Andrijevac
| Andrijevac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Koska |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31224 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 88 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 94 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 41″, k. h. 18° 16′ 04″45.511261°N 18.267727°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 41″, k. h. 18° 16′ 04″45.511261°N 18.267727°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Andrijevac (1991-ig Ličani) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Koskához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 32, közúton 41 km-re nyugatra, községközpontjától 4 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkságon, Branimirovac és Ledenik között fekszik.
Története
[szerkesztés]A település már a középkorban is létezett. Első írásos említése 1378-ban „Villa Locan” néven történt. 1506-ban „Lychan”, 1507-ben „Lyczan” néven szerepel Szombathely várkastélyának tartozékai között.[2] A középkori település valószínűleg a török hódítás során a 16. században pusztult el. Ezután közel háromszáz évig puszta volt.
A mai település a 19. század első felében „Ličan-puszta” néven mezőgazdasági majorként keletkezett a valpói uradalom erdős, mocsaras területén. Lakosságát az erdőirtással foglalkoztatott, korábbi lakóhelyüket elhagyó munkavállalók alkották. Az erdőirtás fokozatosan szántófölddé változtatta az erdőtalajt. A szántóföldi művelés előtt az árvizek problémáját is meg kellett oldani, ezért nagy arányú csatornázási munkák is folytak. A településnek 1880-ban 29, 1910-ben 19 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a német, 11%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Az 1920-as években a földreform során jelentős számú szerb lakosság települt be. A második világháború végén a német lakosságot elüldözték, helyükre a háború után főként szerbek települtek. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a szerb, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 155 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 29 | 60 | 74 | 19 | 41 | 439 | 482 | 562 | 532 | 527 | 353 | 331 | 191 | 155 |
(1921-ig településrészként, 1931-től önálló településként.)
Sport
[szerkesztés]A településen 1991-ig NK Crvena Zvezda néven labdarúgóklub működött.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község honlapja (horvátul)
- A második katonai felmérés térképe
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Dragan Milošević: Vlastelinstva i slječki posjedi u Slavoniji od 1699.-1848.-1945. godine (povijesna, ekonomska i drustevna analiza)
