Vučevci
| Vučevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Viskolc |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31401 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 221 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 106 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 41″, k. h. 18° 29′ 38″45.328000°N 18.494000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 41″, k. h. 18° 29′ 38″45.328000°N 18.494000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vučevci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Viskolchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 29, közúton 32 km-re délnyugatra, Diakovártól 7 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A település neve a szláv „Vuk” személynévből származik és már a török hódítás előtt is lakott volt. A török 1536-ban szállta meg ezt a vidéket, ezzel egyidejűleg az itteni lakosság elhagyta a települést. A török uralom idején Boszniából pravoszláv vlachok települtek a helyükre, akik a török kiűzése után is helyben maradtak. 1702-ben 11 pravoszláv család lakott a településen, mely a diakovári püspökség birtoka lett. A 18. század folyamán a lakosság száma lassan növekedett. 1756-ban Ćolnić püspök Észak-Boszniából horvát családokat telepített be. 1758-ban a település 20 házában 143 lakos élt. 1803-ban 27 ház állt itt 164 lakossal.
Az első katonai felmérés térképén „Kuchiancze vel. Vuchevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vuchevcze” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vuchevcze” néven 49 házzal, 126 katolikus és 168 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] 1870-ig Bácskából 40 német család települt be, majd a század végéig újabb 12 család.
A településnek 1857-ben 332, 1910-ben 478 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 85%-a német, 10%-a horvát, 3%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német lakosságot, a helyükre a háború után Imotski vidékéről horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 84%-a horvát, 11%-a szerb, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 294 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 332 | 375 | 386 | 429 | 449 | 478 | 501 | 519 | 570 | 533 | 593 | 537 | 458 | 368 | 339 | 294 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A központban álló római katolikus temploma a viskolci Szent Máté plébánia filiája.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a semeljci „Josip Kozarac” általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]NK Vučevci labdarúgóklub
Egyesületek
[szerkesztés]DVD Vučevci önkéntes tűzoltóegylet
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...746. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 69. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
- Ivan Knezović: Prilog antičkoj arheološkoj topografiji Đakovštine – Zbornik Muzeja Đakovštine 2005. 61-90. old. (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
