Lipine
| Lipine | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Gyurgyenovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31500 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 46 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 93 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′ 44″, k. h. 18° 08′ 37″45.578965°N 18.143749°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 44″, k. h. 18° 08′ 37″45.578965°N 18.143749°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lipine falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Gyurgyenováchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 41, közúton 60 km-re nyugatra, Nekcsétől légvonalban 10, közúton 12 km-re északra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 12 km-re északkeletre, a Szlavóniai-síkságon, a Nekcséről Alsómiholjácra menő út és a Breznicai halastavak között fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. 2010 folyamán régészeti ásatásokat végeztek a Slobodnica-Alsómiholjác gázvezeték nyomvonalán a „Lipina” lelőhelyen.[2] A feltárás során késő bronzkori, az urnamezős kultúrához tartozó település nyomaira bukkantak. A leletek között sok cseréptöredék mellett ház maradványait is megtalálták. A síkvidéki bronzkori település egy részét elpusztította a Lipinére menő aszfaltozott út és a mellette futó csatorna építése. Az ásatás eredményei alapján valószínűleg a bronzkori település déli szélét sikerült feltárni. Az ettől északra fekvő „Topolovac” nevű régészeti lelőhelyen középkori település maradványai is előkerültek.
A mai település csak a 19. század végén keletkezett Klokočevci északi, Lipine nevű határrészén. Első lakói a környező erdők irtására és a földek megművelésére betelepített magyarok, csehek és horvátok voltak. 1900-ban 103, 1910-ben 211 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 62%-a magyar, 36%-a horvát, 2%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 68 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 103 | 211 | 112 | 86 | 167 | 303 | 297 | 243 | 120 | 138 | 94 | 68 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Ávilai Szent Teréz tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a velimirovaci plébánia filiája.
Oktatás
[szerkesztés]A település felső tagozatos tanulói a gyurgyenováci J. J. Strossmayer elemi iskolába, az alsósok a klokočevaci területi iskolába járnak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6608.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]Gyurgyenovác község hivatalos honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
