem, talán így is érdekelhet valakit...

Tea és cseresznyevirág

Most, hogy (kb. 4 hónapja...) a Gajdzsint olvasom James Clavell-től, annyira magával ragadott a japán hangulat, hogy úgy éreztem, muszáj valami japán témát rajzolnom. Mivel saját, személyes kapcsolatom nincs Japánnal, így a neten nézelődtem téma után. És akkor megláttam egy gyönyörűszép fotót a japán teaszertartásról és lecsaptam rá, ez lesz az! Így született meg ez a kép.

Teaszertartás (42x63 cm)

Lilla és a kultúra

Tegnapelőtt kiállításmegnyitón voltunk Lillával.
A Tatabányai Városi Könyvtárban (Népházban) nyílt kiállítása Pintér Anna festőművésznőnek. Nagyon jó kis program volt, több okból is.

Először is, Anna képei nagyon szépek, jó volt nézegetni őket :) Különféle témákat fest meg, gyönyörű színeket használ, a képei lazák, mégis szépen megkomponáltak. Lett pár kedvencem, köztük az Úton című kép is.

Aztán a kiállítást Horváth Péter nyitotta meg, ott volt a felesége is, és nagyon jó volt velük újra találkozni. Mindig jó velük találkozni :)

És persze itt van Lillus. Most voltunk először ilyen rendezvényen, ahol kis helyen sok ember tartózkodik, akik többsége ráadásul közelről akarja megcsodálni az én kis gyönyörűmet :) Egy kis ijedtséget leszámítva, Picur nagyon jól viselte a dolgot, a megnyitó beszéd alatt könyveket nézegetett és különféle hangeffektekkel kísérte Péter mondandóját. Szóval átesett a beavatáson, megismerkedett egy csomó művészemberrel és ezentúl többször fogunk együtt kiállításokra járni :)

Pasztell technika

Ez a poszt csakis Maya javaslatára jött létre :)

Pár szót ejtenék a pasztellezésről azok kedvéért, akik most ismerkednek vele. Bár nem én vagyok rá a legalkalmasabb személy, hogy bárkit is bevezessek a pasztellezésbe, épp ezért nem is írtam erről soha, nem is állt szándékomban. Vegye úgy mindenki, hogy most megosztom a saját dolgaimat a témával kapcsolatban, ámbár senkinek nem ajánlom, hogy az én technikámat kövesse, mert még én is csak tanulok...

Vegyük először is a felszerelést.
Anno egy 12 db-os Koh-I-Noor Toison D'or pasztellkészlettel kezdtem neki, aztán ez folyamatosan bővült, mindig vettem hozzá különféle színeket, sokszor olyat is, amire nincs is szükségem :-/ Mostanában már webáruházban rendelem a krétáimat, ami elég rizikós, hiszen a valóságban mindig más színűek a kréták, mint a színpalettán. Viszont nagy a választék. Én mindig lágy (puha) fajtát veszek, az mállós, vastagon felhordható. Kedvenc márkám a Winsor & Newton, nagyon finom, jól fedő krétáik vannak, lágy színekkel. Csak kicsit drága, ha az ember be akar tankolni. Legutóbb a kínai Mungyo márkát próbáltam ki, és szerintem ez is egész jó, főleg az árához képest.
A krétán kívül én pasztellceruzát is használok (a főbb színekből), a vékony vonalakhoz vagy aprólékos kidolgozáshoz.
Nálam a gyurmaradír elengedhetetlen javítóeszköz, nagyon jól ki lehet vele törölni a hibás vonalakat.
Aztán van még a kezem ügyében rongy, vattapamacs, meg fülcuca is, ezekkel is le lehet törölni, vagy épp összemosni a dolgokat.
Az alap, amire dolgozom, leggyakrabban 160 grammos Canson Mi-teintes pasztellpapír különféle színekben.
A papírt pedig egy fatáblára rögzítem :)
A kész képet minden esetben fixálni kell, én erre sima, mezei hajlakkot használok (és rajtam kívül nagyon sokan így tesznek :)), bár vannak jó pénzért kapható fixatívok is.
Azt hiszem, kábé ennyi.

Akkor most jöjjön maga a rajzolás.
Először is valamilyen semleges, halvány, de azért jól látható színű krétával felvázolom a körvonalakat. Grafitceruza erre a célra nem jó, mert a grafitos részeket a pasztell nem fogja befedni.
Aztán itt jön az, amit én helytelenül, de nem szoktam megtenni, vagyis a főbb színeket fel kéne rakni a papírra. Ehelyett én nekiállok a kép egy részét szépen, aprólékosan kidolgozni. Így aztán később sokszor pofára esek, mert mondjuk nem passzolnak össze a színek a képen, vagy jól elrajzolok valamit, de azt csak később látom meg... Szóval ez nem túl jó módszer, de egyszerűen nem tudok kinőni belőle, ez van.
A krétával lehet vonalakat húzni, pöttyögetni, satírozni, mindenféléket művelhetünk vele, ezt aztán az ujjunkkal jól össze lehet mosni, vagy úgy is lehet hagyni. Én általában maszálok, tehát sima, egyöntetű felületre törekszem, az ujjammal mosom össze a színeket, így festményszerű képet kapok. Ha vonalasan rajzolunk és nem mossuk össze, akkor inkább grafikaszerű lesz a kép. (Ezért nem is egyértelmű, hogy a pasztell a festészethez vagy a grafikához tartozik-e.)
A színeket legjobban összemosással lehet keverni a papíron, de ez apró felületeknél nem nagyon kivitelezhető, ezért van szükség a rengeteg krétára, mindenféle gyönyörűséges színekből. Persze úgy is lehet új színt létrehozni, hogy simán rárajzolunk az egyikre a másikkal, csak az textúrájában más lesz.
Ide teszek két példát: az egyik képen szinte végig az ujjammal mostam össze a színeket, míg legutóbbi képemen alig alkalmaztam ezt a módszert, a különbség látható a textúrában.

Menet közben már lehet fixálni, feltéve hogy amit megrajzoltunk, azt nem akarjuk radírozni, vagy maszálni. Én a második képemet az utolsó vonások előtt lefixáltam, és utána rajzoltam rá a kerítést és a lámpákat, meg a kislányt. 

Aztán, ha teljesen kész vagyunk, jön a végső fixálás (már akinél, mert én még napok múlva is javítgatni szoktam). Azért arra ügyeljünk, hogy ne fújjunk vastag lakkréteget a képre, inkább még "fogjon" egy kicsit a kép, úgyis be lesz keretezve az utókor számára :)

Aki kíváncsi, hogy néz ki egy képem menet közben, az megnézheti a Kávészünet fázisfotóit :)