Ugrás a tartalomhoz

Gorica Valpovačka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gorica Valpovačka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségBelistye
Jogállásfalu
Irányítószám31550
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség144 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság87 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 38′ 52″, k. h. 18° 21′ 12″45.647778°N 18.353333°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 52″, k. h. 18° 21′ 12″45.647778°N 18.353333°E
SablonWikidataSegítség

Gorica Valpovačka (1900-ig Gorica) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Belistyéhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 27, közúton 32 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délnyugatra, a Szlavóniai-síkságon, a Vučica bal partján fekszik. Mintegy 60 háza az egyetlen utca, a főutca mentén sorakozik.

Története

[szerkesztés]

A 19. század elején keletkezett Gorica-puszta néven mezőgazdasági majorként a Prandau család birtokán, a valpói uradalom területén. 1869-től számítják önálló településnek. A 19. század végén és a 20. század elején Likából horvát, Dél-Magyarországról magyar családok települtek ide a környező földek megművelésére. 1880-ban 40, 1910-ben 41 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 80%-a horvát, 20%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A két világháború között az 1920-as években a Bilo-hegységben fekvő Velika Peratovicából szerb családok települtek ide, míg Alsómiholjác környékéról több horvát család telepedett le itt. A második világháború idején a maradék magyar lakosságot elüldözték. A háború után Likából és a horvát Zagorje vidékéről újabb horvátok érkeztek a településre. 1991-ben lakosságának 75%-a horvát, 15%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 165 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 40 61 100 41 83 176 204 216 183 168 211 205 186 165

(1869-ben lakosságát Bocanjevcihez számították.)

Gazdaság

[szerkesztés]

A faluban egy bikatelep, három családi gazdaság és két iparos található. A lakosság legnagyobb része kisebb-nagyobb részben mezőgazdasággal foglalkozik.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1994-ben épült. A bocanjevci plébániához tartozik. Közelében egy kis pravoszláv kápolna is áll Szent Petka képével, melyet a helyi szerbek állítottak.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]