Herkanóc
| Herkanóc (Hrkanovci Đakovački) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Trnava |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31411 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 90 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 137 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 58″, k. h. 18° 10′ 59″45.266000°N 18.183000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 58″, k. h. 18° 10′ 59″45.266000°N 18.183000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Herkanóc (horvátul: Hrkanovci Đakovački) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Trnavához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 50, közúton 65 km-re, Diakovártól légvonalban 18, közúton 24 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység délkeleti lejtőin, a Mućkovac-patak völgyében fekszik. Településrészei: Lisnik, Novi Hrkanovci és Slakovac.
Története
[szerkesztés]Határában már az ókorban kisebb római telep, valószínűleg villagazdaság volt. A falutól 800 méterre nyugatra, Slakovac mellett 2-300 méterre, 145-150 méteres magasságban két vízforrás található, Vrelce és Jezero. Ezek közelében viszonylag szerény mennyiségű ókori építőanyag mellett római pénzeket találtak.[2]
A település a középkorban is létezett. 1422-ben „Hertonowcz”, 1428-ban „Herkanocz”, 1474-ben „Herkenovcz” alakban említik a korabeli forrásokban. Névna várának tartozéka volt.[3] Lakossága a török hódítást is átvészelte, de 1683-ban a Bécs felé vonuló török sereg feldúlta és lakossága elmenekült. A török kiűzése után 1695-ben Boszniából pravoszláv vlachok telepedtek itt le. 1702-ben 18 pravoszlávok által lakott házat számláltak a településen. A falu elszigeteltsége ellenére a 18. században lakossága megkétszereződött. 1758-ben 28 régi lakosok és 3 új jövevények által lakott ház állt a faluban. A 19. század első felében fejlődését a hajdúk betörései hátráltatták.
Az első katonai felmérés térképén „Herkanovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Harkanovcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Harkanovcze” néven 43 házzal, 1 katolikus és 254 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]
A településnek 1857-ben 272, 1910-ben 357 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 71%-a szerb, 26%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 83%-a szerb, 17%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 136 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 272 | 289 | 248 | 238 | 285 | 357 | 403 | 1.036 | 681 | 710 | 616 | 413 | 325 | 288 | 191 | 136 |
Oktatás
[szerkesztés]A faluban 1903-ig nem volt iskola, de a gyerekek időnként Lapovciba járnak iskolába. 1903-ban egy parasztházban nyitották meg első iskoláját. Az iskolában nehéz volt az oktatás a tanulók elégtelen ismeretei miatt, melyet a szülők is elhanyagoltak. A gyerekek többnyire otthon segítették a szülőket, így szabálytalanul látogattak az órákra. Az, hogy hány gyermek vett részt az oktatásban, csak 1958 óta ismeretes, amikor 76 tanulója volt az iskolának. Az 1964-es földrengés után új iskolaépületet építettek, amelyben az órákat két műszakban tartották, de a tanulók száma évről évre csökkent. Végül csak a trnavai Strossmayer általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működött itt, melyet a 2018/19-es tanév után bezártak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Zbornik Muzeja Đakovštine 7. 67. o. (horvátul)
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...232. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 65. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
