Porecs (Alsómiholjác)
Porecs (Miholjački Poreč) | |
Utcakép | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Eszék-Baranya |
Község | Alsómiholjác |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 31543 |
Körzethívószám | +385 031 |
Népesség | |
Teljes népesség | 148 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 95 m |
Terület | 3,48 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 42′, k. h. 18° 12′45.700000°N 18.200000°EKoordináták: é. sz. 45° 42′, k. h. 18° 12′45.700000°N 18.200000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Porecs témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Porecs (horvátul: Miholjački Poreč) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Alsómiholjáchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 40, közúton 48 km-re északnyugatra, községközpontjától 7 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, a Karasica jobb partján, az Alsómiholjácról Nekcsére menő út mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 18. század közepén keletkezett, amikor a Karasica menti falvakból katolikus horvátok, majd Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. A valpói, később pedig az alsómiholjáci uradalom része lett. Birtokosa a Hilleprand von Prandau család volt. A család maradt a birtokosa egészen 1865-ig, amikor Hilleprand von Prandau Károly gyermektelenül halt meg. Ekkor Gusztáv testvérének lánya Stefánia lett a miholjáci uradalom birtokosa, aki Mailáth György felesége lett. Ezután a Mailáth család birtoka volt 1923-ig, amikor a család itteni birtokait a jugoszláv állam elvette.
Az első katonai felmérés térképén „Porecs” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Porecs” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Porecs” néven 30 házzal, 168 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
1857-ben 199, 1910-ben 235 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a horvát, 5%-a német, 3%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 183 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
199 | 208 | 174 | 228 | 220 | 235 | 284 | 272 | 306 | 321 | 294 | 252 | 225 | 215 | 200 | 183 |
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság többsége mezőgazdasággal és állattartással foglalkozik. Az utóbbi időben egyre fontosabb a zöldségtermesztés és a virágnevelés is. Mindig fontos bevételi forrás volt a vizekben élő halak, teknősök, kagylók halászata is, melyeket Alsómiholjác, Eszék és Valpó piacain árultak.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus temploma a radikovci Szent Anna plébánia filiája.
Oktatás
[szerkesztés]A faluban a magadenovaci Matija Gubec általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik.
Egyesületek
[szerkesztés]DVD Miholjački Poreč önkéntes tűzoltó egyesület.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...524. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Alsómiholjác város honlapja (horvátul)
- Alsómiholjác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)