Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangja
| Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangja | |
 | |
| A Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangjához vezető táró bejárata | |
| Hossz | 6 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 6 m |
| Függőleges kiterjedés | 6 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Budapest |
| Földrajzi táj | Pilis hegység |
| Típus | hévizes eredetű, inaktív |
| Barlangkataszteri szám | 4810-18 |
| Elhelyezkedése | |
 Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangja
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 19° 02′ 05″47.590694°N 19.034611°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 19° 02′ 05″47.590694°N 19.034611°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangja témájú médiaállományokat. | |
A Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Budai Tájvédelmi Körzetben, Budapest III. kerületében található egyik barlang.
Leírás
[szerkesztés]A Pilis hegység egyik legdélkeletibb hegyének, a Róka-hegynek egyik, már nem művelt kőfejtőjében, természetvédelmi területen, sziklafal aljában található mesterséges táróból, amely vasráccsal van lezárva, nyílik a barlang bejárata. A kőfejtő DK-i oldalában van a táró. A barlangbejárathoz eljutni tehát csak a vasrács nyílásain keresztülbújva lehet, de ezt csak a vékony testalkatúak tehetik meg. A Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangjának függőleges tengelyirányú bejárata a táró jobb oldalán, a Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangjával szemben lévő falon, kb. 2 m magasan nyílik.
A Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangja triász mészkőben hévizes oldódással keletkezett. Egy gömbüst van a 6 m magas hasadékjárat tetején, ahová könnyű mászással lehet eljutni. A száraz barlangban sok borsókő figyelhető meg. Az engedély nélkül megtekinthető barlang bejárásához barlangjáró alapfelszerelés szükséges.
A barlang térképlapja szerint a barlang másik neve Táró 3. sz. barlang (Sásdi 1997).
Kutatástörténet
[szerkesztés]Kőbányászat következtében tárult fel a barlang. Az 1973-ban napvilágot látott Budapest lexikonban meg van említve, hogy a Róka-hegy tetején és oldalain működő vagy félbehagyott kőfejtők mélyedéseiből két kis (hévizes eredetű) akna, illetve néhány kis mesterséges üreg nyílik. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a barlang neve. A barlangot 1997. március 22-én Sásdi László és Kovács Richárd mérték fel, majd Sásdi László a felmérés alapján megszerkesztette a barlang alaprajz térképét. Ekkor készült egy olyan hosszmetszet térkép is, amelyen a Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangja és a Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangja együtt vannak ábrázolva. A Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangjának és a Róka-hegyi Táró 1. sz. barlangjának alaprajz térképén megfigyelhető ennek a hosszmetszetnek az elhelyezkedése a két barlangban. A Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangjának két térképén 1:100 méretarányban van bemutatva a Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangja.
Irodalom
[szerkesztés]- Berza László: Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973. 228. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. (Nincs említve a könyvben a barlang.)
- –: Róka-hegyi Táró 3. sz. barlangja leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
