Ugrás a tartalomhoz

Róka-hegyi Poros-barlang

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Róka-hegyi Poros-barlang
A Róka-hegyi Poros-barlang bejárata
A Róka-hegyi Poros-barlang bejárata
Hossz32 m
Mélység8 m
Magasság7 m
Függőleges kiterjedés15 m
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
Földrajzi tájPilis hegység
Típushévizes eredetű, inaktív
Barlangkataszteri szám4810-20
Elhelyezkedése
Róka-hegyi Poros-barlang (Magyarország)
Róka-hegyi Poros-barlang
Róka-hegyi Poros-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 06″47.590944°N 19.034889°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 27″, k. h. 19° 02′ 06″47.590944°N 19.034889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Róka-hegyi Poros-barlang témájú médiaállományokat.

A Róka-hegyi Poros-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Pilis hegységben, Budapest III. kerületében található egyik barlang. A Róka-hegyen lévő kőfejtő leghosszabb barlangja.

Leírás

[szerkesztés]

A Róka-hegyen lévő, már nem művelt középső kőfejtőben, természetvédelmi területen, a Bástya nevű sziklafal oldalában, a kőbánya peremére felvezető lépcsősortól balra, turisták által gyakran látogatott helyen, a Róka-hegyi kőfejtő 5. sz. barlangjával szemben nyílik a Róka-hegyi Poros-barlang bejárata. A nagy, 2,5 m magas és 0,6 m széles barlangbejárat a középső kőfejtőből mindenhonnan jól látható.

A barlang triász mészkőben és eocén kavicskőben karsztvízszint alatti oldódás hatására alakult ki. A többszintes barlangban kürtők, gömbfülkék és gömbüstök figyelhetők meg. Változatos ásványok és ásványkiválások, kalcit, gipsz, barit, borsókő, valamint limonitos lefolyások képződtek benne. Lehet, hogy kapcsolatban van a Róka-hegyi Pillér-barlanggal. Az engedély nélkül megtekinthető Róka-hegyi Poros-barlang bejárásához barlangjáró alapfelszerelés szükséges.

A barlang a nevét az alján található sok por miatt kapta. 1989-ben volt először Róka-hegyi Poros-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. A barlang az irodalmában előfordul Poros-barlang (Csulák 1982) és Poros-lyuk (Csulák 1982) neveken is.

Kutatástörténet

[szerkesztés]

Kőbányászat következtében tárult fel a barlang. Az 1973-ban napvilágot látott Budapest lexikonban meg van említve, hogy a Róka-hegy tetején és oldalain működő vagy félbehagyott kőfejtők mélyedéseiből két kis (hévizes eredetű) akna, illetve néhány kis mesterséges üreg nyílik. 1982-ben a Metró Barlangkutató Csoport két tagja, Nohl György és Sós Antal felmérték a barlangot, majd ebben az évben a felmérés alapján meg lett rajzolva a Poros-lyuk néven nevezett barlang alaprajz térképe és oldalnézet térképe. A két térképen 1:100 méretarányban van bemutatva a barlang. Az 1982. évi MKBT Beszámolóban megjelentek a térképek. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang neve.

1989-ben Göröcs D., Kárpátné Fehér Katalin és Kárpát József felmérték a barlangot, majd a felmérés felhasználásával meg lett szerkesztve a barlang hossz-szelvény térképe. A térkép 1:100 méretarányban mutatja be a barlangot. Az Acheron Barlangkutató Szakosztály 1989. évi jelentésében megtalálható a térkép. A kéziratban lévő, Róka-hegyi kőfejtőt ábrázoló helyszínrajz szemlélteti a barlang bejáratának földrajzi elhelyezkedését.

Irodalom

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]