Surd
Surd | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kanász János (független)[1] | ||
Irányítószám | 8856 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 535 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,57 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 21,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 19′ 16″, k. h. 16° 58′ 12″46.321119°N 16.969911°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 16″, k. h. 16° 58′ 12″46.321119°N 16.969911°E | |||
Surd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Surd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Surd (szlovénül: Šurd) község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalaapáti-hát területén. A településen polgárőrség működik.[3]
Fekvése
[szerkesztés]Csurgótól északnyugatra, Zákány és Nemespátró közt fekvő település. Központján a 6804-es út halad keresztül, de közigazgatási területének déli részét érinti a Porrogszentkirálytól idáig húzódó 6813-as út is. A 6804-esből innen ágazik ki a Nemespátróra vezető 68 153-as, illetve a Beleznára vezető 68 154-es út.
Története
[szerkesztés]Surd Árpád-kori település. Nevét már 1268-ban említették az oklevelek, mint a Hahót nemzetség birtokát. 1468-ban Szenterzsébeti Forster György szerezte meg a Berzenczei Lorántfi családtól, de ugyanakkor a Debrentei Himfi család is jogot formált rá. 1471-ben a Kanizsai családé volt, aki itteni birtokait visszaadta a Himfieknek és rokonaiknak. 1481-ben Forster György Tolnai Bornemisza Jánost osztályos testvérévé fogadva, a birtok felerészét átengedte neki, 1550-ben már Zalai Kelemen volt a földesura.
Az 1565–1566. évi török kincstári fejadójegyzékben csak 2 házzal vették fel. 1626-ban Szalay János birtoka volt, az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint a falut több nemescsalád lakta. 1659-ben már evangélikus lelkésze is volt a településnek. 1701–1703-ban a Szabó család, majd 1715-ben Madarász László birtoka volt és ekkor 16 háztartást írtak benne össze. 1726-ban a Szalay család, 1757-ben Niczky György tanácsos, 1773-ban gróf Niczky Kristóf, 1835-ben gróf Festetics László volt a földesura, majd az Inkey család lett a birtokosa.
1856-ban gróf Zichy Domonkos püspök, majd gróf Zichy Edmund volt a helység legnagyobb birtokosa és hasonnevű fiának van itt nagyobb birtoka és az övé az Inkey család régi kúriája is. 1848-ban az itt átvonuló horvát hadak három alkalommal is felégették a helységet. A faluban a 18. század során telepedtek le a Mura vidékéről (az akkor még Tótság-nak nevezett Vendvidékről) evangélikus szlovénok, akik mára asszimilálódtak. Az 1950-es megyerendezésig Somogy vármegye Csurgói járásához tartozott. 1910-ben 1022 magyar lakosa volt. Ebből 406 római katolikus, 2 református, 614 evangélikus volt.
Surdtól éjszakkeletre, a liszói határ felé feküdt egykor Pata falu is, és a községhez tartozott: Feketesár-puszta, mely 1856-ban a Festetics család déghi ágának birtoka volt, továbbá János-major és Petrács-puszta is.
A községben 2007-ben 614 fő élt és összesen 238 lakás volt.[4]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Pápai Ferenc (független)[5]
- 1994–1998: Id. Pápai Ferenc (független)[6]
- 1998–2002: Dezső János (független)[7]
- 2002–2006: Dezső János (független)[8]
- 2006–2010: Kanász János (független)[9]
- 2010–2014: Kanász János (független)[10]
- 2014–2019: Kanász János (független)[11]
- 2019–2024: Kanász János (független)[12]
- 2024– : Kanász János (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 615 | 614 | 600 | 528 | 558 | 552 | 535 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,2%, cigány 0,88%. A lakosok 50,7%-a római katolikusnak, 0,8% reformátusnak, 33,7% evangélikusnak, 0,65% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,7% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36% volt római katolikus, 23,7% evangélikus, 1,1% református, 0,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés]A községben volt lelkész 1755-től 1779-ig Küzmics István (1723–1779) szlovén születésű lelkész, vallási író. Őt követte a szintén szlovén Bakos Mihály, aki ugyanúgy írt anyanyelvén.
Surd Magyarország egyik legnagyobb fenyőfatermelője, a falu lakosságának nagy része a karácsonyfák értékesítéséből él és az ország karácsonyfáinak mintegy 60 százalékát biztosítja.[15][16] Ennek megalapozásában múlhatatlan érdemei voltak Pagony (Petrzilka) Károlynak (1887–1949), aki a somogyi és zalai fenyőtermesztés atyjaként került bele a helyi köztudatba. Ő alapított a Zichyek surdi birtokán faiskolát, amely már az 1930-as években országos hírű volt.[17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Surd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ Agglomerációs településrészek. teszir.hu. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
- ↑ Surd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Surd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Surd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Surd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Surd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Surd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Surd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Surd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Surd Helységnévtár
- ↑ A falu, ahol a karácsonyfák születnek. [2012. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 9.)
- ↑ Bárány Krisztián: Beindult a karácsonyfaszezon, korán keltek a fatolvajok is. Magyar Nemzet Online, 2012. november 29. [2014. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 10.)
- ↑ Kanász, Viktor. Fenyvesek és Pagonyok – Pagony (Petrzilka) Károly és családja Surdon, Somogyország-Zalamente, 1 (2019. december 3.)
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Somogy vármegye